Az állatvilág már az armageddonra készül

2016. április 8., péntek




Az utolsó nagy tömeges kihalási hullám – a- dinoszauruszok meteorit okozta kihalását nem számítva - közel 250 millió évvel ezelőtt söpört végig a bolygón. Akkor szinte minden élőlény eltűnt a Földről, még a növények és a puhatestűek jelentős része is. A kutatók szerint a hatodik kihalási hullám közepén tartunk. Hamarosan újabb armageddon söpör végig a földi ökoszisztémán?

A legújabb kutatások alapján a kutatók és a szakemberek mind ugyanazon a véleményen vannak: egy tömeges fajkihalási hullám kellős közepén tartunk. Ami azonban ennél is megdöbbentőbb, az az, hogy

ezúttal nem egy aszteroidabecsapódás, a pusztító vulkanikus tevékenység vagy a hirtelen beköszöntő jégkorszak nullázza le az élővilágot, hanem mi, emberek.

A klímaváltozás miatt végleg tönkremegy a környezetünk és lassan elfogynak a természeti erőforrások.

tomeges-kihalasAmikor a sorozatos szibériai vulkánkitörések berobbantották a Perm-triász kihalási eseményt, nagy mennyiségű szén-dioxid került a levegőbe, ami alapvetően megváltoztatta a klimatikus viszonyokat, és elpusztította az élőlények többségét. Egy emlősszerű hüllő azonban túlélte a globális pusztulást. Mint kiderült azért, mert ügyesen adaptálódott a barátságtalan viszonyokhoz: fiatalon párosodott, igaz, cserébe rövidebb ideig is élt, mint korábban.

„A csontmaradványok alapján a Perm-triász kihalás előtt a híres therapsida, a Lystrosaurus nagyjából 13-14 évig élt – írta közleményében Ken Angielczyk, a Field múzeum paleontológusa, a tanulmány társszerzője. – Csakhogy azok a nagy kihalási hullám után élt egyedek, amelyek maradványait eddig megtaláltuk, alig két-három évesek lehettek. Ami arra utal, hogy már igen fiatalon szaporodhattak.”

A kihalási hullám után született Lystrosaurusok kisebbek voltak, mint az őseik – cserébe viszont szaporábbak is.

elpusztult-halak

Az ökológiai szimulációk szerint így negyven százalékkal növelhették a túlélési esélyeiket.

Az állatvilág már készül az armageddonra

A kutatók szerint a ma élő állatok is hasonló evolúciós stratégiával próbálják átvészelni a kihalási hullámot. Ez az oka például annak is, hogy a túlhalászat miatt alaposan megtizedelt tőkehalak egyre kisebbek lesznek és egyre fiatalabb korban kezdenek ívni. Ahogy az afrikai varánuszok is, amelyeket az utóbbi időben alaposan megtizedelt a vadászat.


ehezo-allatok Éhező állatok Afrikában. Nincs elég táplálékforrás, és ez az egész világra jellemző lesz a jövőben.

A legtöbb állatfaj észrevehetően elkezdett életmódot változtatni, ami komoly előjele a hamarosan bekövetkező kataklizmának.

És hogy tényleg ekkora-e a baj? Nos, a WWF adatai szerint évente legalább tízezer faj tűnik el a süllyesztőben.

Nagyjából ezerszer-tízezerszer annyi, mint amennyinek a természetes kihalási ráta szerint kellene.

szarazsag-vilagvege

A gond ezzel a tömeges fajkihalással az, hogy bár az emberi tevékenység az egyik fő okozója, magát az embert is veszélybe sodorja, ugyanis ha nem lesznek növények, később állatok sem, a húsevők is lassan éhen halnak majd, és az egész tápláléklánc felborul.

Nem lesznek terményeink, gazdálkodási területein és városaink teljesen kiszáradnak. Az emberiség nagy része nem fog tudni alkalmazkodni a hirtelen megváltozó világhoz, így rengetegen fognak meghalni, vagy éhezni.

globális felmelegedés tudomány


Megtekintések száma: 17991





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet