Bizonyíték az ősi idegenekre: Modernkori lövésnyom egy neandervölgyi koponyáján!

2016. november 15., kedd

Egy neandervölgyi 300 ezer éves koponyáján az orvos szakértők szerint is egy modern lövés által keletkezett sérülés látható. Hogy hogyan került oda, arra a mai napig nem adott a tudomány semmilyen választ. Bizonyíték lehet az ősi idegenek létezésére, és arra, hogy a hivatalos régészet megpróbálja elferdíteni az emberiség eltitkolt történelmét?

Se szeri sem szám azoknak a különféle régészeti leleteknek, melyek egy teljesen más világról, egy másik evolúciós síkról, emberi történelemről beszélnek, mint amit a modern történelemkönyvek sulykolnak belénk.

Mielőtt rátérnénk arra a neandervölgyi koponyának a kérdésére, mely bizonyíthatja egyszer s mindenkorra az ősi idegenek létezésér, érdemes egy röpke fejezetben végigvenni, milyen hasonló bizonyítékok gyűltek össze az eltitkolt emberi történelemmel kapcsolatban.

Árulkodó leletek a múltból

Mindez csupán véletlen lenne? Vagy tényleg van az emberiségnek egy olyan sötét múltja, melyet minduntalan megpróbálnak előlünk elrejteni?

Ezek az elmúlt 30-40 évben megtalált leletek nem csupán megkérdőjelezik létezésünket, és azt, hogy honnan eredünk, de olyan kérdéseket vetnek fel az ősi idegenekkel és az előző emberiséggel kapcsolatban, amik minimum zavarba ejtik a jelenlegi tudományt.

Az egyik ilyen híres lelet az antiküthérai szerkezet, melynek céljáról csak sejtéseink vannak. Ma egy ősi modern számítógépnek gondolják, mellyel csillagászati eseményeket számolhattak ki, de egyesek szerint lehet, hogy egy időgép egy szerkezeti egysége lehetett.

A lelet 40 méteres mélységben hevert, és szinte teljesen eltakarta az évezredek alatt rárakódott rozsda. Az antiküthérai szerkezethez hasonló tárgyakat más néven időn kívüli, vagy téren kívüli tárgyaknak is nevezik, utalva ezzel kétes eredetükre, illetve arra, hogy az adott korban, adott helyen nem lenne szabad létezniük.

A tudomány ezekkel a tárgyakkal nem tud elszámolni. Tagadja őket, és hiteltelen leleteknek nyilvánítja őket, de van úgy, hogy csak szimplán hallgatnak ezekről a felfedezésekről, és nem nyilatkoznak az ügyben, hiszen akkor nyilvánvalóvá válna a hazugság, melyet a történelemkönyvek lapjain összehordtak.

Szintén zavarba ejtő volt az a legendás kétmillió éves agyagfigura, melyet 1889-ben idaho környékén találtak, alaposan, mert először nem tudták meghatározni a korát, aztán mire sikerült, egyszerűen nem hitték el az eredményt.

A tárgy nem csak úgy odakerült, vagy odatette valaki. Egy több millió éves bazalt és kőréteg vette körül, így a kora megkérdőjelezhetetlen volt.

A 150.000 éves vascsövek, melyeket Baigonkban találtak, egy hegység lábánál, egy barlang belsejében szintén érdekes kérdéseket vetnek fel az emberiség múltjával kapcsolatban.

A valaha talán legnagyobb port kavart nagyenyedi alumínium darabról nem is beszélve, melyről kiderült, hogy legalább tízezer éves.

A világ hajnaláról származó leleteket is találtak már, nevezetesen olyan mesterséges gömböket, melyeket egészen biztosan nem teremthetett sem ember, sem semmiféle más élőlény. Ezek a gömbök 2,3 milliárd évesek, és a tudomány jelen állása szerint nem formálhatta őket geológiai folyamat sem. Külön rejtély, hogy gyakorlatilag a Föld keletkezésének hajnalán jöttek létre ezek, és nagyon hasonlítanak a Földre, mintha a Föld egyfajta nagyon kezdetleges ábrázolásai lennének.

Modern lövésnyom egy 300.000 éves koponyán

A rejtélyes szóban forgó koponyát még valamikor 1921. június 21-én találták meg Zambia Kabwe városának közelében egy elhagyatott mészkőbarlangban.

A leletet 18 méteres mélységben találta meg egy bizonyos Tom Zwiglaar, aki egy svájci ványász volt, és éppen a vidéken tevékenykedett azokban az években.

Eleinte semmi szokatlan nem tűnt fel a megtalált csontok és a konya alapján, bár azzal tisztában voltak, hogy feltehetően egy ősember maradványait találhatták meg. További vizsgálatokra küldték, hogy meghatározhassák a korát. kiderült, hogy 125 és 300 ezer év között létezhetett valamikor az a neandervölgyi, akié volt ez a koponya.

Azonban a különös dolog ekkor ragadta meg a régészek és antropológusok figyelmét: ugyanis a koponya bal oldalán egy különös, szabályos, 8 mm-es lyuk tátongott, a másik oldalon viszont egy jó darabon hiányzott a csont.

Rejtélyes fegyver nyoma

Eleinte arra gyanakodtak, hogy talán egy lándzsa, vagy valamiféle hegyes szúrószerszám sérthette meg a koponyát olyan módon, hogy az ilyen nyomot hagyjon az áldozaton.

Éppen ezért tovább vizsgálták a leletet, hogy kiderüljön, pontosan hogyan és mi okozhatta a neandervölgyi halálát 300.000 évvel ezelőtt. Ekkor érte a következő nagy megdöbbenés a tudósokat.

A nyomok és a kémiai vizsgálatok alapján olyan felületi mikroszkopikus sérüléseket találtak a csonton, mely arra utalt, hogy egy ősi eszköznél sokkal fejlettebb fegyver vihette végbe a halálos sebet.

Egy belülről kifelé haladó erős hatás okozhatta a koponya egyik oldalán látható nagy hézagot. Egyszerűen valami kirobbanthatta a koponya falát a helyéről.

Ehhez hasonlóval a modern orvos szakértők manapság csak fejlövéseknél találkoznak. A baloldalon látható kis kerek lyuk pedig megfelel egy lövedék bemeneteli nyílásának.

Több lap is foglalkozott annak idején az üggyel, és rengeteg orvos szakértőt kérdeztek meg a lelet kapcsán. Közülük néhány meg is vizsgálhatta a koponyát.

Mindenki egyetértett abban, hogy egy lándzsa ilyen módon csak hajszálrepedéseket produkált volna a koponya belső csontfalán. Nem lett volna képes átszakítani belülről a lándzsa hegye a koponya bal oldalát, mégis hiányzott annak a bal oldala.

Ellenben a fejlövési sérüléseknek egy az egyben megfeleltek a neandervölgyi koponyán látott nyomok, roncsolások.

Még a tudósok is zavarba jöttek

A lelet annyira különös és rejtélyes volt, hogy a legnagyobb tudósok és régészek is zavarba jöttek, és egyszerűen nem tudtak ésszerű magyarázattal szolgálni a modernkori lövésnyomra a neandervölgyi koponyán.

Egyesek azt feltételezték, hogy talán véletlen egy találat érte valamikor a leletet, ami egy modernkori puskából származik. Ezért azonnal újra vizsgálták a koponya korát, és azt, hogy a hely, ahonnan előásták, valaha meg volt-e bolygatva, de az eredmények szerint nem.

A barlangot ahol a koponyát találták, ráadásul 1921 előtt senki sem ismerte, és a földtani réteg is egyezett a koponyával, ahol találták. A koponya tehát biztosan nem került soha felszínre, és tényleg 300.000 éves volt.

Rengeteg elképesztő elmélet született később, mivel senki sem talált magyarázatot a lövésnyomra. Az egyik legelképesztőbb teória szerint egy időutazó lőhette fejbe a neandervölgyit, aki egy időfolyosón át aztán visszautazott saját jelenébe.

Ismétlődő civilizációk, előző emberiség

A legvalószínűbb elmélet azonban nem ez volt, hanem az ismétlődő civilizációk elmélete, mely rengeteg mindent megmagyarázna nem csak ezzel, hanem az összes eddig felsorolt lelettel kapcsolatban.

Földünkön már számos alkalommal kialakulhatott olyan civilizáció, amely elérte csúcstechnika korát, majd valamiért elpusztult. Egyiptomban is kerültek már elő olyan ősi piramisok ideje előtti piramis kezdemények, melyeket nem építhetett fejlett emberi társadalom, mert olyan régiek hogy akkor még az emberiségnek nem volt egyetlen ismert, építeni képes csoportja sem.

Sokak szerint egy előzőleg a Földön élt emberiség nyomai lehetnek ezek a piramisok, és rengeteg más, megmagyarázhatatlan, vagy térben és időben nem ide illő lelet.

Hogy miért pusztulhatott ki az előző emberi civilizáció, arra is rengeteg elmélet született már. Vannak, akik ősi idegen inváziót emlegetnek, míg mások arra gyanakodnak, hogy egy atomháború végezhetett mindenkivel. Erre utalhatnak a sivatagokban megtalált üvegásványok is, melyek csak hatalmas hőmérséklethatására válhattak volna olyanná, amilyenek.

talán maguk az ősi idegenek segítették az előző emberiséget a különféle technológiák megismertetésével, hogy egy magasabb technikai szintre jussanak.

A tudomány óriási tagadásban él

Korábban a Smithsonian Intézet egyik volt munkatársa azt nyilatkozta, hogy a nagy múzeumok, a tudomány és a régészet azon az állásponton van, hogyha valami nem illik bele a jelenlegi történelmi ismeretekbe, azokat a leleteket el kell dugni, félre kell tenni.

Még akkor is így járnak el, ha egyébként a lelet teljesen hiteles, csak az adott korból jelenlegi ismereteink szerint nem származhatna.

Teljes tagadásban él a tudományos világ az emberiség történelmével kapcsolatban. A múzeumok raktárai roskadásig vannak olyan megmagyarázhatatlan leletekkel, melyeket nem tudtak sehová sem besorolni.

Hogy ezekre a leletekre valaha fény fog derülni, abban biztosak vagyunk, ugyanis nem titkolhatják örökké a valódi történelmünket….

rejtély rejtélyek ősi idegenek az emberiség eltitkolt történelme eltitkolt tények összeeküvés tiltott történelem

Megtekintések száma: 86781

Ajánlom a Facebookon