Elektromosság az ókorban

2016. január 14., csütörtök




Ókori egyiptomi villanykörte, Bagdadban talált több ezer éves elemek, ősi atomreaktor. Egyes rejtélyes leletek arról árulkodnak, hogy az ókorban is ismerték az elektromosságot. Mi több, elektromos eszközöket is használtak.

Rengeteg olyan leletet találtam már a földön, ami enyhén szólva is kétes eredetű, mert egyszerűen nem illik bele az adott korba.  Az angol szaknyelv ezeket OOPART-nak nevezi, ami az out-of-place artifact-ból származik, s jelentése nagyjából ez:

olyan tárgy, melynek időben és/vagy térben - logikailag és kronológiailag - nem lenne szabad ott lennie, ahol rábukkantak.

Számtalan olyan tárgy, relikvia, és szerkezet létezik, melyek beleesnek ebbe a kategóriába, és egy alternatív ókort feltételeznek. Gondoljunk csak az antiküthérai-szerkezetre, melynek azóta sem tudja senki a pontos rendeltetését, és azt, hogy hogyan is működött.

antikutherai-szerkezet-1

Az antiküthérai mechanizmushoz hasonló kézműves tárgyak eredete rengeteg kérdést vet fel. Ki, miért, és MIKOR csinálta őket? A rejtélyt tetézve források szólnak arról, hogy többek között az Afrikában talált nomolóknak elnevezett agyagszobrocskákban is találtak valami egészen különöset. Mégpedig az egyik szobor belsejében egy piciny, krómacél gömböcskét. Mindezt egy 17 ezer évvel ezelőtti leletben, amikor is a krómacél egyszerűen nem létezhetett.

[caption id="attachment_5655" align="aligncenter" width="740"]nomoli-szobrocskak Ezekben a szobrocskákban találtak egy mértanilag tökéletesen elhelyezett krómacél. Az is megérne egy misét, hogy vajon ki, és mi célból helyezte bele a golyókat, és ennek milyen rendeltetése volt.[/caption]

Más leletekhez hasonlóan itt se tudta senki megmagyarázni a krómacél labdák jelenlétét. Akkoriban az emberiség még egészen biztosan nem rendelkezett olyan tudással, hogy ilyen alkosson. Még a fém megmunkálás ismerete is teljesen hiányos volt akkoriban.

Az egyiptomi villanykörte

A korukba nem illő leletek egyre nagyobb számban való előkerülésével megszülettek olyan feltételezések, hogy az ókori ember - de még talán az ősember is - olyan fejlettséggel rendelkezett, amit el sem tudtunk volna képzelni, tehát jóval megelőzték önmaguk. Később rátérünk arra is, hogy ennek mi volt ennek az oka.

Ezzel az új szemléletmóddal sok tudós és régész nem értette egyet, a történészek nagy része is ellene volt a merész elképzelésnek, pedig a kivételes leletek mind-mind ugyanazt bizonyították.

Egyes korábbi egyiptomi leleteket megvizsgálva aztán még megdöbbentőbb felfedezést tettek.

[caption id="attachment_5658" align="aligncenter" width="740"]egyiptomi-villanykorte Jól látható a villanykörte.[/caption]

Hathor istennő tiszteletére szentelt denderai templomban található a régészeket is zavarba ejtő lelet. Egy óriási egyiptomi villanykörtét ábrázoló dombormű lenne a válasz a Fáraók titokzatos fényének legendájára? A dolog ugyanis így áll. A domborműn jól láthatóak a villanykörtére utaló tagadhatatlan jelek. Az izzószál, a tartók, és a kábelek, melyekben feltehetőleg elektromosság áramlott.

Hogy honnan szedték ezt az egyiptomiak, arról csak találgatások vannak. A villanykörtékből a kábelek egy dobozszerű objektumhoz vezetnek, az egyik doboz tetején a levegő egyiptomi istene, Shu térdepel, A két villanykörtét egy egy dzsed-oszlop - vagy djed-oszlop -támaszt alá, melyek tetejéből emberi karok emelkednek ki.

Egy másik elmélet - mely szintén azt a nézetet erősíti, hogy az ókori Egyiptomban már használták az elektromosságot - egy óriási, hangsebességnél gyorsabb fúrót feltételez az ábra megfejtésének. Ne feledjük, a Nagy Piramisban, a Király termében álló vörös gránitból készült szarkofágot.

A vörös gránit az egyik legkeményebb anyag a Földön, és a tudósok még mindig vitatkoznak arról, hogy pontosan hogyan is faraghatták belőle ki a szarkofágot.

A Djed-oszlop rejtélye

A tárgy több domborművön - ahogyan a fentin is - és falfestményen is megjelenik különböző méretekben és (a festményeken) más-más színezésekkel, ám funkciója máig ismeretlen.

