Hamarosan kitörhet a világ egyik legnagyobb vulkánja Izlandon, amibe az egész kontinens beleremeghet?

2016. augusztus 31., szerda




A Katla közelében rengéseket mértek, ami arra utal, hogy a vulkán aktiviztálta magát. Ha kitör, akkor annak következményei és nagysága durvább lenne, mint az Eyjafjallajökull 2010-es kitörése, mely 2 napra megbénította Európa légi közlekedését is. Emlékeznek még az Eyjafjallajökull (ejtsd: Ejjafjatlajökük) nevére? Minden idők egyik, ha nem a legjobb vulkánneve (amely valójában a rajta lévő gleccseré) 2010-ben került a hírekbe, amikor

az 1666 méter magas tűzhányó 2009 végén kezdett mozgolódni, majd márciusban és áprilisban is kitört.

Utóbbi, a 2010. április 14-i kitörést követően annyi füst és vulkáni hamu (az ebben lévő üvegszemcsék kárt tehetnek a hajtóművekben) jutott az európai légtérbe, hogy

két napig szinte az összes repülőtér zárva tartott a kontinensen, majd az ezt követő pár napban sok országban voltak késések.

Az árvizeket is okozó, emiatt kitelepítéseket eredményező kitöréshullám ugyanazon év októberében ért véget. izlandi-vulkan Az Eyjafjallajökull azért igazán érdekes, mert az elmúlt 1100 évben négyszer tört ki, és a 2010-est megelőző három alkalommal ezen aktivitást mindig követte a közeli Katla vulkán kitörése. A szakértők azt várták, hogy utóbbi is gondokat okoz majd 2010-et követően. Sőt, maga az 1996 és 2016. augusztus elseje között hivatalban lévő izlandi elnök, Ólafur Ragnar Grímsson ezt mondta 2010. április 20-án:

„A Katla kitörésének időpontja közeledik… Mi felkészültünk… Legfőbb ideje, hogy az európai kormányok és a repülésügyi hatóságok az egész világon elkezdjenek terveket kidolgozni egy esetleges kitörés esetére.

Ám a szakértőknek és a miniszterelnöknek „csalódnia” kellett, nagy kitörés nem volt az utóbbi években. Mostanáig?  

Nagyobb, veszélyesebb

A Katla az Eyjafjallajökulltól keletre helyezkedik el, 1512 méter magas, és közel hatszáz négyzetkilométeres területen borítja gleccserjég. Utoljára 1918-ban tört ki úgy, hogy áttörte a jégtakarót, de ezen belül maradó kitörése 1955-ben is volt.

A tíz kilométeres átmérőjű kráterrel rendelkező vulkán Izland egyik legnagyobbika, amely átlagosan ötven évente szokott kitörni.

Augusztus 29-én rossz hírek érkeztek a messzi északról: hajnali háromnegyed kettő körül a Richter-skála szerinti 4,5-es és 4,6-es földrengés rázta meg a Katlát és környékét, ezeket újabb kisebb rengések követték – írta a The Reykjavík Grapevine angol nyelvű izlandi hírportál. Évtizedek óta nem volt ekkora földrengés itt, ám Gunnar B. Guðmundsson geológus megnyugtatta az újságírókat: egyelőre nincs jele annak, hogy a Katla ki akarna törni, mindazonáltal továbbra is megfigyelik a vulkánt.  

Volt, hogy nem vettük észre

A Katlával kapcsolatban nem az a kérdés, hogy kitörhet-e, hanem hogy mikor tör ki – ezt már Kristín Jónsdóttir földrengéselemző, az izlandi meteorológiai szolgálat koordinátoramondta az izlandi közmédiának, a RÚV-nak. Mindenesetre ha a vulkán kitörne, lesz idő kitelepíteni az embereket, mert a jégtakaró áttörése több órába telik. Kollégája, Matthew Roberts a Reuters szerint korábban azt mondta, 60-90 perc alatt éri el a láva a felszínt, így arra is van idő, hogy a légiközlekedési hatóságokat értesítsék. katla-vulkan-2 Páll Einarsson geológusprofesszor is úgy véli azonban, hogy nem kell félni az azonnali kitöréstől. Szintén a RÚV-nak nyilatkozva kijelentette: „Az emberek azt kérdik tőlünk, mikor fog kitörni a Katla? Erre az a válaszom, hogy 2011-ben. Csak nem vettük észre.”

Állítása szerint ennek jele, hogy akkor négy helyen is nagyon megolvadt a vulkánt borító gleccser, a megduzzadt víz pedig egy kisebb hidat is elsodort.

Azaz akár igaz is lehet az elmélet, hogy az Eyjafjallajökull után a Katla is kitör – csak nem mindig vesszük észre. A mostani rengések magmaaktivistással is jártak, így a Múlakvísl folyó vízszintje ezúttal is emelkedett. Ennek kén-dioxid és kén-hidrogén szintje is jelentősen nőtt, ez arra utal, hogy magma forralta fel a folyóban található vizet – ezt már a Wired írta az izlandi meteorológiai szolgálatra hivatkozva. A gleccserekből származó víz okozta áradást egyébként jökulhaupnak hívják az izlandiak, ez iszapárt jelent.  

Nem csak Izlandon aktívak

A világon rengeteg aktív vulkán akad, ezeket a Volcano Discovery is listázza. Csak Izlandon van a Katlán kívül még öt tűzhányó, amelynél észleltek valamilyen tevékenységet a mélyben, de ezek egyelőre még nem komolyak. katla-vulkan Effektíve működő vulkán is akad Európában, az Olaszországhoz tartozó Stromboli, de Afrikában három, Indonéziában hat, Közép-Amerikában hét, Dél-Amerikában hat, az Antarktisz közelében egy, Kelet-Ázsiában négy és a Csendes-óceánon szintén négy tűzhányó kitörését észlelték a közelmúltban. Egyébként a folyamatosan aktív, de általában csak veszélytelen, kis kitöréseket produkáló hegyek nagy robbanásait furcsamód sokkal nehezebb előre jelezni, mint a szunnyadó tűzhányókét, így veszélyesebbek lehetnek. A közelmúltban felfedezték egy jellemzőjüket, ami a kulcs lehet a nagy kitörések megjóslásához – erről bővebben július 6-án írt a Magyar Nemzet.

Forrás: MNO


Megtekintések száma: 4928





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet