2016 eddigi 6 legnagyobb tudományos felfedezése

2016. július 27., szerda




A tudomány és technológia elképesztő mértékben fejlődik. 2016-ban eddig számos olyan felfedezést tett az emberiség, melyek örökre beírják magukat a történelem könyvekbe. Még egy Holdja van a Földünknek, feltalálták az örök életű 5 dimenziós adattárolást, de a többsejtűek rejtélyes eredetére is fény derült. Íme 2016 eddigi legnagyobb tudományos felfedezései.

Még egy holdja van a Földnek

Nemrégiben NASA kutatók olyan dolgot találtak a Föld körül, mely alaposan ledöbbentette a közvéleményt: egy másik égi kísértőt a Holdon kívül.

A NASA elképesztő bejelentése szerint vagy egy évszázada a Hold mellett egy másik apró aszteroida is kering a Föld körül.

A NASA leírása szerint a 2016 HO3 sajátos táncban van a Földdel, hol megelőzi, hol lemarad tőle, hol közelebb van a Naphoz, hol távolabb, és pályája a Földéhez viszonyítva szabályosan “billeg”.

masodik-hold

Éppen ezért csillagászati szempontból bármilyen hihetetlen, de égi kísérőnkként is aposztrofálható, vagyis a Földünknek még egy holdja van, igaz jóval kisebb, mint az eredeti.

A tudományos felfedezés alaposan felrázta az embereket, sokan még most sem hiszik el, hogy ténylegesen egy másik égi kísérőnk is lett.

Végtelen életű 5 dimenziós adattárolás

Brit kutatók és technológiai mérnökök olyan 5 dimenziós modellen alapuló adattárolót fejlesztettek ki, melyen az adatok évmilliárdok múlva is olvashatóak maradnak, vagyis közel örök életűek lehetnek.

Az új technológia egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik: tárolókapacitása lemezenként 360 terabyte, akár ezer Celsius-fokot elvisel,

szobahőmérsékleten az élettartama virtuálisan korlátlan (13,8 milliárd év 190 fokon).

5-dimenzios-adattarolo

Az információt öt dimenzióban kódolják, azaz a nanostruktúrák elhelyezkedésének három dimenziójához a méretet és az irányt is hozzáadják.

Sokak szerint ez a technológia és adattárolás lehet a jövő emberiségének kulcsa. Ha ugyanis a jövőben lehetőségünk lesz az emberi tudatot valahogy digitálisan leképezni, akkor elméletben korlátlan életet biztosíthatunk önmagunk számára.

A naprendszer kilencedik bolygója

A naprendszer kilencedik bolygója eddig csak legenda volt, nem több, mint egy áltudományos szóbeszéd. Azonban az idei évben (2016) olyan páratlan felfedezést tettek a csillagászok, melyek előrevetítik egy másik, eddig nem látott bolygó létezését a naprendszerben.

A Kuiper-övben mozgó égitestek mozgásának tanulmányozása során következtettek arra, hogy szinte biztos, hogy egy másik bolygó kihathat ezekre a testekre időnként.

kilencedik-bolygo

Közvetlenül a mai napig sem sikerült megfigyelni a kilencedik bolygót, de sokan beszélik a tudományos berkekben, hogy

még idén rábukkanhatnak, és tényleges felvételt készíthetnek a legendás égitestről, ami ráadásul exobolygó lehet.

Feltehetőleg hatalmas méretű lehet, nagyobb mint a Föld. Megpróbálták pályáját meghatározni, hogy rá tudjanak bukkanni, de egyelőre a csillagászok, űrkutatók nem értek el komoly eredményt. Az azonban biztos, hogy van egy bolygó, tehát a felfedezéshez semmi kétség sem fér.

A legújabb információk szerint a rejtélyes kilencedik bolygót a saját csillagunk, vagyis a nap "lopta el" egy másik naprendszerből, ami annyit takar, hogy lényegében magához vonzotta egy alkalommal, amikor közel haladt el hozzánk maga a bolygó, és az eredeti gazda naprendszere.

Agyba fecskendezett őssejtekkel újra képesek voltak járni stroke-os betegek

Az amerikai kutatók egyik legnagyobb felfedezése és eredménye az orvostudományban az volt, hogy őssejtek segítségével elérték, hogy korábbi stroke-os betegek újra visszanyerjék motorikus funkcióikat.

Korábban ez lehetetlen volt. 

