Egyre komolyabb gondokat okoz a vízhiány

2015. szeptember 20., vasárnap




Világszerte komoly gondot okoz a megfelelő vízellátás biztosítása, a klímaváltozás következményeként pedig egyre erősebb intenzitású lesz a csapadékhullás, ám ezek eloszlása az évben egyenlőtlenebbé válik. Utánajártunk, hogy külföldön milyen eszközökkel próbálnak harcolni a probléma ellen.

[dropcap]S[/dropcap]zingapúr 5,3 milliós lakossága kevesebb mint 750 négyzetkilométeres területen helyezkedik el. Azonban – viszonylag erős gazdasága ellenére – a szigetország komoly problémával küzd: ez pedig nem más, mint a vízhiány.

A megfelelő vízellátás biztosítása már régóta nemzeti prioritásnak számít Szingapúrban, jelenleg a szükséges vízmennyiség körülbelül felét Malajziából oldják meg – írja a CNN.

Készülünk arra a napra, amikor a vízmegállapodás hatályát veszti, és ki kell elégítenünk saját igényeinket – mondta Chew Men Leong, a Közüzemi Igazgatóság ügyvezető igazgatója. A megállapodás elméletileg 2061-ig lesz érvényben.

Ahol a szennyvíz is iható

[dropcap]A[/dropcap] szingapúri stratégia legfontosabb alkotóeleme – a behozatalon kívül – sótalanító üzemek létesítése, az esővíz összegyűjtése és a szennyvíz újrahasznosítása.

De a legnagyobb reményt a membrántechnológiával kezelt szennyvíz, az úgynevezett „NEWwater” jelenti. Jelenleg ez a technológia adja Szingapúr vízigényének közel harminc százalékát, és a tervek szerint 2060-ig ez a szám megduplázódhat.

Így működnek a szingapúri szuperfák

[dropcap]D[/dropcap]e nem csupán az ivóvíz előállítása miatt számít érdekes példának a szigetország: a Mariana kikötő mellett található, mintegy 250 hektáros Gardens by the Bay nevű tájvédelmi terület egyik legkülönlegesebb elemei a hatalmas, napenergiával működő szuperfák.

A mesterséges mechanikus erdőben tizennyolc ilyen szerkezet található, melyeknek fő feladata a napenergia hasznosítása, a közeli télikertek levegőztetése és az esővíz összegyűjtése. A fák magassága 25 és 50 méter között változik, és minden szerkezet acélkeretére különféle virágok és páfrányok vannak felfuttatva. A tölcsérszerű tető a hőmérséklet moderálására is alkalmas: felveszi vagy elvezeti a hőt, valamint védelmet nyújt a meleg klíma ellen az alatta sétáló látogatóknak. Emellett ezek a szerkezetek biztosítják a park vízellátását is: a szuperfák ugyanis összegyűjtik az esővizet, és később ezt használják fel öntözésre, valamint a szökőkutak működtetésére.

A projekt szervezői azt remélik, hogy a Gardens by the Bay egy olyan ökoturisztikai célponttá fog válni, melyben növényeket és megoldásokat mutathatnak be a világ minden tájáról.

Egyre súlyosabbá válik a vízhiány

De nem csupán Szingapúrban áll fenn ez a probléma: az utóbbi időben világszerte gondot okoz az ivóvíz folyamatos drágulása – ráadásul a tendencia folytatódni fog –, hosszú távon pedig vízhiánnyal nézhetünk szembe. Közben – a klímaváltozás következményeként – erősebb intenzitású lesz a csapadékhullás, ám ezek eloszlása az évben egyenlőtlenebbé válik.

vizhiany

Áprilisban például a súlyos aszály miatt vízkorlátozást rendelt el Kalifornia kormányzója, az állam történetében ezzel elsőként volt példa hasonló intézkedésre.

A településeknek 25 százalékkal kellett csökkenteniük a vízfelhasználásukat. A Jerry Brown kormányzó által elrendelt korlátozás a lakosságra, a vállalatokra, a farmerekre és más fogyasztókra egyaránt kiterjedt.

A kormányzó azt követően döntött így, hogy a márciusi mérésekből kiderült: a Sierra Nevada hegység egyre fogyatkozó hótakarója mindössze 19 százaléka az évszak történelmi átlagának.

Szélsőséges időjáráshoz vezet az erdőirtás

Februárban három nagyváros – Sao Paulo, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is – súlyos vízhiány lépett fel.

Antonio Nobre, Brazília egyik legelismertebb klímakutatója a BBC-nek azt mondta: bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy az amazóniai esőerdő és az ország déli partvidékén fekvő atlanti erdő irtása váltotta ki a szélsőséges csapadékhiányt. Szerinte a szárazság oka az, hogy Sao Paulóra mintegy „elefántként ült rá” egy mozdíthatatlan meleglevegő-tömeg. Az erdők eddig nedvességet bocsátottak ki, lehűtötték a levegőt és hozzájárultak a csapadékképzéshez, de kiirtásuk után nincs, ami pótolja ezen funkcióikat.

„Ha az amazóniai erdőirtás folytatódik, Sao Paulo valószínűleg ki fog száradni. Ha nem cselekszünk azonnal, végünk van” – mondta Antonio Nobre.

katasztrófa globális felmelegedés tudomány


Megtekintések száma: 1514





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet