6 olyan régészeti lelet, mely bizonyítja, hogy az ember és a dinoszauruszok egy időben éltek!
6 olyan régészeti lelet, mely bizonyítja, hogy az ember és a dinoszauruszok egy időben éltek!
Földbe süllyedt, megkövesedett dínó lábnyomok mellett talált emberi láblenyomatok. Sztegoszauruszt ábrázoló ősi faragások az Angkor Wat egyik oszlopán. Több zavarba ejtő lelet is létezik, mely arra utal, hogy az emberiség egy időben élhetett a dinoszauruszokkal.
Eltitkolt történelmünk olyan momentumokat, olyan ősi emlékképeket takar, melyekről soha nem gondoltuk volna hogy valósak. Civilizációnk nem csak hogy sokkal régebbi, mint bárki elképzelte volna, de a jelek szerit létezett előttünk már korábban egy másik emberiség is, ráadásul egy időben éltek őseink a dinoszauruszokkal.
Íme 6 olyan régészeti lelet, mely alátámasztja ezt az elméletet, és melyekkel nem tud mit kezdeni a tudomány, csak mélyen hallgatnak róla.
Sztegoszaurusz faragás
Az Angkor építményeinek egyikén van egy kőoszlop, melyen különféle díszes faragások láthatóak. Az egyik ilyen faragás hamar szemet szúr az embernek, ugyanis egy dinoszauruszhoz kísértetiesen hasonlító ábrát lehet látni rajta.
A legtöbben elsőre egy gyíkra tippelnének, vagy sárkányra. Ha jobban megfigyeljük a hátát, látszik hogy tüskék állnak ki belőle, mintha az egész egy Sztegoszauruszt ábrázolna.
Márpedig ha ez tényleg egy dinoszauruszt ábrázoló faragás, akkor felmerül a kérdés, honnan tudhatták az Angkori emberek, hogyan is néz ki. Hiszen évmilliókkal azelőtt kipusztult az összes dinoszaurusz.
Emberi és dinoszaurusz lábnyomok együtt
A Texasi Glen Roseban érdekes, több millió éves megkövesedett lábnyomok tűnnek fel a Paluxy folyó partján. Dinoszaurusz lábnyomok mellett ugyanis emberi lábnyomokat is találunk a kövekbe süllyedve.
A geológusok megegyeztek abban, hogy a folyómeder a kréta korban, a mezozoikum végén alakultak ki, ami körülbelül 140 millió évvel ezelőtt volt. A kiszáradt folyómedret rétegről rétegre óvatosan tárták fel. Itt találták meg ugyanebben a rétegben az emberi lábnyomokat is.
Persze a tudósok egy része szkeptikusan fogadta a dolgot, hiszen így a történelmet teljesen újra kellene írni ha ez beigazolódik, ezt pedig a szakma 90%-a nem akarja.
Ragadozó dinoszaurusz egy zsidó település maradványai között
A Golan fennsíkon, a Natur településtől nem messze található Umm El-Kanatir, egy Talmud korabeli zsidó település maradványa, ahol egy különlegesen szép zsinagógát is feltártak.
Sokaknak szemet szúr a képen, hogy egy két lábon álló - feltehetőleg ragadozó - dinoszaurusz ábrázolása tűnik fel a sziklák formájában.
Tagadhatatlan, hogy az emberek valahonnan tudták, hogyan is néztek ki ezek az ősállatok. Bár ez a faragás nem olyan régi, mint más korábbi leletek, de szájhagyomány és a kultúra útján megmaradtak a dinoszaurusz ábrázolások. De ki volt az első, aki őshüllőt örökített meg, ha nem egy időben éltünk velük?
Ica kövek
A Dél-Amerikában található perui Ica városától nem messze találták az 1960-as években a rejtélyes köveket, melyek azonnal felkeltették a régésztársadalom figyelmét.
A tudóstársadalom értetlenül állt a kövek előtt, amin dinoszauruszok egyértelmű ábrázolása volt látható. A dinoszauruszok mellett még ismeretlen földrészek, ősi szívműtétek ábrázolását is meg lehet találni rajtuk.
A köveket természetesen azonnal megpróbálták elhitelteleníteni, és azt állították róluk, hogy hamisítványok, hogy ne táruljon fel a valódi igazság. A kövek korát soha nem sikerült megállapítani, a radiokarbonos vizsgálatokkal akkoriban semmire sem mentek, mert azzal csak szerves eredetű dolgok korát lehet meghatározni.
Azonban a köveken egy vékony oxidréteg van, aminek a keletkezéséhez sok idő kell. Ezt figyelembe véve valószínűsítik az emberiség eltitkolt történelmében hívők, hogy a kövek egyértelműen valódiak.
Sziklára rajzolt dinoszaurusz és ember
Az Utahban található egyik sziklán egy halvány, dinoszauruszra emlékeztető alakzatot lehet felfedezni a White kanyon és az Armstrong kanyon találkozásánál
Itt található egyébként az egyik legnagyobb természetes hídja, mely 268 láb hosszú és 220 láb széles.
Azonban az impozáns méretek mellett a dínót ábrázoló rajz az, ami nagy figyelmet kap. A szkeptikusok szerint e a dinoszauruszokra emlékeztető hasonlóság csak puszta véletlen, és valójában csak egy összemosott rajz lehetett korábban, sokan mégis esküsznek rá, hogy egy tényleges őshüllőt láthatunk rajta.
A valóságban nem ennyire tisztán kivehető az ábra, fényviszonytól függő, mennyire látszik, illetve az alakzatot először némi fényképes kontrasztjavítás után vették észre. Külön figyelemreméltó az ember alak a szikla másik oldalán, mely szerint az ábra azt sugallja, őseink korábban együtt éltek az őshüllőkkel.
Ősi Pteranodot ábrázoló afrikai fejdíszek
Camerounban olan afrikai fejdíszeket találtak, melyek úgy néznek ki, mint az ősi Pteranodon egyedei. Véletlen lenne a hasonlóság? Egyáltalán, honnan tudták akkoriban, hogy hogyan is néztek ki? Noos, ez utóbbi felvetésre van egy elmélet: egyes felvetések szerint Pteranodonok még az 1930-as éve végéig éltek Afrikában, legalábbis egy utolsó megmaradt példány biztosan.
Egy Ivan Sanderson nevű régész Nyugat-Afrikában bukkant egy páratlanul egyedülálló és titokzatos leletre 1932-ben. Egy óriási állatra bukkant kollégáival, melynek szárnyfesztávolsága közel négy méteres volt. Az állat olyan volt, mint egy óriási denevér, de sokkal madárszerűbb annál.
Az Olitiau-nak elkeresztelt lényt sokáig "üldözték" és próbálták levadászni, melyről úgy gondolták, hogy talán egy valahogyan a dinoszauruszok kihalását átvészelő Pteranodon faj egyik utolsó túlélő egyed lehetett.
Megtekintések száma: 127575
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
