1,7 millió éves híd boríthatja fel az emberi evolúció idővonalát?

2017. július 17., hétfő




Akkor hozták létre, amikor még nem is létezhetett fejlett emberi civilizáció!

Az archeológusok teljesen értetlenül állnak Ádám hídja előtt. Ez az a híd, mely meghazudtolja ugyanis nem csak az emberi evolúciót, de az ember kollektív történelmi tudását is.

Ha ugyanis annyi, amennyinek látszik - márpedig a kormeghatározás alapján 1,7 millió évvel ezelőtt keletkezett - akkor rengeteg kérdést felvet a múltunkkal kapcsolatban. A helyet szokták még Ráma hídjának is nevezni. A mai napig nem egyértelmű, hogy jöhetett létre, és valóban bizonyíték-e egy emberiség előtti civilizációra, vagy sem.

A civilizáció hajnala előtti idő volt ez, vagyis szinte kizárt, hogy emberek alkották.

Legalábbis nem a jelenleg a Földön élő emberi faj elődei, ugyanis ők jóval később alakultak ki. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a 14-15.000 éves piramisok és a nagy szfinx esetén is kérdéses, hogyan lettek létrehozva, mivel akkoriból sem ismerünk fejlett civilizációkat.

Pláne nem olyanokat, melyek komplett és összetett építészeti technológiával rendelkeztek, hogy a piramisokat kivitelezzék.

Visszatérve a hídra: 1,7 millió évvel ezelőtt mégis mi hozhatta létre, ha nem a jelenlegi emberi civilizáció?

Itt jön képbe a sokak által emlegetett teória, miszerint valójában az előző emberiség volt az, mely létrehozta a hidat. A híd egyértelműen mesterséges, ezt a korábbi ásatások, és helyszínen végzett kutatások is alátámasztottál.

Tudni kell, hogy 2 millió éve jelent meg Kelet-Afrikában az első ismert, az emberek (Homo genus) közé sorolt faj, a Homo habilis. Ekkor ezek még ősemberek voltak, és képtelenség, hogy olyan fejlettek, értelmesek legyenek, hogy egy ilyen összetett monumentális hidat létrehozzanak. A híd mégis ott áll, és létezik.

Sokan szellemhídként is hivatkoztak már rá egyes történelmi iratokban. A szóban forgó, turisták millióit vonzó képződmény 30 kilométer hosszan tárul szemünk elé.

Dél-India és Srí Lanka közti Palkszorosban, az óceánban. A különös földnyelven régen gyalogosan is lehetett közlekedni, ám a viharok miatt fokozatosan süllyedni kezdett, egy 1480-as ciklon során pedig teljesen víz alá merült.

A Rámájana-eposz is megemlíti a hidat, ami Rámésvarom és Srí Lanjka között lett létrehozva. Ez egyértelműen utalás volt arra, hogy nem természetes képződményről van szó.

A mainstream tudomány és a régészet nem akarja elismerni a képződményt, mint egy mesterséges hidat. Ez ugyanis rengeteg kínos kérdést vetne fel, melynek megvizsgálásakor rengeteg egyéb "turpisság" kerülne felszínre, melyet a történelem el kívánt eddig rejteni előlünk.

Többek között számot kellene adniuk a Földön előttünk élő emberi - vagy legalábbis humanoid - civilizációkról.

Sokak szerint az előző emberiség egy ősi óriási faj volt, melynek tagjai között ott volt az első emberi lény, Ádám is. Innen eredhet a híd másik elnevezése. Ádám volt az első tényleges értelemben vett ember, a kozmoszból érkezett lények leszármazottja.

A híd szerkezete, különleges görbülete mindenképpen egy előre eltervezett építési technológiát feltételez, ami merőben ellentmond azoknak a véleményeknek, miszerint a híd geológiailag egy természetes formáció. Körülbelül a 15. századig gyalog is át lehetett kelni a hídon.

Akkor merülhetett el, amikor az ősi özönvíz elmosta a Földön a kontinensek partjait, mára pedig már csak egyes csúcsai látszanak ki a vízből, árulkodva arról, hogy az emberiség egy sötét múltja van a mélybe temetve.

OSZD MEG másokkal is!

rejtély rejtélyek történelem előző emberiség tiltott régészet


Megtekintések száma: 386831





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet