Ez lehet a kehely, melyből Jézus ivott: tudományos bizonyítékok támaszthatják alá!
Ez lehet a kehely, melyből Jézus ivott: tudományos bizonyítékok támaszthatják alá!
A Szent Grál az a kehely, melyből a legenda szerint Jézus ivott az utolsó vacsorán és amelybe vérét fogták fel a keresztre feszítés után. A lelet 2000 éves faanyagában olyan szerves molekulákat találtak, melyek a Torinói lepel hitelességét is megerősítik.
A Szent Grál régóta foglalkoztatja a kutatókat és kalandorokat. Akik kapcsolatba kerültek vele, állítólag mind nagyon hosszú ideig, akár évszázadokig éltek. Akik pedig bármilyen módon ártani próbáltak neki, azokat mérhetetlen átok sújtotta.
Az olykor csak kehelyként, vagy drágakőként emlegetett ereklyét az elmúlt évszázadok során rengetegen próbálták felkutatni, még maga a legendás Artúr király is, de mind elbuktak.
Megszámlálhatatlan változata él tehát a Szent Grál legendának, amelynek korai verziói először a 12. század végén tűntek fel. A korai változatokat Robert de Boron francia költő és Chrétien de Troyes, az Arthur mondakörben otthonosan mozgó francia trubadúr jegyezte fel legelőször.
Itt még roppant képlékeny volt a Grálról alkotott nézet, míg voltak, akik kehelynek, vagy kupának írták le, addig mások tányérnak, vagy valamiféle mágikus erejű tálnak.
Később azonban bár több értelmezése született, egyre valószínűbb volt, hogy nem is egy, hanem két dolgot is takart a Grál elnevezés. Egyfelől Krisztus üdvösségét, vérvonalát, másfelől magát a fizikai értelemben vett kelyhet.
Titokzatos fakehely, Jézushoz köthető szálakkal
Egy titokzatos fakehely nyugodott évszázadokon át egy Glastonburyben élő szerzetesrend elszigetelt ládájában. Akkor még nem tudták, csak sejtették, hogy ez a kehely óriási jelentőségűvé válik majd a 2000-es évek után.
A történelmi információk szerint a Nanteos kehelyként ismert, egyszerű fa ivóedényt maga Arimáthiai József vitte a szigetországba, hogy egy szerzetesrend őrizze, mellyel kapcsolatban állt.
Egy ideig még egy walesi palotában őrködtek felette, majd több családon keresztül egy széfbe került. Hányattatott sorsa volt, ugyanis itt sem lelt nyugalomra, mert innen egy nyugdíjas asszonyhoz került, akitől később ellopták, majd újra előkerült éppen a tavalyi évben.
A kehelyről azt tartják, hogy ez lehetett az a tényleges kupa, melyből Jézus az utolsó vacsorán ivott, és melybe vérét később felfogták.
Arimáthiai József valóban a kehelyhez volt köthető történelmileg. Ahogy a kehely útját a történészek gondosan visszakövették, arra jutottak, hogy
a kehely abból az időből, és arról a térségről származik, ahol Krisztus is élt, majd meghalt.
Úgy tartották, hogy aki a fából készült Nanteos kupából iszik, minden betegségtől megszabadul, és hosszú, egészséges élet vár rá.
Megvizsgálták azokat a személyeket, akik birtokolták a kupát, és bár nem találtak közöttük kifejezetten hosszú életű személyeket, akadtak azért furcsaságok.
Többek között minden korábbi tulajdonos szerencséje megfordult, miután nála volt a kehely, mintha hirtelen melléjük szegődött volna a szerencse, annak ellenére, hogy a legtöbbjük nem volt tisztában azzal, hogy mit is birtokol.
A kelyhet többször is megvizsgálták, évén hogy már annyira meg volt rongálódva, hogy hazsnálhatatlanná vált, nem lehetett inni belőle.
Az egyik ilyen vizsgálat során állapították meg azt, hogy a fa, melyből a kupa ki lett faragva, közel 2000 éves, vagyis korban stimmelt a kapcsolat Jézussal. És ez még nem minden.
A fa anyagában találtak olyan apró polleneket a kupa külső felszínén, mint amilyeneket a Torinói leplen is találtak. Ez azért nagyon érdekes, mert ezek a pollenek olyan növényektől származtak, melyek abban a térségben az adott korban szaporodtak és hoztak virágokat.
Vagyis a kupa nem csak saját eredetének hitelességét erősíti meg, hanem a Torinói lepel hitelességét is!
A római katolikus egyház tulajdonában levő, 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles vásznon egy hosszú hajú és szakállú férfi lenyomata látható, akinek testén keresztre feszítés okozta sérülések láthatók.
Sokáig kételkedtek a hitelességében, azonban különféle tudományos vizsgálatok elvégzése után több bizonyíték szólt amellett, hogy tényleg Krisztus halotti leple lehetett, mint ellene.
A lepelben található pollenek és porszemcsék DNS-ének szekvenálása során ugyanis számos olyan növényi csoportot fedeztek fel, amely őshonos a Földközi-tenger mentén. Azonban néhány pollen a Közel-Keletről, illetve Ázsia egyes távoli részeiről származhat.
A kehely és a lepel együtt tehát erős bizonyítékok arra, hogy Jézus nem csak létezett, de vele kapcsolatos "legendák" is, és a Biblia által leírtak egy részét is alátámasztják.
Legalábbis egy részét, mert ebben sincs egységes vélekedés a teológusok és a tudomány képviselői között, ugyanis
több olyan apokrif irat létezik, melyek azt állítják, hogy Jézus nem volt isteni lény, hanem csupán egy földi halandó.
Barnabás evangéliuma, egy 1500 éves irat, melynek vázlatai akkoriban nem kerülhettek bele a tényleges Bibliába, azt állítja, hogy Jézust nem is feszítették keresztre.
A könyv Pál apostolt “A szélhámos”-nak hívja. A könyv azt is állítja, hogy Jézus élve szállt fel a mennybe, és hogy helyette Júdás Iskáriótest feszítették keresztre.
Persze ha egy ilyet az egyház beismerne, óriási hitéleti válsággal kellene szembenéznie, de erről majd később...
A Barnabás evangéliumában állított dolgok ettől még nem zárják ki, hogy Jézus kelyhe varázserővel bírjon, és a lepel hiteles legyen. Ha tényleg igaz, akkor a halotti lepel más arcát égette magába, nem Jézusét. Isten létezése még így sem biztos, hogy kérdéses.
Könnyen lehetett, hogy Jézus küldetése az volt, hogy halandóként "áldozza be magát" a kereszten, hiszen így tétje volt halálának saját maga számára is.
Egy nagy felháborodást keltő történészi vélemény egyenesen azt állítja, hogy a keresztre feszítés nem is az emberiség megváltásáról szólt, hanem Jézus saját megváltásáról.
Más, vadabb elképzelések azt sem zárják ki, hogy Jézus egy földönkívüli volt, ezért nem tudott meghalni a kereszten. Ha ugyanis ez bekövetkezik, lehullott volna valódi eredetéről a lepel.
Olyan történelmi feljegyzésekre is bukkantak a kehellyel kapcsolatban, miszerint többször halálos betegeket itattak belőle, és ezek a betegek később rejtélyes módon megmenekültek a haláltól.
Állítólag az utolsó szerzetes aki ivott belőle mikor utolsó napjaiban halálán volt, még majd egy évig túlélte önmagát.
A Nanteos-kehely jelenleg ismeretlen helyen nyugszik, többször volt és van kiállítva az utóbbi időben, azonban egyre jobban próbálják elrejteni a kíváncsi szemek elől. A kehely már nagyon erősen meg van rongálódva, és valószínűleg már éppen ezét varázserővel sem rendelkezik, azonban ettől még szent ereklyének tekintik.
Rengetegen még ma is keresik a Szent Grált, és fel sem merül az emberekben, hogy azért nem találta még meg senki, mert már réges-régen ott van a szemük előtt...
OSZD MEG másokkal is!
rejtély érdekes rejtélyek jézus isten szent grál
Megtekintések száma: 60102
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