A hieroglifák elemzése azt mutatja, hogy valamiféle tartósságot, stabilitást akartak kifejezni vele, talán az örökkévalóságot, pontosabb tények viszont nem állnak rendelkezésünkre.

Így ez a tárgy egyelőre az ősi civilizáció megoldatlan kérdései közé tartozik.

djed-oszlop

A falfestmények megjelenítései által feltételezhető, hogy csak istenek és fáraók, valamint a beavatottak tudták kezelni, s különleges, emberfeletti erőt tulajdonítottak neki. Valódi funkciójáról számos elmélet látott már napvilágot, de egyik sem tűnik a mai napig kielégítőnek.

A legmeglepőbb továbbá, hogy a Djed-oszlopokat az idők során igen különböző méretben és anyagokból készítették, viszont használatuk ennek ellenére sohasem vált általánosan elterjedté.

Némely, kisebb Djed-oszlopból még különféle réz drótdarabok is kiálltak, ami, a tudomány hivatalos, mai állása szerint egyszerűen érthetetlen.

Vannak azonban más feltételezések is. Egyes vélemények szerint mindez napnál világosabb felhasználásra utal, így szerintük a Djed-oszlop nem más, mint tulajdonképpen egy szigetelő, melyet földelésként és más egyébként is alkalmaztak az elektromosság használatakor az ókori egyiptomiak, akik így, ha nem is feltétlenül érthették, de mindenképpen ismerhették az elektromos áramot.

djed-oszlop-magasfeszultseg-szigetelo

De mihez kellett az egyiptomiaknak elektromos áram? Hiszen városaikban nem használták, sem a templomaikban, sem máshol, legalábbis a történelmi iratok és leletek szerint. A Djed-oszlop ábrázolása azt feltételezi, mint ahogyan már írtuk fentebb, hogy csak kiválasztottak férhettek közel hozzá, csak az arra érdemesek kezelhették, vagyis valóban volt elektromosság abban az időben Egyiptomban, de csak kevesek élvezhették.

A Bagdadi elem

Az elektromossággal kapcsolatba hozható leletek repertoárja még nem ért véget. Sőt. A világ más tájain is feldedeztek hasonlóakat. A  Bagdadi elem az egyik leghíresebb köztük, melyre időnként ősi akkumulátorként is szoktak hivatkozni.

bagdadi-elem

A Mezopotámiában található vázákban első ránézésre nem látunk semmi különlegeset. Valamikor Krisztus előtt 250-ben készíthették őket. Ha belekukkantunk a vázák tartalmába, akkor különös furcsaságokat tapasztalunk.

bagdadi-elem-belso-rajzaA leletekre először Wilhelm König hívta fel a figyelmet 1938-ban, aki az Iraki Nemzeti Múzeum igazgatójaként ebben az évben talált rá a vázákra a múzeumi gyűjtemények között. 1940-ben publikált egy írást, amelyben kifejtette, hogy azok galvánelemként funkcionálhattak, hogy galvanoplasztikai eljárással összeöntsék az arannyal vonják be a ezüst tárgyakat.

 Ezt az elméletet a tudóstársadalom nagy része figyelmen kívül hagyja, bár néhányuk nem tartja kizártnak, hogy lehet benne igazság. A leletek terrakotta vázák, általában 130 mm körüli magassággal, bennük egy rézhengerrel, azon belül pedig egy fémrúddal. A fémrúd tetején található bitumenlapok választják el a réztől, amelyek kényelmesen beleférnek a korsóba. A rézhenger nem vízálló, szóval ha folyadék jut a vázába, a fémrúd is elázik. Egyesek szerint ha bort, citromlevet, szőlőlevet vagy ecetet öntünk a korsóba, azzal elektromos áramot lehet termelni.

Az elektromosság

De hogyan is működtek ezek az ókori elemek? A réz és a vas elektrokémiai párt képez, így bármely elektrolit jelenlétében feszültség keletkezik. Tény, hogy ez nem egy jó hatékonyságú elem, mi több, a teljesítménye a mai elemekhez képest igen csekély, mégis ne feledjük, egy ókori(!) leletről beszélünk. A hatékonyságot rontotta az is, hogy az elektródákon gáz fejlődött, az így keletkező buborékok pedig szigetelték az elektródát.

Elvileg több volt feszültség állítható elő több elem sorba kapcsolásával, a buborékok miatt az elemek belső ellenállása olyan nagy lehetett, hogy erőteljesen korlátozta az elérhető áramerősséget.

König olyan ókori Irakból származó, aprólékosan megmunkált, ezüst tárgyakra lett figyelmes, amelyeket nagyon vékony réteg arany borított.

