A náci Németország lecsapolta volna a Földközi-tenger, hogy egybeolvassza Európát és Afrikát?

2017. január 5., csütörtök




A sci-fi regénybe illő merész és bizarr tervnek van valóságalapja, méghozzá nem is kevés.

Ha ezt a fenti mondatot meghalljuk, tényleg arra gondolunk akarva-akaratlanul is, hogy egy sci-fi regény első néhány bevezető sorát olvassuk.

A helyzet az, hogy bár valóban egy regényben lőtték el először az ötletet, de a náci Németország idején valóban volt tervben egy nagyon hasonló projekt, ami végül szerencsére nem valósult meg.

Kezdjük talán azzal, hogy egy regényben megírták az ötletet, amit egyesek szerint meg is lehetett volna valósítani. Philip J. Dick "Ember a fellegvárban" című regénye egy olyan sci-fi mű volt, ami egy alternatív történelmi időben játszódott.

A történet egyik vonala szerint a németek hatalmas, gigantikus méretű gátakkal elzárták volna a Földközi tenger utánpótlását, így kiszárítva az egészet, hogy összeolvasszák Európát és Afrikát.

Ennek több nagy előnye is lett volna, de ez a regényben le is van írva. Azonban majdnem valóság is lett belőle annak idején. A náci Németországról már tudjuk, hogy a valaha volt legőrültebb ötletek az ő nevükhöz fűződnek, és Hitleréhez, aki maga is hitt többek között az okkult tudományokban, és az olyan vallási mágikus ereklyékben, mint a végzet lándzsájára, mellyel Krisztust megsebzették a kereszten.

Az 1920-as években nagyon komoly erőfeszítéseket tettek a németek, hogy egy nagyon hasonló tervet megvalósítsanak.

A projekt végül az Antlantropa projekt néven vált ismertté, és később így emlegették a tervezetet, ami eredetileg egy német építész, Herman Sörgel ötlete alapján lett kidolgozva.

Ő volt az, akit megbíztak a tervvel, és aki a lehető legrészletekbe menőbben kidolgozta az egészet. 1920-tól egészen 1952-es haláláig dolgozott rajta.

A terv ismertette, hogy rengeteg folyó ömlik a Földközi-tengerbe, azonban ezek csuka egy kis részét teszik ki annak a vízutánpótlásnak, amit a tenger kap. Ennek nagy része ugyanis az Atlanti-óceánból érkezett.

Azonban a Gibraltári-szoroson át egy óriási gátat lehetett volna építeni, mely teljesen elzárja a vizet. Ez már önmagában jelentős mértékben lecsökkentette volna a Földközi-tenger vízszintjét.

Mindemellett a Fekete-tenger felől is tervetek volna egy gátat, ami szintén lezárta volna a víz utánpótlását.

Így a tengerfenék itt-ott a felszínre került volna, és ha emellett még a maradék folyókat is elzárták volna - ezekből nagyon sok volt - akkor teljesen szárazzá tehették volna a Földközi tengert.

Már az Atlanti-óceán elzárását lehetővé tévő gát, és a másik gát megépítése is elérhette volna ezt az eredményt, és a Földközi-tengerbe áramló folyók pedig egyszerű folyókként folytak volna tovább a kiszáradt tenger mederben, maximum apróbb tavakat kialakítva.

Ezzel a németek rengeteg új termőföldre tettek volna szert. Az egész tengert kettévágta volna még közében, egy hatalmas, 155 kilométeres gáttal Szicília és Tunézia között.

A földrajzi változások miatt még pár kisebb kiegészítésre szükség lett volna, például a Szuezi-csatornát meg kellett volna hosszabbítani az új vízpartig, illetve a nagyobb kikötővárosokhoz is csatornákat kellett volna ásni, hogy megmaradhasson a funkciójuk.

Az előzetes becslések szerint legalább 660 ezer négyzetkilométernyi új termőterület jöhetett volna így létre, és a gátakat pedig vízerőművekként lehetett volna hasznosítani.

A tervezet szerint egy Kongó folyóra helyezett gát egy belső tengert is létrehozott volna Afrikában.

Az Atlantropa-prjekt minden gondját megoldotta volna az első világháborút épphogy kiheverő Európának.

Természetesen önmagában a németek nem lettek volna elég egy ekkora projekt kivitelezésére. Nemzetközi összefogás kellett volna, de ha véghezvitték volna, akkor sokak szerint nem került volna soha sor a második világháborúra.

Sajnálatos módon aztán a náci hatalomátvétel, az új német vezetés nem látta benne a fantáziát, és sokkal inkább egy háborúra akartak koncentrálni és felkészülni erőforrások szempontjából.

Később, a második világháború utána szövetségesek is elkezdtek foglalkozni a projekttel, mert a projekt remek megoldása lett volna a hidegháborúnak, és egy esetleges újabb világháború teljes elfojtásának.

Azonban az akkori technikai fejlettség és megoldások nem tették volna lehetővé, csak komoly erőfeszítések árán az Atlantropa-projekt megvalósulását, ezért idővel minden ország letett róla, és megmaradt sci-fi történelemnek.

érdekes hihetetlen érdekesség történelem eltitkolt történelem nácik


Megtekintések száma: 52568





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet