6 piros tabletta, amit nem akarnak, hogy bevegyél

2017. március 28., kedd




Azaz 6 elképesztő teória, mely teljesen más megvilágításba helyezi a világot.

Akik látták már a Mátrixot, azoknak ismerős lehetett a címben szereplő szöveg. Neó ugyanis mielőtt bemerészkedhetett volna a nyúl üregébe, egy választasz kapott. Egy lehetőséget arra, hogy bevegye a kék pirulát, melynek hatására mindent elfelejt, és felébred másnap, és éli tovább az életét.

Vagy dönthetett úgy, hogy a piros pirulát veszi be és lemerészkedik a nyúl üregének legmélyére, ahol Aliz csoda országa várja.

A való életben is léteznek ilyen pirulák, persze csak metaforikusan. Olyan dolgok, teóriák, melyek ismerete teljesen más megvilágításba helyezi az életed, és mindazt, amit a világról tudsz.

Ezeket szedtük most össze neked.

Az univerzum halála

Az univerzum előbb vagy utóbb meg fog halni. Ezt senki sem vitatja. A legvalószínűbb elmélet vagy az, hogy a végtelenségig fog sötétedni a csillag kihunyásával, és egyre hidegebb lesz benne, vagy egyre melegebbé válik az egész.

Egy másik elmélet szerint a világ egyre inkább túlteng majd a felhasználatlan energiától, és egy napon a korlátolt mennyiségű energia miatt az univerzumunkban fellelhető anyag, és energia használhatatlanná válik az entrópia miatt.

Minden érzék illúzió

A szolipszizmus kimondja, hogy hogy tulajdonképpen csak te magad vagy, rajtam kívül senki és semmi nincs. Minden létező csak a tudatom terméke. Az objektív világ, beleértve a többi embert is, csak az egyén tudatában létezik.

A szolipszizmus azt is kimondja, hogy minden létező csak a tudatom terméke. Az objektív világ, beleértve a többi embert is, csak az egyén tudatában létezik. vagyis talán a világ, melyben élünk, nem is olyan, amilyennek látjuk. Mi több, talán nem is létezik, és csak a mi tudati illúziónk része az egész.

Idealizmus, mint filozófia

Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdeti. A tudat áll mindenek felett, és még a testet is megelőzi a hierarchiában. Az emberi szellem, az eszme, a tudat, és az anyag, a természeti és társadalmi lét, az észlelhető valóság a másodlagos mind lételméleti, mind ismeretelméleti vonatkozásban.

Sokan azonosítják a köznyelvben idealistaként az olyan személyeket, aki mindent jónak, tökéletesnek vallanak. Ha eszerint a gondolkodás mentén élünk, garantáltan mindent meg fog változtatni az életünkben, és teljesen más szemmel fogunk sajátunkra is tekinteni.

Plató barlanghasonlata

Platón barlanghasonlatát nagyon sokan ismerik, és minimum elgondolkodtató. Arról van szó, hogy Szókratész így próbálta az Állam című könyvében leírni, hogy milyen is az ember, és miből áll számára az ismerés lehetősége.

Képzeljünk el egy nagy földalatti barlangot – mondja –, amelynek hosszú, széles a bejárata. Kezükön-lábukon megkötözött emberek ülnek ebben a barlangban, háttal a bejárat felé. Mivel fejüket sem tudják megfordítani, nem is látnak egyebet, mint a barlang hátsó falát. A barlang előtt, kívül, messze a távolban nagy tűz ég, amely bevilágít a barlangba. A tűz és a barlang bejárata között egy út húzódik, olyan fallal az út mentén, amilyen fal mögé a mutatványosok szoktak elrejtőzni.

Mi csak a fal mögött mozgatott bábut látjuk, de a mutatványosokat nem. A figurák, különféle alakok árnyképe vetül rá a barlangra, így a barlangban élők azt gondolják, hogy az a valóság. vagyis talán nem is magukat a dolgokat látjuk a felvetés szerint, hanem azoknak csak az árnyékát. Minden megszülető gondolat, terv, álom csak tökéletlen árnyképe annak, amit kigondolunk?

Multiverzum elmélet

A multiverzum elmélete az egyik legérdekesebb piros pirula. Eszerint a teória szerint rengeteg a miénkkel párhuzamos univerzum létezhet. Bár mi magunk a világegyetemet végtelennek gondoljuk, de könnyen lehet, hogy az egész egy buborékban van, egy jóval nagyobb, felfoghatatlan térben, ahol több milliárd hasonló buborék van még.

Mindegyik univerzumban más és más törvények uralkodnak, máshogyan alakult ki az élet, és máshogy zajlott le a történelem. Ma még nincs túl sok bizonyíték a multiverzumok létére, noha a kvantumfizikai jelenségek egy részét megmagyarázná ez a modell, tehát van benne ráció.

Fikciós valóságérzet

A fikcionális realizmus szintén egy nagyon érdekes elmélet, amihez nagyon nyitottnak kell lennünk ahhoz, hogy képesek legyünk feldolgozni, elfogadni.

Arról van ugyanis szó, hogy felveti, hogy egyes fikciós valóságok is létezhetnek, melyekben az emberiség által kitalált dolgok jelen lehetnek a valóság részeként. Ez azt jelenti, hogy létezhetnek párhuzamos világok, melyekben Superman létezik, vagy a németek tényleg elfoglalták a Holdat, vagy ahol Marilyn Monroe még él.

eltitkolt tények párhuzamos világok filozófia multiverzumok


Megtekintések száma: 292652





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet