Génmódosított baktérium váltaná a fosszilis tüzelőanyagokat

2016. június 5., vasárnap




Egy új, genetikailag módosított baktérium képes a levegőből kivonni a szén-dioxidot, és azt energiává alakítani. Bár a megoldás valószínűleg nem fogja megoldani az üvegházhatású gázok okozta problémát, segítheti a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának visszaszorítását.

A baktérium génállományát a Harvard Egyetem szakemberei úgy módosították, hogy hidrogént és szén-dioxidot nyeljen el, és ezeket alkohollá alakítsa, amit üzemanyagként lehetne felhasználni.

Jelen pillanatban izopropanolt, izobutanolt, valamint izopentanolt tudunk előállítani a baktériumokkal – mondta Daniel G. Nocera, a Harvard Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője a Forbes magazinnak.

Ez pedig egy szenzációsan jó felfedezés, ami nagyon nagy hasznára lehet az emberiségnek a jövőben ahhoz, hogy felvegye a harcot azzal, hogy minél kevesebb fosszilis tüzelőanyagot használjon.

bakterium

Ha így halad a tudomány, talán 50 éven belül szépen fokozatosan térhetünk át az alternatív energia hordozók által nyújtott energiákra is.

Ne kelljen többet hozzányúlni a fosszilis tüzelőanyagokhoz

A Ralston eutropha nevű baktérium a hidrogént és a szén-dioxidot adenozin-trifoszfáttá (ATP) alakítja. Az ATP kémiai energiát szállít a sejten belül az anyagcsere folyamataiban.

A bejuttatott géneknek köszönhetően azonban az ATP alkohollá alakul, amit a baktérium végül kiválaszt.

Míg a szén-dioxidot a levegőből veszi fel a mikroorganizmus, a hidrogént a Harvard egy korábbi „találmányával” biztosítják a számára.

baktérium-2

Egy olyan mesterséges levelet alkottak meg, amit ha a vízbe raktak, és napfénynek tettek ki, a vizet hidrogénre és oxigénre bontotta.

Azt a tudósok is elismerik, hogy a Ralston eutropha nem fogja csökkenteni a levegőben lévő üvegházhatású gázok szintjét, hiszen az alkohol elégetésével a szén-dioxid visszakerül a légkörbe.

Céljuk inkább az, hogy a kimerülőben lévő fosszilis tüzelőanyagokhoz ne kelljen többet hozzányúlni, hiszen a baktérium egy folyamatosan megújuló energiaforrásként működne.

tudomány emberi test


Megtekintések száma: 1166





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet