Azért nem válaszolnak az idegenek, mert már lehet hogy rég halottak

2016. január 22., péntek




Azért nem tudjuk felvenni a kapcsolatot az idegenekkel, mert idő előtt elpusztultak – állítja egy ausztrál kutatócsoport, akik szerint az élet fennmaradásának feltétele, hogy az adott bolygó környezeti viszonyait a rajta lévő élőlények még időben stabilizálják.

Világegyetemünk felfoghatatlanul hatalmas, szinte kizárt, hogy rajtunk kívül ne lennének még intelligens életformák. De ha az univerzum nyüzsög az élettől, mégis hol vannak az idegenek? Ez az úgynevezett Fermi-paradoxon nagy kérdése, melynek megválaszolására már számtalan elméletet gyártottak a tudósok. E teóriák sora most egy újabbal gyarapodik, hála az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) tudósainak.

Alapfelvetésük lényege röviden fogalmazva ennyi:az idegenek azért nem válaszolnak, mert mind „halottak”.Elpusztultak, mielőtt igazán kifejlődhettek volna.

Gyorsnak kell lenni

Az Astrobiology szaklapban megjelent tanulmányban a tudósok azt vizsgálták, hogyan fejlődne az élet kedvező feltételekkel rendelkező bolygókon. Arra a következtetésre jutottak, hogy ha a sarjadzó élet nem stabilizálja nagyon gyorsan a környezetét, a planéta túl forróvá vagy hideggé válik, ami természetszerűen elpusztít minden rajta lévő létformát.

bolygok

Ha az univerzum hemzseg a lakható bolygóktól, akkor az idegen élettől is, véli sok tudós” – mondta az egyetem sajtóanyagában dr. Aditya Chopra, az ANU Földtudománnyal foglalkozó tanszékének egyik kutatója, az új publikáció vezető szerzője.A korai élet törékeny, úgy hisszük, csak nagyon ritkán fejlődik olyan gyorsasággal, hogy fennmaradjon.”

Megvolt a lehetőség más bolygókon is

Chopra szerint a fiatal bolygók légköre nagyon instabil. Ahhoz, hogy az égitestek lakhatóvá váljanak, az életformáknak sürgősen szabályoznia kell az üvegházhatású gázok (például vízgőz, szén-dioxid) szintjét, hogy a felszíni hőmérséklet stabil maradjon. Négymilliárd évvel ezelőtt a Föld, a Vénusz és a Mars is alkalmas feltételeket biztosított az élet kialakulásához.

Ám egymilliárd évvel később, a Föld kivételével az összes naprendszerbeli kőzetbolygó élhetetlenné vált: a Vénusz pokolian forró hely lett, a Mars pedig valóságos „jégszekrény”.

A korai mikrobiális életnek – ha volt is ilyen – nem sikerült stabilizálnia a gyorsan változó légkört a Marson és a Vénuszon”– mondta Charley Lineweaver professzor, az ANU bolygókutatója, aki társszerzőként jegyzi az új szakcikket.

univerzum

Ami azonban a Naprendszer többi bolygóján sarjadzó létformáknak nem sikerült, az a földi életnek igen.A földi létformáknak kulcsszerepe lehetett a bolygó klímájának stabilizálásában”– magyarázta a kutató.

Új modell magyarázza a Fermi-paradoxont

Chopra úgy véli, elméletük egy lehetséges megoldást kínál az úgynevezett Fermi-paradoxon rejtélyére. Szerinte a jelenség lényegét nem az élet vagy az intelligencia kialakulásának valószínűségében kell keresni, hanem abban, hogy az életnek megfelelő feltételeket teremtő visszacsatolási mechanizmusok biológiai szabályozása az esetek többségében nem történik meg elég gyorsan, és így a kezdetben ígéretes planéta hamar élhetetlenné válik.

vegtelen-vilagegyetem

"Az élethez szükséges hozzávalókkal és energiaforrásokkal rendelkező nedves, sziklás égitestek az eddigi tapasztalatok alapján gyakoriak az univerzumban, mindenesetre, ahogyan azt Enrico Fermi fizikus is felvetette az ötvenes években, eddig nem találtuk jelét földön kívüli életnek” – mondták a kutatók.

A tudósok szerint a Fermi-paradoxonra kézenfekvő magyarázatot kínál a közel univerzális szintű kihalás, melyet el is neveztek „Gaia palacknyak” modellnek.

Lineweaver szerint amennyiben a modell helytállónak bizonyul, akkor az idegen világokban található fosszíliák elsöprő többsége mikrobiális létformáktól fog származni, nem soksejtű élőlényektől. Utóbbiak kialakulására ugyanis nem volt elég idő.


Megtekintések száma: 6155





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet