A Storr Lochs-i szörny

2016. szeptember 5., hétfő




Elképesztően jó állapotban megmaradt delfinszerű, hegyes fogakkal rendelkező őshüllő fosszíliája került elő a Skót Nemzeti Múzeumból. A lényről képet kapó tudósok szerint a valaha volt egyik legijesztőbb, jura korban élő lény lehetett a valódi skót Loch Ness-i szörny. A hihetetlenül bizarr lény maradványai majdnem 50 éven át porosodtak egy eldugott intézményben, mert nem volt meg sem a kellő szakértelem, sem pedig az ehhez szükséges vizsgálatokhoz készült eszközök.

A maradvány ugyanis egy nagyon vastag kőzetrétegben volt, melyet csak nemrég sikerült "lehántani" róla.

Az így előkerült lelet egy olyan szörnyetegről árulkodik, mely akár a valódi Loch Ness-i szörny jura kor béli megfelelője is lehet. A maradványok legalább 170 millió évesek, és 1966-ban bukkantak rá a Skye-szigeten. Rendkívül impozáns méretekkel rendelkezett.

Közel 4 méter hosszú volt, borotvaéles fogak sorakoztak állkapcsában, így azonnal elnevezték a lényt Storr Lochs-i szörnynek.

storr-lochs-szorny-2 A lelet maga is egy kisebb csoda, ugyanis az őshüllő csontváza az eddigi legteljesebb Ichtioszaurusz lelet, amit Skóciában valaha találtak. Tanulmányozásával az eddigieknél is többet megtudhatnak az élőlényről. A Loch Ness-i szörnyhöz való hasonlítgatások miatt többször szóba került, hogy valójában mennyire félelmetes is ez a lény.

A kutatók szerint Storr Lochs-i szörny sokkal nagyobb és félelmetesebb az emberek képzeletében élő Nessie-nél.

A halgyíkokhoz tartozó élőlény kegyetlen ragadozó volt, és rendkívül gyors, ezt áramvonalas testének, hajlékonyságot és rugalmasságot kölcsönző ízületeinek köszönhette. Ha a két lényt valaha képzeletben összeeresztenénk, egészen biztosan a Storr Lochs-i szörny nyerné a gigászi csatát, borotvaéles fogaival, és a villámgyors sebességével. A Loch Ness-i szörnyek valószínűleg esélye sem lenne a nála kisebb, de sokkal találékonyabb élőlénnyel szemben. storr-lochs-szorny Sokáig a paleobiológia egyik megoldatlan rejtélye volt, hogy a többi tengeri hüllővel ellentétben miért haltak ki már több tízmillió évvel a kréta időszak végén lezajlott nagy fajpusztulás előtt. Később azonban egy új kutatás rávilágított arra, hogy a intenzív globális felmelegedés és a halgyíkok nem elég gyors evolúciós fejlődése vezetett az eltűnésükhöz.  

A Loch Ness-i szörny még ma is rejtély

A Skóciai Loch Ness tóban garázdálkodó és élő szörnyről már az 1700-as évektől kezdve léteznek beszámolók. Azóta rengeteg szemtanú - nyugodtan állíthatjuk, hogy több száz - állította, látta a lányt. Számtalan fotó, felvétel készült már a tó vízfelszínéről, ahol különböző árnyak, sötét pacák, uszonyok voltak láthatóak, de perdöntő bizonyítékot soha senkinek sem sikerült szolgáltatnia eddig a lényre. Nemrég született egy tudományos magyarázat is a "szörny" eredetére vonatkozóan. Köztudott, hogy a Loch Ness tó partján rengeteg a fenyő. Tömérdek mennyiségben veszik körül az apró ámde rendkívül mély tavat. loch-nessi-szorny-2 Az erdei fenyők jóval több gyantát termelnek, mint a többi fenyőfajta. Amikor egy erdeifenyő elpusztul és beleesik a tóba, lemerül a tó fenékre és elkezdi kiereszteni a gyantáját. A gyanta az elpusztult fatörzs oldalán marad odaragadva, és a bomló fában keletkező gázokat nem engedi eltávozni. Az így csapdába esett gáz hólyagokat képez a fa törzsén. Ahogy a hólyagok egyre nagyobbak lesznek, felhajtóerejük elég lesz ahhoz, hogy a fatörzset a felszín felé emeljék. Azonban ez nem magyaráz meg minden beszámolót, észlelést. Több ízben végigpásztázták szonárral a vízalatti részeket, és bár nem találtak semmit, volt, hogy néhány ízben szokatlan anomáliákat mértek a víz alatt. Egy másik alkalommal egy óriási, uszony szerű valami jelent meg egy víz alá bocsátott kamera felvételén, melyről soha nem derült ki, hogy pontosan mi is lehetett. A kérdés tehát továbbra is adott: van valami a Loch Ness mélyén?


Megtekintések száma: 6649





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet