Archív felvételek az 1986-os csernobili katasztrófáról

2017. január 30., hétfő

Remek archív felvételekből összeállított montázs mutatja be, hogyan számoltak be annak idején a világtörténelem legsúlyosabb atomkatasztrófájáról.

Még ma is riasztó belegondolni hogy több évtizeddel ezelőtt, egy 1986 árpilis 26-éai napon óriási, és gyilkos atomfelhő borította be Pripjaty környékét, majd később egész Európát.

Ez volt ugyanis a világtörténelem legsúlyosabb, és egyben leghanyagabbul kezelt atomkatasztrófája.

A baleset kis híján egész Európát kiirthatta volna, de csodával határos módon minden kedvezően alakult, már a helyzethez képest.

A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, kb. 200 000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországban hullott le.

A bekövetkező katasztrófa alapjaiban változtatta meg az atomenergiához fűződő viszonyunkat, és az atomreaktorok körül alkalmazott biztonsági előírásokat.

Mondhatni tanult az ember a tragédiából, mely rengeteg ember életét követelte a gyilkos sugárzás miatt az évtizedek során, főleg azok közül, akik annak idején részt vettek a reaktorblokk lezárásában.

A csernobili szerencsétlenség körülbelül 1000 pajzsmirigyrákos és 4000 egyéb rákos esetet okozott Európában, ami az összes rákos esetek 0,01%-a a szerencsétlenség óta.

Nem sokkal a katasztrófa után tűzoltók érkeztek a helyszínre eloltani a tüzeket. Egyiküket sem értesítették arról, milyen veszélyesen radioaktív a füst és a törmelék. Hajnali 5 órára eloltották a tüzeket, közben több tűzoltót is magas sugárzás ért.

Közülük később szinte mindenki kivétel nélkül elhalálozott súlyos szövődményekben, daganatokban.

Az eseményeket rengeteg helyi tévé, és különféle hírcsatornák örökítették be, és nagy sietséggel, érezhető riadtsággal számoltak be arról, mi történt.

Ezekből az archív felvételekből összevágott montázst tekintheted meg, mely képet ad arról, hogy milyen is volt a pillanat, amikor Csernobil és környéke nukleáris halálmezővé vált.