Úgy gondolta, ezeket galvanoplasztikai eljárással elemként használták. A második világháború után William Gray újraprodukálta a kísérletet, szőlőlevet öntött a vázába, amely valóban képes volt elektromos feszültséget termelni.

Egy ilyen ókori elemmel persze nem tudnánk feltölteni egy mobiltelefont sem, de az akkori kor emberének nagyon csekély elektromosság is elég lehetett. Valamint arról sem szólnak feljegyzések, hogy hány darab is kellett ebből a kezdetleges elemből. Lehet hogy több tucat, vagy több száz is kéznél kellett, hogy legyen.

A bagdadi elemekkel tehát elektromos áramot lehetett létrehozni, így nem Alessandro Volta volt az első, aki áramot tudott előállítani.

Összefonódó szálak

Mire kellett az elektromosság, és hogyan tettek az ókoriak szert erre a tudásra? Nagy valószínűséggel földönkívüliek adták át a tudásukat, csak ezzel magyarázható az akkori  kort meghazudtoló technológiai fejlettség. Az egyiptomiakat sűrűn kapcsolatba hozzák az idegenekkel, hiszen rengeteg kétértelmű rajzot lehet találni a művészetükben, érdekes, asztronautákra emlékeztető szobrokat, kőfaragásokat.

Egyiptomtól nincs messze Bagdad. Legalábbis ha óriás léptekben számolunk. Adódik a kérdés, hogy mi van, ha a Bagdadi elemek, és az egyiptomi villanykörte között van összefüggés?

Bagdadban nem jöttek reá, hogy mire használhatták az elemeket, Egyiptomban pedig nem volt teljes a "képlet". Megvolt ugyan a villanykörte, a kábelek, és a szigetelő, de nem volt meg a rejtélyes áramforrás. Az a valami, ami képes volt az elektromosságot megtermelni. Ekkor jutott eszébe egyeseknek, hogy talán a Bagdadi elemek lehetnek a képlet utolsó változói.

zodiac-2

Néhány kutató a rendelkezésre álló feljegyzések, a talált dombormű vázlatának és egyéb információk alapján elkészítette a szerkezet 3 dimenziós modelljét. A modellen jól látszik, hogy az áramforrást nem más szolgáltatta, mint egy tucat bekötött Bagdadi elem. Hogy mire használták, nem tudni, sem azt, hogy honnan volt a tudás hozzá. Sokan vannak azon az állásponton, hogy

az ember nem csupán kikísérletezte ezeket a technológiákat akkoriban, hanem külső segítséget kapott az "égiektől", vagyis idegen lényektől, akik már akkor is jóval fejlettebbek voltak nálunk.

A Hórusz templom feliratai szerint a pilonokban is rézrudakat helyeztek el az egyiptomiak. A réz pedig mint tudjuk, rendkívül jó vezető. Az abüdoszi templom egyik kereszt gerendáján pedig olyan érdekes faragások találhatóak, melyek mozgó, elektromos - vagy más - meghajtású járművekre emlékeztetnek.

egyiptomi-hieroglifak

Ezeken a hieroglifákon olyan érdekes alakzatokat vettek észre a tudósok, amik kísértetiesen emlékeztetnek űrhajókra, helikopterekre, tengeralattjárókra. Merő véletlen lenne?

osi-repulo-szerkezetek-hieroglifak-egyiptom

Talán ezeket a modern szerkezeteket már akkor ismerték? Egy lehetséges magyarázat lehet az, hogy az akkor minket meglátogató faj hasonló járművekkel közlekedett a bolygón. Ezt pedig az ókori egyiptomiak kőfaragásokban örökítették meg.

Akármilyen hihetetlen, de még a piramisok is rendelkeznek elektromos tulajdonsággal. Egészen pontosan piezoelektromos tulajdonsággal ruházták fel őket. A piezoelektromosság olyan elektromos jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik, illetve elektromos feszültség hatására alakváltozás jön létre.

Ma már egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy az ókoriak - más kultúrákkal együtt - sokkal fejlettebbek lehettek. Ha nem is ők gyártották a szerkezeteket, birtokoltak egyfajta védikus tudást, technológiai adottságot. A Dogon-törzs például elképesztő csillagászati tudással rendelkezett, és azt állították, hogy régen kapcsolatban álltak a Szíriusz-rendszerből érkező idegenekkel.

Még mindig nem ismerjük teljesen a múltunk. Hogy honnan jöttünk, és hová tartunk. Ahogy az újabb felfedezések egyre megdöbbentőbb dolgokat tárnak a szemünk elé, úgy bizonytalanodik el az emberiség abban, hogy a Földről származik.

rejtély rejtélyek ősi idegenek


Megtekintések száma: 7658





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet