Amikor kísért az előző életed
Amikor kísért az előző életed
Érezted úgy, hogy már volt egy előző életed? Hogy ez a hely valahonnan ismerős, de még soha nem jártál itt? Hogy ismered a frissen mellétek költözött szomszédot, mégsem találkoztál még vele soha? Előző életek nyomában.
Mindenki tűnődött már el azon, hogy vajon mi történik vele a halál után. Testünk végleg elsorvad, de a lelkünk örök? Többek vagyunk annál, mint amik vagyunk? A test igazi csontja, a lélek örök?
A Pew kutatóközpont 2010-ben készült, több mint 230 országot átfogó felmérése szerint 1 milliárd hindu és közel 500 millió buddhista él a Földön. Vagyis az emberiség egy jelentős része, több, mint egymilliárd ember hiszi, hogy jelenlegi élete nem az első és nem is az utolsó.
Hiszi, hogy jelenlegi születésének, az új megtestesülésnek legfőbb feladata a fejlődés, és addig újra és újra lehetőséget kap, amíg el nem éri azt a szellemi síkot, amely egy új dimenzióban való létezés kapuját nyitja meg.
Morális kételyek
Egyesek az egész kérdéskörrel kapcsolatban a felelősség fogalmát is felvetik. Ugyanis akik hisznek a reinkarnációban, vagyis van újjászületés tudatuk, azok sokkal könnyebben elcsábulnak bizonyos dolgokkal kapcsolatban, lévén hogy majd egy másik életükben jóvá teszik azokat, vezekelnek értük.
Vajon az a sorozatgyilkos, aki egy egész családot kiírt, bűnös, ha az előző életében megmentett egy másik családot?
Ebben az esetben hogy értelmeznénk magát a bűnt? Tényleg bűnös ez a lélek? Vagy a következő életében majd levezekli a büntetését? Morális kételyek tucatjai merülnek fel a reinkarnáció kérdésköre kapcsán, melyekre nem könnyű tiszta szívvel válaszolni.
Buddha tapasztalása az volt, hogy amikor a szkandhák (léthalmazok) mögé tekintünk, nem marad más, csak a semmi. Mert az ‘én’ egy gondolat, egy elmebéli alkotás, egy illúzió. Ez nem csupán Buddha tapasztalása, hanem minden egyes megvilágosodott buddhista férfi és nő tapasztalása az utóbbi 2500 évben.
Ha ez így van, akkor mi az, ami meghal? Ma már nem kérdés, hogy amikor ez a fizikai test nem képes tovább működni, a benne lévő energiák, az atomok és molekulák, amelyekből felépül, nem halnak meg vele együtt. Felvesznek egy másik formát, másik alakot. Ezt akár egy másik életnek is nevezhetjük, de mivel nem létezik állandó, változatlan önvaló, ezért nincs semmi sem, ami átmenne egyik pillanatból a másikba. Teljesen nyilvánvalóan, hogy semmiféle állandó vagy változatlan nem képes átmenni vagy átvándorolni egyik életből a másikba. Megszületni és meghalni szakadatlanul folytatódik, de változik minden pillanat.[/caption]
Egyes erre irányuló kutatások valóban alátámasztják, hogy a reinkarnációban tudatosan hívő emberek életvitele lazább, megengedőbbek önmagukkal szemben. Az is igaz rájuk, hogy toleránsabbak és kevésbé görcsölnek rá életfeladataikra E pillanatban nincsenek igazi, konkrét és kézzelfogható bizonyítékok az előző életekről, ahogy az "egyetlen élet" gondolata is a hit tárgykörébe tartozik.
A gyermekek emlékeznek az előző életükre
A gyermekek rendszerint emlékeznek az előző életeikre. Ezért is van az, hogy különös, néha kifejezetten bizarr emlékeink vannak gyerekkorunkról, melyeket van, hogy nem tudunk megmagyarázni.
Megszámolhatatlan feljegyzésről hallunk, főleg gyerekektől, melyek egy esetleges előző élet létezését vetik fel. Ezek a beszámolóknak, amelyek időről időre felkavarják az indulatokat az elmúlt életekkel (az újraszületéssel) kapcsolatos viták körül.
Rengeteg kutató, orvos és egyéb szakember érdeklődését felkeltette az elmúlt években eme érdekes felvetés gondolata. Dr. Helen Wambach amerikai pszichológusnő például azért kezdett hipnoterápiás kutatásba, mert azt szerette volna bebizonyítani, hogy az előző életekkel kapcsolatos élmény nem más, mint az agy fantáziajátéka.
Több ezer regressziós hipnózis levezetése után azonban gyökeres fordulatot vett világnézete. Ezen még ő maga is megdöbbent. A hipnózisnak alávetett páciensekkel ugyanis egy kérdőívet töltetett ki élményeikről, a válaszokat pedig nagyon szigorú statisztikai értékelésnek vetette alá.
Az eredmény ijesztően meglepő volt. A beszámolok rendre egyeztek az ismert történelmi eseményekkel, ahogy a rasszbéli hovatartozás, az öltözködés, a táplálkozás, a használati tárgyak, amelyeket leírtak, szintén beazonosíthatók voltak a történelmi tényeknek.
A reinkarnációs utazáson részt vett páciensek közel 70%-a azt vallotta, hogy korábbi életében vagy életeiben is hétköznapi módon élt, átlagpolgárként.
Tehát az a vád nem állja meg a helyét, ami a reinkarnációs emlékek hitelességét kérdőjelezi meg, mely szerint az utazók előző életeikben jellemzően uralkodók, fejedelmek voltak és fényűző körülmények között élték mindennapjaikat, vagyis csak a vágyak kivetítése zajlik az elmében. Erről a pszichológusnő felmérése szerint csupán a kutatásban részt vevők 5 százaléka számolt be, ahogy jómódról is csupán az alanyok 20 százaléka mesélt. A megkérdezettek fele-fele arányban emlékezett más nembéli hovatartozásról (vagyis hogy jelenlegi életében nő, de régen férfi volt, vagy fordítva).
Lépten-nyomon...
Az igazságot azonban még senki sem tudta megfejteni. Talán csak azok vannak ezzel tisztában, akik már odaát várakoznak, hogy újra beléphessenek az élet körforgásába, és új életet kezdjenek.
Vajon akiket szeretünk, és valaha szerettünk, valamilyen módon már részesei voltak életünknek? A szeretett nagymama, aki gyerekkorunkban elhunyt, talán gyermekünk egyik játszótársaként születik majd újjá. Az is különösen izgalmas és könyörületes ígéret, hogy akiket jelenlegi életünkben megbántottunk, és a körülmények vagy saját gyengeségünk miatt képtelenek vagyunk a kiengesztelésére, e törvény mentén újra lehetőséget kapunk a jóvátételre.
Nem feltétlenül hoznak azonban nyugalmat azok az emlékek, amelyek az előző életből maradtak, főleg, ha túl közeli az élmény, és ha érzelmileg "még érintett" az a személy, aki részletekbe menően - túl részletesen - emlékszik egy (vagy több) előző életre. Ha igazak a történetek, akkor nem véletlen, hogy az újraszületés előtt "inni kell Léthé forrásából, a feledés vizéből", mert meglehet, túl felkavaróak az emlékek, túl sok fájdalmat okoznak és a veszteség érzését is egy (új) életen át kell hordozza az, aki nem tudta üres lappal kezdeni új megtestesülését.
A lelkek egymással összemosódnak, találkozáskor mindenki ad, és elvesz a másiktól. Ez az örök korforgás, emiatt van az, hogy az elveszett lélek és megtalálja a helyét a világban. Így akibe nagyon szerelmesek voltunk, azzal talán egy másik életben újra összetalálkozunk, csak más minőségben, más formában.
Ismert esetek
Léteznek híresebb, nagyobb port kavart esetek a történelemben, melyek az előző életek lehetséges létezését támasztják alá, mert semmilyen más elmélettel nem lehetne megmagyarázni őket. Annak idején a 2000-es évek elején hatalmas híre ment egy kétéves kisfiúnak, aki olyan kijelentéseket tett szüleinek, hogy azokat a halálfélelem kerülgette.
James Leininger éjjelről éjjelre üvöltve ébredt, az ágyát rugdosta és azt sikoltozta, hogy oltsák el a tüzet, mert nem tud kijutni a gépből.
A rendszeres és traumatizáló élmények hatására a szülők - és később szakemberek - is kérdésekkel próbálták kideríteni, mi az, ami ennyire felzaklatja a kisfiút. A gyerek elmesélte, hogy "álmában" egy tűzgolyóvá vált repülőgéppel – harci repülővel - zuhan lefelé. Olyan kifejezéseket használt, amik egy kétéves gyermek szókincsében egyszerűen nem létezhetnek.
Egyszer elvitték egy játékboltba, ahol teljes magabiztossággal állt meg az egyik repülőgép modell mellett. Állítása szerint azt vezette. Anyját pedig kijavította, amikor az bombának nézte a plusz üzemanyagtartályt a gép hasán.
Mindez még semmi. James még a gép nevére is tisztán emlékezett, valamint arra, hogy a gép egy hatalmas anyahajóról szállt föl az égbe, és hogy a gépen ellenséges japánok lőtték le. A még ijesztőbb már csak ezután következett: a térképen pedig habozás nélkül megmutatta, pontosan hol zuhant le gépe a lövés után. Később kiderült, hogy abban az időben és azon a helyen valóban légi összecsapás zajlott, mely során valóban szörnyű halált halt egy James Huston nevű fiatal katona.
Az apa mindig is szkeptikus volt az ilyesfajta dolgokat illetően, és egyszerűen nem akarta elhinni a gyerek által mutatott és mondott dolgokat. Pláne azt nem, hogy a gyermeke ennek a bizonyos katonának a reinkarnációja. Igyekezett keresztkérdésekkel összezavarni fiát. Feltette például azt a kérdést, hogy hol választotta ki őket szüleinek és miért. James azonban magabiztos volt, és azt mondta, hogy akkor választotta őket szüleinek, amikor azok egy nagy rózsaszín szállodában voltak, és azért, mert tudta, hogy ők jó emberek. A szülők a gyermek fogantatása idején Hawaion töltöttek pár napot, ott ünnepelték 5. házassági évfordulójukat.
Azóta állítólag James boldogan él szüleivel. Megterhelő gyerekkora volt, és gyakran cikkezett a sajtó arról, hogy James számára szinte feldolgozhatatlan volt az élmény, ahogy saját halálára visszaemlékezve újra és újra átélte azt. Az is nagy megrázkódtatás volt számára, hogy szembesülnie kellett katonatársai megvénülésével, majd halálával.
A barrai gyermek
Hasonlóan érdekes a négyéves kisfiúnak, Cameronnak az esete is, aki azt állítja, hogy ő egy "barrai" gyerek, mert nem is olyan régen még egy gyönyörű skóciai szigeten, Barrán élt. Állítása szerint az előző neve Robertson volt. Részletesen beszámolt arról, hogy milyen házban lakott, és milyenek voltak az őt körülvevő emberek, családtagok, rokonok, ismerősök. Édesapja például egy autóbalesetben hunyt el.
A történeteket a szülők először csak kitalációnak hitték. A gyerek élénk fantáziájának tudták be. Egy idő után azonban ezek a beszámolók nem szűntek meg, sőt, egyre részletesebbekké váltak. Ekkor döntöttek úgy, hogy kutakodni kezdenek az ügyben.
A megnevezett szigeten aztán megtalálták azt a házat, amelyre pontosan ráillett a kisgyerek leírása, valamint a család még életben lévő tagját - a kisfiú nővérét is.
A kisfiút később szembesítették szülei saját igazával. Elvitték a házhoz. A beszámolók szerint -rettenetesen megrázta a ház látványa, amely akkorra már siralmas állapotban volt. Magába zárkózott és hosszú ideig küzdött az élmény feldolgozásával.
Előző életében saját nagyapja volt
Az egyik leghíresebb eset egy bizonyos Gus Taylorhoz volt köthető. A Közép-Amerikában lakó fiúnak emlékei voltak arról, hogy ő maga volt saját nagyapja. Egy nap, mikor az apja pelenkázta a fiút, az váratlanul megszólalt, és ezt mondta: "Tudod, amikor annyi idős voltam mint Te, én is cseréltem a pelenkádat!". A fiú egyébként nagyapja halála után egy évvel született meg.
Egy másik alkalommal Gus anyja kérdezte meg arról, hogy mi történt az előző életében, amikor még saját nagyapja volt. Gus elmondta, hogy volt egy lánytestvére, de ő meghalt. A lánytestvér valóban meghalt, egészen pontosan meggyilkolták, de sem a gyilkosság tényéről, sem a testvér létezéséről nem tudhatott, mert soha nem esett szó erről a családban.
Útvesztőben
Sokan azt hiszik, van újraszületés. Ez tévedés. Újraszületés nincs. Újjászületés van! Mi a kettő között a különbség? Az újraszületés azt feltételezi, hogy én XY (akinek most hiszem magam) valamikor újra meg fogok születni. Ugyanezzel a személyiséggel, ugyanezzel a tudattal, ugyanilyen tulajdonságokkal, ugyanezzel az egóval. Nem nehéz értelmezni, csak meg kell tanulni. Az újjászületés ezzel szemben azt mondja, hogy ÉN (AKI, azt hiszi, hogy ő XY) új testben, új személyiséggel, új tudattal, új tulajdonságokkal és új egóval újra meg fogok születni.
Ha meghalsz, jelenlegi szerepednek egyszer és mindenkorra vége, soha nem fog újraszületni, egyszeri és megismételhetetlen, azonban mégsem semmisül meg. A reinkarnáció az ismétlődő születés és halál folyamata, amely során a lélek életről életre, egyik testből a másikba vándorol, egyszer emberi, másszor pedig állati, vagy növényi létformát elfogadva
Közvetett bizonyítékok
Bár a mai napig nem sikerült senkinek hitelt érdemlően alátámasztani a reinkarnációs elméletet, mégis számtalan közvetett bizonyíték áll rendelkezésünkre, melyek sejtetik, hogy léteznek előző életek és lélekvándorlás.
- Komoly, szavahihető emberekben, akiket a klinikai halál állapotából hoztak vissza, hirtelen emlékek merültek fel korábbi életeikből.
- Léteznek ún. regressziós hipnózisban történő visszavezetések is,amelyek többségét szakértők magnó-, illetve videofelvételen őrzik. Ezek a felvételek tehát szintén az előző életekről tanúskodnak, hiszen a mély, álomszerű hipnózisban lévő páciens hangosan számol be múltbéli események átéléséről.
- A meditatív elmélyülés állapota során érzékelt előző életek sokasága bukkanhat fel.
- Az ún. déjá vu érzés, illetve élmények („már láttam”) során előtörhetnek olyan emlékek, amelyek azt a különös megérzést keltik, hogy az adott helyszín, épület vagy környezet korábbi életek ismerős tényezője volt.
- Nyolc éves kor alati kisgyermekek sokszor más szülőkről, ismeretlen tájakról, helyekről és szituációkról beszélnek.
- A jóslás, mint jelenség. Különböző személyeknek az előrejelzése, megjövendölése, akik magukról meghatározott dolgokat állítanak. Olyan jóslatok ezek, amelyek az előző, illetve a következő inkarnációt prognosztizálják.
- Bizonyos testi jegyek, például anyajegyek egy korábbi életben történt szenvedésre, vagy a későbbiek során bekövetkezett halál körülményeire utalhatnak.
- A fóbiák – a különféle dolgoktól, helyzetektől, körülményektől való beteges iszonyodások – is sokszor az előző életek feldolgozatlan problémáira vezethetők vissza.
Térjünk vissza néhány szóra a sokak által ismert déjá vu érzésre. Rengeteg kutat vizsgálta már a kérdéskört, és azt, hogy mi is okozza pontosan.
Ilyen esetekben az ember felismer egy addig sohasem látott helyet, tökéletesen tájékozódik ott, mintha meghitt, ismerős tájon járna. Nem véletlenül. A reinkarnáció egyik alapvető ékköveként ismert déjá vu érzés jelentős bizonyítóerővel bír, mert az alany kvázi elég nagy pontossággal határolja be és azonosítja a szűkebb értelemben vett környezet valamely fizikai elemét.
A legújabb elképzelések szerint a déjá vu jelenséget az okozza, hogy az egyik szemből néhány ezredmásodperccel előbb érkezik a látott kép az agyba, mint a másikból. A leedsi egyetem emlékezetkutató csoportja hipnózissal sikeresen előidézte a jelenséget. Ugyanakkor a kutatócsoport beszámolt egy vak emberről, aki szintén átélte a déjà vu-t annak ellenére, hogy nem látott, halláson, szagláson és tapintáson keresztül.
Legszembetűnőbb példa erre a kisgyermekek úgynevezett „dackorszaka”:
Szereted a spenótot? Nem! Hiszel a reinkarnációban ? Nem! Nem! Kóstoltad már? Meggyőződtél róla, hogy nincs? Nem, de tudom, hogy az rossz ízű. Nem, de tudom, hogy nincs.
Mi van, ha elemi szinten tagadjuk meg a reinkarnáció lehetőségét, mindeközben egy valóban létező természeti törvényről van szó? Talán egy napon a tudomány képes lesz észlelni, vizsgálni, és megmagyarázni az előző életekkel kapcsolatos jelenségeket, és választ kapunk.
Addig viszont csak azok tudhatják meg a végső titkot, akik átlépnek az élet és halál fátyolos határmezsgyéjén túli világba...
test és lélek egészség reinkarnáció
Megtekintések száma: 33145
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
