A Clonaid botrány: A világ első klónozott emberének nyomában

2015. december 14., hétfő




A világot sokkolta a hír, amikor a Clonaid bejelentette, hogy 2002. december 26-án délelőtt 11:55-kor megszületett az első emberi klón. Az állítólagos klón neve Éva volt.

Korábban már szembekerülve a tudományos világ hitetlenkedésével, az etikai felháborodással, illetve a média szarkazmusával, 2001-ben támogatóik kérésére a vádesküdtszék is vizsgálta a Clonaid ügyeit, és nem találtak bizonyítékot annak cáfolatára, hogy valóban életképes klónt megalkotó technológia kifejlesztésének a küszöbén állnak.

emberi-klonozas

Mielőtt visszatérnénk a Clonaid által kirobbantott botrányhoz, érdemes mélyebben megérteni a klónozás folyamatát, és hogy miért szolgál nagyon heves viták táptalajként még ma is.

A miértek

Az emberi klónozásnak nincs túl nagy történelme. Nem azért, mert eddig nem érdekelte az emberiséget, sőt. Az ember mindig is kacérkodott a gondolattal, hogy újrateremtse magát. Hogy miért, azt senki sem tudná jól megfogalmazni. Talán hiúságból, becsvágyból.

klonozas

Talán azért, hogy Isten helyébe lépjünk. Hogy még több hatalmunk legyen. Hisz, ha életet tudunk teremteni, bármire képesek vagyunk. Vagy azért, hogy ezzel reményt adjunk azoknak, akik valamilyen okból idő előtt elvesztették szeretteiket?

Összetett kérdés, összetett motivációs mozgatórugókkal. Gondolatban már évszázadok óta játszunk vele, a tudomány és a technika viszont csak néhány évtizede tette lehetővé, hogy komolyabban is foglalkozzunk a kérdéssel.

A klónozás csodája

Mit is értünk azalatt, hogy klónozás? Nem árt tisztázni a kérdést, mielőtt belevetjük magunkat a történetbe. A klónozás ivartalan, a véletlent kizáró szaporodási forma, amely során genetikailag azonos, magasabb rendű szervezetek jönnek létre.

emberi-klonozas

A klón lényegi tulajdonsága, hogy az klónozott egyed - legyen ember vagy állat - genetikai szempontból teljesen megegyezik az anyaszervezettel, mivel kialakulása során nem történt olyan ivaros folyamat, amely a gének megváltozására alkalmat adott volna.

A világ első klónja

Egy bizonyos Ian Wilmut fejlesztette ki a klónozás folyamatát. Egy petesejt magját eltávolította, és a klónozni kívánt élőlény sejtmagját ültette helyébe. Így az élőlény DNS-ét pontosan lemásolta.

Dolly bárány 1996 július 5-én látta meg a napvilágot a skóciai Edinburgh-ban. A Roslin Institute munkatársai, Ian Wilmut és Keith Campbell voltak a szülőatyja és anyja a kis jövevénynek, aki az első olyan fejlett élőlény – emlős – volt, akit felnőtt állat sejtjéből klónoztak egy speciális, nukleáris transzfernek nevezett technológiával. Az eljárás lényege, hogy egy petesejt sejtmagját eltávolítva egy felnőtt egyed sejtjének magját ültetve helyére gyakorlatilag létrehozzák az élőlény tökéletes genetikai mását, más néven klónját.

dolly-klon

A kis bárány egy 1958 óta tartó kísérlet-sorozat lezárásaként jött a világra 277 sikertelen próbálkozás után. A kutatók többféle eljárást és módszert kipróbáltak a sikeres klónozás végrehajtása érdekében, de végül csak egy vezetett eredményre. A kis állat gyorsan felcseperedett, és a kutatók legnagyobb örömére egészségesnek bizonyult. Hat kis birkának adott életet a Roslin Intézetben, ahol egész életét töltötte.

2001-ben sajnos megbetegedett, de megfelelő immunkezeléssel sikerült meggyógyítani gazdáinak. A sajnálatos vég 2003-ban érte el, 6 éves korában.

Következmények és viták

Akárhonnan nézzük, Dolly volt az utolsó csepp abban a pohárban, amit a klónozás ellenzői – egyházak és jogvédők – még el tudtak viselni, és világméretű ellen kampányt váltott ki. Ezután a Föld számos országában megtiltották az emberi sejtek klónozását, bár néhány ország orvosi kutatásokra ad engedélyt. Más kutatók azzal próbálják megkerülni a törvényeket, hogy hajókon nemzetközi vizeken folytatják multinacionális vállalatok által pénzelt kutatásaikat.

Clonaid, avagy a klónozás úttörője

A Clonaid egy Amerikai cég, mely szakterülete szerint humán klónozással foglalkozik. A Bahamákon bejegyzett szervezetről van szó. Az 1997-ben alapított Clonaid filozófiai nézetei már akkoriban is különlegesnek hatottak. Eszerint a klónozás nem ördögtől való dolog, hanem egy szükségszerű első lépcsőfok a végső halhatatlanság felé vezető úton.

A cég feje egy bizonyos Brigitte Boisselier (vagy Brigitte Roehr), egy francia kémikusnő, ő vezette és vezeti azóta is a szervezetet.

brigitte-boisselier

A cég egyes tagjai állítólag hozzákapcsolhatóak a realiánusokhoz. A raeliánusok egyik legfőbb célja egy tökéletes klónozási eljárás kifejlesztése, mely halhatatlanná teszi őket. Igyekezetük alapja az a nézet, miszerint az emberiség idegen megalkotói - az elohimok - saját fajuk esetében is így érték el az öröklétet. A relaiánusok egyes tagjai - állításuk szerint - kommunikálnak az elohimokkal, akik már tervezik visszatérésüket a Földre.

Éva, az első klónozott csecsemő

2002 decemberében robbant a hír, miszerint a Clonaid egyik létesítményében megszületett az első emberi klón, aki a Bibliából ismert Éva nevet kapta.

A közvélemény azonnal felkapta az ügyest, és óriási volt az érdeklődés. Nem különösképpen a felháborodás, hiszen a klónozás a mai napig tabunak számít, és nem volt ez másképp már akkor sem. A klónozott csecsemő születésének hírére újabb tudósok, valamint politikusok élesen bírálták az emberklónozást. Valamennyi nyilatkozó komoly kétségét fejezte ki az iránt, hogy valóban klónozott újszülött látta meg a napvilágot.

Marcelo Palacios, a spanyolországi székhelyű Nemzetközi Bioetikai Társaság tudományos bizottságának elnöke kijelentette, hogy az emberklónozás kockázatos az emberi szervezet számára, ráadásul etikai szempontból nézve elfogadhatatlan. Hangsúlyozta: a csecsemő ugyan egészségesnek látszik, de semmi nem garantálja, hogy a jövőben nem lépnek fel komplikációk.

emberi-klonozas-2

William Muir genetikaprofesszor, az egyesült államokbeli Purdue Egyetem tanára azt jósolta, hogy a Clonaid bejelentésére a nemzetközi tudós közösség és a közvélemény is rendkívül negatívan fog reagálni. A szaporodás céljából végrehajtott emberklónozás ugyanis nem ment meg életeket, ez pedig valóban visszaüthet a terápiás célú klónozásra, amely orvosi szempontból ígéretes felhasználása lenne a klónozási technológiának.

Éva állítólagos születését újabb híresztelések követték további Clonaid-klónok megszületésével kapcsolatban. Dr. Brigitte Boisselier, a Clonaid tudományos igazgatója elmondta, amennyiben a gyermek kilétének felfedése nélkül is megoldható lenne, bejelentésüket DNS-bizonyítékokkal is alá tudnák támasztani.

A cég támogatói és a közvélemény vizsgálatokat sürgetett. A Clonaidban folytatott törvényességi vizsgálatok egyike sem találta az életképes klónokról szóló állításokat megcáfoló bizonyítékot. Florida államügyészi hivatala nem is vizsgálta, hogy vajon Éva létezik-e, vagy sem. Szerintük Éva származása miatt veszélyben van, így szüksége lehet állami védelemre. Ezek szerint Floridában a hatóságok meglehetősen bizonyosak voltak abban, hogy a világ első klónja tényleg létezik.

Éva nyomában

Éva mint tudjuk, 2002 december 26-án délelőtt 11:55 perckor született. A későbbi hatósági nyomozások - melyek Éva személyazonosságának felderítésére irányultak - során kiderült néhány apró részlet.

A Clonaid egyes korábbi sajtócikkek szerint már november végén bejelentette, hogy , hogy egy amerikai nő, aki klónozott magzatot hord a szíve alatt, hamarosan szülni fog. A kislány egy csütörtöki napon született, császármetszéssel. A szülés a császármetszéstől eltekintve - és attól, hogy egy klónt hoztak világra - jól ment, további komplikációktól mentesen. Az újszülött a vizsgálatok szerint tökéletes genetikai másolata volt az anyjának.

Később az is kiderült, hogy az anya egy 31 éves amerikai nő volt, de a pontos személyazonosságot sem a Clonaid, sem a hatóságok nem hozták nyilvánosságra. Éváról egyetlen kép sem készült. Legalábbis ha készültek is, akkor sem a publikumnak szánva, és erre a Clonaid munkatársai gondosan ügyeltek.


eva-klonozott-csecsemo A megszületett klóngyermek személyiségi jogaira hivatkozva Brigitte Boisselier csupán egyetlen képet közölt egy élő sajtótájékoztatón, mely még a születés utáni órákban készült.[/caption]

A kórházat anyjából 2002 december 30-án hagyhatta el, majd ismeretlen helyre távoztak. Senki sem tudja mi van velük, vagy hogy hol élnek. Pedig a klón kislány ma már 13 éves. Vajon Éva tudatában van annak, hogy egy klón? Elmondták neki a szülei?

Arról sincsenek biztos információk, hogy még az Egyesült Államokban él-e. A Clonaid szakmai hitelességét kockáztatva nem ad ki továbbra sem semmilyen információt a gyermekről.

Talán már nem él

Vannak akik szerint a titkolózás nem véletlen, mert időközben Éva megbetegedett, majd meghalt a klónozás valamelyik nem várt szövődménye következtében. Talán a születése után első órákban már halott volt. Talán az azt követő hetekben, vagy években halt meg. Ez rejtély marad.

Ha valóban így történt, az megmagyarázná a Clonaid mély hallgatását. Gondoljunk csak bele, mennyire lesújtó lenne a hír. A különböző jogvédő szervezetek ízekre szednék a céget, hiszen nem valami állaton kísérletezgettek kényük-kedvükre, hanem egy élő, lélegző, érző emberi lényen.

emberi-klonozas-ujsagcikk

Nem beszélve arról, hogy egy ilyen incidens visszavetné a klónozás amúgy is szigorú keretek között történő "támogatását". Az amerikai közvélemény maradéka is ellene menne az egész elgondolásnak.

Titkos kísérleti program

Egy másik vélekedés azt veti fel, hogy egy szigorúan titkos tudományos kísérlet lépett életbe Éva születésének pillanatában, és nem véletlen, hogy nem avatják be a közvéleményt. A klón fejlődését, életének, személyiségének kialakulását vizsgálják, és az eredményekről majd néhány év múlva számolnak be újabb hatalmas mérföldkőként.

dns-lanc

A kísérlet keretében elsősorban arra kíváncsiak, hogy Éva személyisége ugyanolyan lesz-e, mint anyjáé. Ha igen, akkor az az egyedi lélekről alkotott nézeteinket alapjaiban rengetheti meg. Gondoljunk csak bele. Ha a lélek, a személyiség újra reprodukálható, akkor mi magunk sem vagyunk egyediek, csak sejtek, idegvégződések halmaza.

Éppen emiatt az elővigyázatosság. A tanulmány régóta készül, az alany talán a mai napig nem tud róla, hogy figyelik. De amint bizonyosak lesznek abban, hogy eldőlt a lélek kérdése, és a személyiség kialakulásának kulcsa, közzé fogják tenni a majd sokakat nagyon megosztó szenzációt.

Pro és kontra

Bár óriási a vita arról, hogy a klónozás mennyire etikus, egy azonban biztos: jelenleg számtalan ma még gyógyíthatatlan halálos betegség esetében ez a jelenleg ismert egyetlen olyan út, mely megmenti a beteg életét. Klónozás után ugyanis az illető tovább élne, csak egy másik testben, másik tudatban.

Várjunk csak... Egyáltalán ugyanaz az ember lesz? Vagy csak egy másolat?

Ezen a ponton a két ellentábor között még élesebbek a viták. A vallási nézeteket vallók csoportja szerint a klónozással létrehozott embernek nincsen lelke, hiszen a lélek a fogantatás pillanatában száll a testbe.

emberi-sorozatgyartas

De a felvetések itt is többrétűek, ugyanis vannak, akik szerint a lélek is épp úgy másolható - de ennek ellenére egyedi - jellemvonás, mint bármi más. A lelket ez a nézet tulajdonképp egy ugyanolyan "szervként" kezeli, mint a szívet és az agyat.

Korábbi jól dokumentált orvosi esetek alátámasztani vélik, miszerint a szívátültetésen átesett páciensek később felvették a néhai donor szokásait, viselkedését.

Minden szervünkben ott van a tudatunk és az energiánk lenyomata, ez kerül át egy másik lélekhez. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy transzplantált megszólaljon olyan nyelven, amit előtte nem beszélt. Az új szokások és az új gondolkodásmód egységbe rendeződik, és új személyiség alakul ki.

Vélhetően a saját sejtek klónozásával egyszer majd olyan szöveteket, szerveket lehet létrehozni, amelyeket a klónozás donorjába visszaültetve, egyáltalán nem váltanak ki immunreakciót, amelyeket az immunrendszer teljesen saját szövetként szervként ismer el. Úgy tűnik, hogy ehhez a legreménykeltőbb út a sejttenyészeteken keresztül vezet.

kettos-dns

Ezt támasztja alá az is, hogy a Szöuli Nemzetközi Egyetem kutatói friss petesejt és ugyanazon donor testi sejtjének egyesítésével eljutottak a donor őssejt vonalához. Ebből az őssejtből 3-féle sejttípus fejlődött ki. Amikor ezekből egerekbe ültettek be sejteket, izom- , porc- , és csontsejtek jöttek létre belőlük.

Egyvalamit egészen biztosan megjegyezhetünk a klónozás kapcsán. Még évekig, évtizedekig heves viták tárgyát fogja képezni. Még rengeteg jogi, etikai és vallási nézőpont ütköztetést kell lefolytatni, mielőtt bármilyen irányban is tovább lépünk a téma kapcsán.

tudomány technológia technika klónozás


Megtekintések száma: 7403





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet