Életre bukkantak egy fehér törpén?
Életre bukkantak egy fehér törpén?
A Kaliforniai Egyetem kutatói az Ökörhajcsár csillagkép egyik objektumán bukkantak rá valamire.
A Los Angelesben található Kaliforniai Egyetemen a kutatók egy vizsgálódás során olyan dologra bukkantak, ami még őket is meglepte.
Az Ökörhajcsár egyik objektumán, nevezetesen egy fehér törpén ugyanis valamilyen életre bukkantak rá.
Még mielőtt rögtön apró szürke lényeket vizionálnánk magunk elé, fontos tisztázni, hogy nem konkrét létformákat találtak, hanem az élet építőkövetit, azonban ez is nagyon nagy jelentőségű felfedezés ebben a tekintetben.
Arról van szó ugyanis, hogy oxigént, szenet, és hidrogént, valamint nitrogént találtak.
Nagyjából 200 fényévnyire található az a fehér törpe, melynek légköre igen gazdag szénben, nitrogénben, oxigénben és hidrogénben.
Ezek azok az elemek, melyek mai tudásunk szerint az élet építőelemei. Az anyagokat spektrométeres elemzés után sikerült kimutatni.
A felfedezés sokat mondó, és befolyásolhatja az élet utáni kutatásainkat is a világegyetemben. Arról van szó ugyanis, hogy ez az eset, és a mostani eredmények azt bizonyítják, hogy na csillagok, és az őket körülvevő rendszerekben is találhatóak olyan anyagok, melyek az élet számára fontos építőkövek.
Ez azt jelenti, hogy sokkal gyakoribb lehet az élet, mint korábban gondolták volna.
Ugyanis az élet néhány építőkockája jóval gyakrabban fordul elő, mint eddig gondolták, legalább tízszer nagyobb lehet az esélye, hogy ezek az építőelemek máshol is jelen vannak az űrben, minden fehér törpénél.
A kutatócsoport arról is beszámolt, hogy egykor egy kisbolygó keringett a fehér törpe körül, melynek pályája némiképp megváltozott, talán egy, a rendszerben található másik égitest miatt.
A módosulás következtében az aszteroida egyre közelebb és közelebb került a csillaghoz, míg annak gravitációs mezője porrá és gázzá nem szakította szét az égitestet.
Annyit tudni az előzetes számítások alapján, hogy a modellek szerint az anyaghalmaz egy hosszú időn át gyűrű formában keringett a fehér törpe körül.
Lassan aztán elkezdődött egyfajta felszívódási folyamat, melynek során ez a fehér törpe magához vonzotta ezt, és így a felszínére tapadtak.
Ezzel bekerültek a fehér törpe atmoszférájába, és azóta ott keringenek.
Ez csillagászati tekintetben nagyjából 100.000 éve történhetett. Ez azt jelenti, hogy a kimutatások szerint az elpusztult, fehér égitest 30%-ban tartalmaz vizet, a 70%-a pedig tömör kőzet.
A most felfedezett égitest az első lehet azok közt, melyekhez hasonlóakat a Kuiper-övben korábban azonosítottak.
Ez azt is jelentheti, hogy a Kuiper-öv égitestein is megtalálhatóak lehetnek ezek az élethez szükséges építőelemek, talán elvétve, vagy talán nagyobb mennyiségben.
Gyakorlatilag elmondhat, hogy ez a fehér törpe ha a lakható zónán belül helyezkedne el, akkor egészen biztosan kialakulna rajta az élet ez elkövetkező 2-3 milliárd évben.
Soha ezelőtt nem találtak még nitrogént is tartalmazó csillagot, így azt hitték, hogy nem is létezik ilyen.
Az űrben való kutatásaink rávilágítanak arra, hogy sokkal több minden van az űrben, mint amiről tudunk, és hogy sokkal színesebb, akár élettel telibb, mint ahogyan azt lefestettük az elmúlt 40 év kutatásai során.
tudomány csillagászat űrkutatás élet más bolygókon
Megtekintések száma: 169508
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