A Stanford Egyetem kutatói módosított donor őssejteket fecskendeztek be közvetlenül olyan betegek agyába, akiknek mozgásfunkcióit károsította súlyosan a betegség.

agymutet

Ismét járnak azok a betegek, akik eddig tolószékhez voltak kötve. Ismét képesek mozgatni hüvelykujjukat azok, akik eddig képtelenek voltak erre"

- idézte Gary Steinberg professzort, a tanulmány vezető szerzőjét az egyetem közleménye. Valamennyien a beavatkozás előtt hat hónappal-három évvel estek át első és egyetlen stroke-jukon. Valamennyi esetben a stroke az agy cortex alatti területét érintette és súlyosan károsította a motorikus funkciókat. Egyes betegek képtelenek voltak járni, mások nem tudták a kezüket mozgatni.

Sokan úgy gondolják, hogy ha ezt az eljárást még csiszolják forradalmasíthatja az orvostudományt, hiszen az elv más betegségek gyógyításában is használhat.

Egyesek szerint agyhalott, súlyosan károsodott agyú embereket is kezelni lehetne vele, mert olyan szinten be lehetne indítani az agy öngyógyító funkcióit, hogy még akár az agydaganatból is felépülhetnének a páciensek.

A többsejtűek kialakulásának rejtélye

A többsejtűek kialakulására jó néhány, zömmel történeti jelentőségű elmélet létett eddig, de egyik sem tudományosan bizonyított. A folyamat részleti sokféleképpen lehetségesek, így elég nagy volt a pontatlanság, bizonytalanság körülöttük.

A többsejtűek eredete tehát éppen emiatt sokáig rejtély volt a tudósoknak.

A két fő teória egyike a koloniális vagy telepes flagelláta hipotézis. E szerint a kiindulási egysejtű egy ostoros volt, amelynek utódsejtjei az osztódás során nem váltak szét, mivel a sejtek kollagént is termeltek maguk köré, ez együtt tartotta őket. Először egy sejthalmaz alakult ki, majd ebből a sejtek differenciációjával egy valódi többsejtű élőlény jött létre.

tobbsejtu-eloleny

Az elméletet az támasztja alá, hogy a legegyszerűbb szivacsok testfelépítése emlékeztet az így létrejövő többsejtű állatra.

A másik elmélet az ún. cellularizációs hipotézis. E szerint az ős egy csillós egysejtű volt, amely sok sejtmaggal rendelkezett. Ez úgy alakulhatott ki, hogy az ivartalan szaporodás során a magosztódást nem követte sejtosztódás, így az utódmagok egy közös citoplazma térben maradtak. E sokmagvú citoplazma tömeg a szincícium. Egy darabig növekedett a sejt, majd a sejtmembrán több helyen betüremkedett a citoplazmába és így elhatárolta egymástól a sejtmagvakat

evolucio-idovonal

A kutatóknak 2016-ban végre sikerült közelebb kerülniük a rejtélyhez, és igazolniuk néhány dolgot, melyről eddig csak sejtéseink voltak.

Legnagyobb megdöbbenésre egy genetikai mutáció játszhatott közre abban, hogy kialakult a Földön a többsejtű élet, vagyis mi emberek is, és sok más élőlény is egy mutációnak köszönhetően létezünk.

Egy rejtélyes, GK-PID nevű molekula okolható a 800 millió éve végbement mutációért, melynek egyik tulajdonsága volt, hogy együtt tartotta, összehúzta a kromoszómákat a sejt belső falába, ahol végül megtörténtek az simert biológiai folyamatok.

Egy hal, ami bepillantást nyújt a szárazföldi élet kialakulása előtti evolúciós lépcsőbe

Az amerikai kutatók által tanulmányozott vak barlangi hal a Cryptotora thamicola tudományos névre hallgat és Thaiföld barlangjaiban él. Nagyjából 2000 példány található a természetben,és alaposan megbolygatta a tudományt.

A sétáló halak nem számítanak szokatlannak a tudósok számára, ismertek olyan fajok, melyek a tengerfenéken „gyalogolnak” uszonyaikat használva, ez a mozgás azonban inkább emlékeztet „ugrándozásra” mint sétára.

A barlangi hal viszont nagyon más, ugyanis úgy mászik fel a vízesések kövein, mint a szalamandra a falon.

barlangi-hal

Az állat elülső és hátulsó uszonyait lábakként használva, testét tekergetve lépked előre.

Az evolúciós elmélet szerint a szárazföldi élet a halakból alakult ki, amik kifejlesztették a mászás képességét, majd végtag kezdeményeket, végül végtagokat növesztettek.

A felfedezés azért óriási, mert

páratlan evolúciós bepillantást ad abba a múltbéli folyamatba, amikor a haluszonyok végtaggá alakultak a szárazföldi életmódhoz történő alkalmazkodás során.

nasa felfedezés


Megtekintések száma: 8561





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet