A 20. század legnagyobb átverése lehetett a gazdasági világválság

2017. március 11., szombat




A történet csak annyira megbízható, mint egy kupac bóvli-kötvény. Ha többet szeretnél megtudni, kattints a cikkre!

A tőzsdekrachot az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb traumájaként ismerjük, noha lehet, a történet csak annyira megbízható, mint egy kupac bóvli-kötvény.

A közismert történet valahogy így hangzik: 1929 októberében váratlanul összeomlott a tőzsde. Mindössze két nap leforgása alatt, a piac 25%-ot veszít értékéből, míg a befektetők, mai értékén 300 milliárd dollártól estek el. Ezzel több tíz millió Amerikai vált nincstelenné.

A krachot, azonnal a 20. század legpusztítóbb gazdasági katasztrófájává nyilvánították, amitől egyenes út vezetett a Nagy gazdasági világválságig. Az egyik legelterjedtebb mítosz a , a felhőkarcolókról leugráló alkuszok története.

Nincs bizonyíték rá, hogy az öngyilkosok aránya drámaian növekedett volna, ez a kapcsolat, csak egy népszerű fantazmagória eredménye. – Dr. H. W. Brands

Mivel összesen két öngyilkosságot dokumentáltak aznap, felmerül a kérdés, honnan származik a történet? Mindez részben a Londoni bulvársajtó számlájára írható, akik álhírekkel tették kiadványaikat kelendőbbé. Azt állították, hogy a New Yorki járókelők, az öngyilkos alkuszok tetemeit kerülgetik, séta közben.

Még a nagy Winston Churchill is részt vett a mítosz terjesztésében. Állította, hogy amerikai látogatásakor látta, ahogy valaki leveti magát, egy felhőkarcolóról. Pedig ez, nem történt meg. - Dr. Alan J Lichman

Több millió Amerikai kerülhetett öngyilkos hangulatba, hiszen a napjainkban közel 400 milliárd dollárnyi veszteség, agyonütötte Amerika gazdaságát. Vagy mégsem?

Persze, ez rengeteg pénz, de nem katasztrofálisan sok. Viszonyításként ott az 1987-es krach, aminél 500 milliárd dollárt vesztett az Amerikai gazdaság. Ez még a ’29-esnél is nagyobb bukás volt, mégis meglepően rövid idő alatt sikerült talpra állni belőle. - Dr. Alan J Lichman

Nem beszélve arról, hogy a tőzsde bevétele az azt megelőző hat évben, négyszeresére nőtt. Így a két nap alatt bekövetkezett, 25%-os zuhanás, már nem hangzik olyan súlyosnak. Talán csak azért tűnt ekkorának a baj, mert nem voltak előjelei.

Illetve… Számos jel figyelmeztetett a közelgő veszélyre, de figyelmen kívül hagyták őket.

Sokan, már 1927 és ’28 körül is sejtették, hogy az irreális növekedés, csupán egy gazdasági buborék eredménye. … Csakhogy ebből a társasjátékból senki sem akart kiszállni, amíg az egyre növekvő profit ígérete lebegett a szemük előtt. – Brands

A legvészjóslóbb jel, a Fekete Csütörtök előtt hét hónappal, márciusban bekövetkezett mini krach volt, minek során a Dow Jones értékpapírjai, két nap alatt 8%-ot zuhantak. Bár a Fekete Csütörtökig, folyamatosan nőtt azok száma, akik pénzüket tőzsdei értékpapírokba fektették, 1929-ben,

Amerika lakosságának csupán 2% birtokolt értékpapírokat. Sajnos ez a kisebbség, még így is, főként átlagemberekből állt. Voltak, akik látták az intő jeleket. Köztük például a gazdag Bosztoni Joseph Kennedy, JFK édesapja. Hallgatva dörzsölt tanácsadóira, már Júliusban, három hónappal a krach előtt, minden kötvényét eladta. Azonban tudjuk, hogy a Fekete Csütörtök után. Amerika megállíthatatlanul belecsúszott a Nagy gazdasági világválságba.

A ’29-es krach után, a tőzsdei élet hamar helyreállt és 1930 Áprilisára közel ugyanolyan magasan szárnyalt, mint korábban. De ekkor omlott össze a rendszer. De ha a Fekete Csütörtök csak egy hosszú folyamat kezdete volt, akkor az igazi mélypontot, valójában 1932 július 8.-án érte el a tőzsde, amikor is korábbi értékének 90%át elvesztette. Voltaképpen ez vezetett a Nagy Gazdasági Világválsághoz, nem igaz?

Nem, ez sem ilyen egyszerű. Az átlagembereket leginkább, az 1930-as évek végén bekövetkezett, bankcsődök sújtották. Ezek taszították nyomorba, az alsó-közép és munkás-osztály többséget. Persze a bankcsődök összefüggenek a tőzsdei krachhal. A tőzsdekrachok sorozatával, a bankok is elvesztették a rájuk bízott pénzeket. Így amikor a befektetők a pénzüket követelték, szembesülniük kellett, a bankok fizetésképtelenségével.

A tőzsdekrach és a bankok fizetésképtelensége mellett, a helyzet tovább romlott a vámokat 50%-kal megemelő, 1930 júliusában elfogadott tarifatörvénnyel. Ezt látva a nemzetközi kereskedelem összeomlott és a Nemzeti Bankrendszer is hibásan reagált. Hoover elnök 1932-ben az adóterhek emelésével igyekezett egyensúlyba hozni az infláció okozta károkat. Ezzel további terheket rótt a lakosságra. Ezek mind közrejátszottak a vállság kiteljesedésében, csupán a közvélemény hajlamos erről megfeledkezni.

A történet, ami a tőzsdekrach bekövetkeztétől datálja a Gazdasági Világválságot, azért maradt fent, mert az Amerikaiak szeretik az egyszerű megoldásokat. Egyszerűbb a Fekete Csütörtököt okolni a Gazdasági Világvállságért, ahelyett, hogy az események összefüggéseit vizsgálnák, pedig a szabályozatlan tőzsde, a javak egyenlőtlen elosztása, és a hibás kormányzati reakciók együttesen felelnek az összeomlásért. - Dr. Alan J Lichman

Forrás: Tudnodkell.info

érdekes érdekesség összeesküvés feltáró gazdaság


Megtekintések száma: 14817





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet