A globális felmelegedés miatt lassul a Föld forgása

2015. december 13., vasárnap




A sarkköri jégtakaró olvadása okozhatja a Föld forgásának enyhe lassulását, mely később akár vészes ütemben felgyorsulhat.

[dropcap]A[/dropcap] Science Advances című tudományos lapban közzétett tanulmány szerint a Föld forgásának műholdakkal és csillagászati módszerekkel mért szerény, ám észrevehető változása mögött álló tényező az emelkedő tengerszint lehet, amelyet a globális felmelegedés miatt olvadó jég vize táplál.

„Mivel a jégmezők magas földrajzi szélességi fokokon fekszenek, amikor olvadnak, a víz a magasabb szélességi fokok felől az alacsonyabbak felé áramlik, és mint a műkorcsolyázó, aki a karját fölemeli, úgy lassítja a Föld forgási sebességét a víz változó eloszlása” – magyarázta a Harvard Egyetem geofizikusa, Jerry Mitrovica.

Az olvadó jég és víz mozgása emellett a Föld tengelyének, vagyis az Északi-sarknak az enyhe elmozdulásával is jár, a jelenséget pólusvándorlásnak nevezik a tudósok.

Ez a pólusmozgás

„Képzeljük el, hogy egy műkorcsolyázó nem nyújtja ki egyenesen a karjait, hanem az egyiket egy bizonyos szöget bezárva emeli fel, a másikat pedig egy másik szöget bezárva. A műkorcsolyázó elkezd előre-hátra tántorogni. Ugyanez történik a pólusmozgáskor is” – hangsúlyozta a tudós.

foldbolygo

A kutatók megvizsgálták a bolygó forgásának változásait és forgástengelyének elmozdulásait annak fényében, hogy miként emelkedett a 20. században a tengerek vízszintje a globális felmelegedés miatt.

Jerry Mitrovica szerint a jégmezők olvadása és a tengerszint ebből fakadó emelkedése miatt a forgástengely, vagyis a földrajzi északi-sarkpont helye évente kevesebb körülbelül egy centiméterrel vándorolt arrébb.

Egy ezredmásodperc

A forgási sebesség csökkenésével járó olvadás a 20. században mintegy egy ezredmásodperccel hosszabbította meg a napokat. Noha ezek kisebb hatások, mégis újabb bizonyítékát adják az ember által előidézett klímaváltozás mélyreható következményeinek – mondta el a kutató.

Hozzátette: ha az előrejelzéseknek megfelelően a sarkköri jégtakaró a 21. században növekvő iramban olvad tovább, a Föld forgásának lassulására gyakorolt hatása is nagyobb lehet.

Későbbi veszélyek

Ez azt is jelentheti, hogy idővel a Föld forgása jóval gyorsabb ütemben fog lassulni. Elképzelhető, hogy ez a lassulás veszélyt is jelenthet ránk, ugyanis ha nem leszünk képesek az emiatt hirtelen megváltozó éghajlati és egyéb viszonyokhoz alkalmazkodni, akkor az emberiség létszáma megtizedelődhet.

sotet-foldbolygo

Tudjuk, hogy önmaga körül 24 óra alatt fordul meg, a 4,5 milliárd éve tartó forgás azonban a Föld alakjára módosító hatással van: a tudósok megállapították, hogy ennek következtében fokozatosan lapul a bolygónk - az egyenlítői sugár pontosan 21 és fél kilométerrel hosszabb már, mint a sarki pólusokat összekötő szakasz fele.

A hosszú távú trend már régóta egyértelmű: a Föld forgása fokozatosan lassul, ami sok évvel később oda vezet majd, hogy egyszer csak abbamarad a mozgás.

Atomórák segítségével ugyanis pontosan mérhető, hogy ezer nap alatt átlagosan egy másodpercet veszít a forgási sebességből. Ennek korrigálása érdekében, azért, hogy a csillagászati és az órák által mért nap ne térjen el egymástól, két-, illetve háromévente szükség van arra, hogy újévkor beiktassanak egy úgynevezett szökőmásodpercet.

A távolodás komolyabb probléma

Tekintve, hogy ez vélhetően a nagyon távoli jövőben történik meg, a Föld Holddal való jövőbeli kapcsolatát súlyosabb tényezőnek vélik egyes szakértők. A Hold ugyanis évente 3,8 centiméterrel távolabb kerül bolygónktól, és a tudósok szerint mintegy egymillió év múlva teljesen elhagyja a Föld vonzáskörzetét, így megszűnik az egymásra gyakorolt hatás.

foldbolygo-2

Witold Fraczek, az Esra szoftverfejlesztő cég specialistája rájött arra, hogy a legújabb térhatású számítógépes rendszerrel egész könnyen szimulálni lehet a forgás leállásának következményeit, melyhez csak a nehézségi és a centrifugális erők hatását kell megszüntetni, hogy leképezhetőek legyenek az események, hiszen míg az előbbi a tömegközéppont felé vonz mindent, addig az utóbbi forgás közben mindent kifelé húz. Tény, hogy a Föld már rég nem gömbölyű, és az is, hogy az Egyenlítő vonalán halmozódott fel a legtöbb vízmennyiség.

A szimuláció eredményeként Fraczek azt tapasztalta, hogy az Egyenlítő környékéről a víz a sarkkörök felé áramlott, ennek köszönhetően pedig egy teljesen új, egybefüggő kontinens rajzolódott ki, miközben Alaszka, Kanada, Szibéria teljesen eltűnt a víz alatt, ahogy Amerika és Európa legnagyobb része is hasonló sorsra jutott. A szimuláció során a víz mindent átrendező hatása mellett földrengések és vulkánkitörések fokozták a kialakult káoszt a Földön.

tudomány földünk


Megtekintések száma: 989





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet