Egy személyiségzavaros vak nő képes látni, ha másnak képzeli magát

2015. november 22., vasárnap




Egy tudományosan alátámasztott tanulmány zavarba ejtő, mégis lenyűgöző esetről számolt be: egy nőről szól, aki egy balesetben megvakult, és disszociatív személyiségzavara lett.

A „Látás és vakság egy személynél: a vizuális rendszer korlátai” című tanulmány szerint a BT néven emlegetett 33 éves nő többszörös személyiségzavartól szenved.

BT húszéves korában vesztette el a látását egy balesetben. A szeme nem sérült meg; az orvosok szerint a vakságát agysérülés, konkrétan a kérgi vakságnak is nevezett rendellenesség okozza.

Tízen vannak, néhányan látnak is

Évekkel később BT pszichoterápiára ment, hogy kezelje a személyiségzavarát. A terápián azt állította, hogy tíz különböző személyisége van, akik a nevükben, korukban, nemükben, viselkedésükben, hangjukban, gesztusaikban és arckifejezéseikben is különböznek.

vaksag

Az efféle önkép nem ritka a DID-s pácienseknél. De amikor BT már negyedik éve járt terápiára, váratlan dolog történt: egy időre visszanyerte a látását. Ugyanis

BT egyes személyiségei látnak, de mások nem.

A tanulmány szerzői, Hans Strasburger és Bruno Waldvogel szerint a vak és a látó állapotok között csupán másodpercek telnek el.

Ez eddig nem több egy szokatlan, nehezen értelmezhető pszichológiai esettanulmánynál, amit BT önbevallásos beszámolóira alapoztak. Ilyen alapon viszont azt sem lehet kizárni, hogy BT csak szimulál; hogy a vakságát csak kitalálta, épp úgy, mint a többi személyiségét.

Strasburger és Waldvogel további bizonyítékokat akartak, így meg kellett vizsgálniuk, hogy amikor BT vak, akkor az agya valóban figyelmen kívül hagyja-e a vizuális ingereket.

Ezért egy EEG-vel vizsgálták BT agyhullámait, hogy megmérjék a vizuálisan kiváltott válaszait (visual evoked potential, VEP). A VEP egy elektromos válaszreakció, ami az agy látókérgének stimulációjakor lép fel: ha nincs VEP, a páciens valószínűleg megvakult.

A mérések szerint BT normális VEP reakciókat ad, ha a látó személyisége kerül előtérbe, de ha a vakok veszik át az irányítást, a reakciók megszűnnek.

Látó fázisban 100 milliszekundummal a stimuláció után fellép a reakció, de elmarad, ha BT éppen a vak fázisban van.

vaksag-2

A tanulmány szerzői úgy vélik, BT vakságának pszichogén eredete lehet – legalábbis erre utal, hogy az egyes fázisok milyen gyorsan váltakoznak.

Nincs olyan ismert biológiai folyamat, ami ilyen gyors változásokkal járna:

BT másodpercek alatt nyeri vissza a látását, és ugyanilyen rövid idő alatt vakul meg ismét.

A kutatók szerint a jelenségre az a folyamat adhat magyarázatot, ami a normálisan működő agyban is megfigyelhető: az agy néha ugyanis magától is kiszűri a vizuális információkat.

Kényelmes lenne arra hivatkozni, hogy BT manipulálta a teszteket, de a kutatók szerint a VEP teszteket igen nehéz átverni, már csak az infravörös szemmozgáskövetés miatt is.

Azt Strasburger és Waldvogel sem zárják ki, hogy a mérés pillanatában BT talán úgy tudta defókuszálni a tekintetét, hogy az összezavarta a tesztkészüléket, de szerintük ennek kevés a valószínűsége.

tudomány hihetetlen pszichológia


Megtekintések száma: 2406





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet