Bombázná a Marsot a Tesla-vezér terraformálás céljából

2015. szeptember 12., szombat




A Mars kolonizációjáról szóló ötletelés olykor elvetemült elképzeléseket eredményez, de le kell szögeznünk, maga a terraformálás már nem csak fikció.

[dropcap]E[/dropcap]lon "Vasember" Musk, aki nemcsak a Tesla, hanem a SpaceX nevű űrkutatási vállalat vezérigazgatója is, a minap furcsa terraformálási ötlettel állt elő egy talk show-ban: mint mondta, a Marson a Földéhez hasonló klímát lehetne teremteni, ha kicsit felmelegítenénk a bolygót, így lökést adva a klíma megváltozásának. Hogy hogyan? A gyors megoldást az atombomba jelentené.

De mi az a a terraformálás? - bolygók földszerűvé alakítását, lakhatóvá tételét jelenti, melynek során megváltoztatásra kerül a hőmérséklet, az atmoszféra és egyéb természeti tényezők.

Az üzletember egyébként rendszeresen beszél a Mars kolonizálásáról, és SpaceX nevű vállalkozásának egyik célja az, hogy a hétköznapi ember számára is elérhetővé tegye az űrutazást illetve előbb-utóbb megvalósítsa a földihez hasonló életet a Marson. A cég eddig több űrkutatási eszközzel is előállt, mint a Falcon 1 és Falcon 9 rakéta, emellett a Dragon nevű űrhajó megalkotása fűződik a nevükhöz.

terraformalas-mars

A kalandvágyó vezérigazgatónak B terve is van arra az esetre, ha mégsem lehetne megvalósítani a nukleáris beavatkozást. Igaz, ez a megoldás egy kicsit több időt venne igénybe, mert pumpákkal és generátorokkal kellene megolvasztani a fagyott széndioxidot, mely aztán segítene felmelegíteni a Mars légkörét, ami további széndioxidolvadást eredményezne. Vagyis ugyanaz történne, amit itt a Földön globális felmelegedésnek nevezünk, csak ott pozitív előjellel.

Felmerülhet ugyanakkor a kérdés: Elon “Vasember” Musk túl sok sci-fit nézett?Minden valószínűség szerint igen, de a terraformálásnak van valóságalapja, nem is kicsi. Bár magát az elnevezést valószínűleg Jack Williamson találta ki egy sci-fi történetében („Collision Orbit”), melyet 1942-ben publikáltak, az ötlet a sci-fi irodalom mellett a modern tudományban is jelen van, futnak a témában kutatási projektek. De ha már a sci-fiknél tartunk, érdemes néhány sikeres filmre hivatkoznunk: Marsi terraformálást láthattunk az Emlékmás (Total Recall) c. filmben, földi helyszínen zajlót pedig a Superman legújabb feldolgozásában, az Acélemberben. Azonban a legismertebb, és valószínűleg a valósághoz a legközelebb álló terraformáló ötlettel a Bolygó neve halál (Alien2) c. sci-fiben találkozhatunk. A Ridley Scott nevéhez fűződőAlien-ben bemutatott LV426 azonosítószámú, akkor még emberi lakhatásra alkalmatlan bolygót a James Cameron rendezte folytatásban a Weyland-Yutani konglomerátum (“a társaság”) saját gyártású atmoszféra-processzoraival (és 158 odaköltöztetett telepes segítségével) teszi lakhatóvá pár évtized alatt. A világhírűvé vált Alien mozik előzményfilmjeként számontartott Prometheus-hoz (marketing okokból és a rajongók tiszteletére is) a 20th Century Fox elkészítette a Weyland iparvállalatok weboldalát, ahol a társaság által gyártott további terraformáló berendezések is bemutatásra kerülnek (pl. terepformáló, atmoszféra nyomásszabályozó, stb.) - érdemes megnézni itt, pár évtizeden belül lehet hogy valósággá válnak.

mars-bolygo

Nem Musk az egyetlen, aki a terraformálás ötletével előrukkolt. A NASA is évek óta foglalkozik a gondolattal, amely bár nem Mars-specifikus, mégis, az eddig ismert és elérhető planéték közül a vörös bolygó "átalakítása" lehetne a legcélszerűbb. (Ezzel még egyet is tudnánk érteni, azonban a folyamat tartalmaz egy 3. lépcsőt, és vannak etikai kérdések is, melyek felett nem lehet szemet hunyni.)

Számos tanulmány és vizsgálat készült a bolygó felmelegítésének és atmoszférája megváltoztatásának lehetőségeiről. Néhány csoport tudományosan megalapozott,többlépcsős terveket dolgozott ki, melyek sok hasonlóságot mutatnak:

  • 1. lépcső: Hőmérsékletet megnövelése, aminek eredményeként folyékonnyá válik a most befagyott víz, és felszabadul a talajban megkötött széndioxid, amely tovább növeli az üvegházhatást.
  • 2. lépcső: A légkör oxigénnel való feltöltése egyszerű felépítésű algákkal, zuzmókkal, baktériumokkal, majd következnének a fejlettebb növények.
  • 3. lépcső: Ez a legnehezebb feladat: A Marsnak nincs mágneses tere, ami védelmet nyújtana a kozmikus sugárzás ellen. A kozmikus sugárzás és az alacsony gravitáció előre nem látható mutációkat és betegségeket okozhatnak a földi életformák számára. De komoly szakértők szerint csak rengeteg fúziós erőműre, és az ezekről táplált gigantikus elektromágnesekre lenne szükség, hogy pár száz év alatt kialakuljon egy földihez hasonló mágneses védelem az űrből érkező sugárzás ellen.

Etikai kérdéseket is felvet a terraformálás: Egyesek szerint agresszív beavatkozást jelent a természetbe (már ahol van élet, mert eddig még egyik bolygón sem találtak), és figyelvén az emberiség eddigi bánásmódját a Földdel, más bolygóknak talán jobb lenne az ember nélkül. Ennek kapcsán Christopher McKay bolygókutató így nyilatkozott a Reutersnek: "Ha valamiféle életet találunk, nincsen jogunk elpusztítani azt, hogy földi kolóniák számára lakhatóvá tegyük a bolygót."

Persze mielőtt bárki a szívéhez kapna, valószínűleg Musk sem gondolta komolyan az atombombás ötletet, amit könnyen lehet, hogy egyenesen az Engineers' Dreams (Mérnökök álma) című, ’50-es években keletkezett könyvből merített. A jeles mű rengeteg különböző problémára a nukleáris fegyvereket ajánlja megodásként, melyekkel a Föld felszíne kedvezőbb elrendezést kaphatna: az elképzelések szerint a robbantások bezárták volna a Giblartári szorost, megemelték volna a mediterrán térséget és bezöldítették volna a Szaharát. Minderről csak annyit mondhatunk, hogy bizonyos elképzelésekkel a legjobb, ami történhet, hogy az asztalfiókban maradnak egészen addig, míg szépen el nem porlasztja őket az idő.

tudomány mars


Megtekintések száma: 798





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet