Hová tűnt a Húsvét-szigeti rejtélyes kultúra?
Hová tűnt a Húsvét-szigeti rejtélyes kultúra?
A Húsvét-szigeten élő civilizációt napjainkban is számtalan rejtély övezi, köztük az, hogy miért és hogyan tűnt el az egész kultúrájuk, és hogy milyen kapcsolatban voltak a csillagokkal, és az onnan érkező égiekkel. A sziget máig megfejtetlen rapanui írásai, és az elveszett civilizációja nyomában.
Több száz moai szobor áll még ma is a szigeten, mint egy letűnt civilizáció fájó mementói. Valamikor nyüzsgő élet folyt a Húsvét-szigeten (Rapa Nuin).
Arról viszont már jóval kevesebb tudni, eme civilizáció miért tűnt el olyan rejtélyes módon.
Már többféle elméletet felvetettek: többek között az erőforrások felélését, az európaiak behurcolta betegségeket és a rabszolga-kereskedelmet, sőt a hajókon érkezett és az őshonos ökoszisztémát elpusztító patkányokat is.
Rengeteg rejtély, egy elszigetelt kis helyen
Túl sok a rejtély, túl kis helyen. – szoktak viccesen vélekedni a kutatók a Húsvét-szigetről. Az apró kis sziget ugyanis annyira elszigetelt, hogy rengeteg máig megoldatlan, kibogozatlan rejtély gyűlt itt össze.
A Húsvét-sziget madártávlatból.
Egy olyan kultúra maradványai láthatóak a szigeten, melyről alig tudni valamit. Még csak azt sem tudjuk pontosan, hogy az óriási legendás kőszobrokat – melyek a sziget világszerte ismert jellegzetességeivé váltak – miért emelték, és mi az eredetük.
Persze számtalan hivatalos, és kevésbé hivatalos elmélet született a szobrokra vonatkozóan, azonban biztos elmélet még ma sem létezik.
Az annak idején több ezres lakosság feltehetőleg a helyi kőfejtőkből nyerte ki azokat az óriási sziklákat, melyekből az ilyen-olyan stádiumban a sziget különböző pontjain otthagyott szobrokat faragták.
A szakemberek és mérnökök számára máig érthetetlen, hogy egy akkori civilizáció hogyan volt képes ezeket a sok tonnás köveket mozgatni, és elhurcolni a több kilométerre lévő oltárhelyekhez felállítani őket.
Az pedig még nagyobb rejtély, hogy egyes szobrokra miért helyeztek egyfajta vöröses koronaszerűséget a helyiek.
Kapcsolatuk a földönkívülikkel
Nem egyszer felmerült már, főleg a kőszobrok ismeretlen eredete kapcsán, hogy talán az idegenekkel is kapcsolatban állhattak a sziget lakói.
Egyesek odáig merészkednek a találgatásokban, hogy azt állítják, hogy a sziget lakói maguk is idegenek voltak, földönkívüli lények.
Persze emberi kinézettel rendelkeztek, mert genetikai kódjuk csak részben tartalmazott idegen DNS-t, emiatt egyfajta kiválasztott hibridként éltek a világtól elszigetelt kicsiny szigeten.
A civilizáció hirtelen eltűnését is sokan az idegenekkel magyarázzák. A kultúra váratlan felszívódása azért következhetett be, mert az idegenek befejezték a kísérleteket a sziget hibrid lakosságán, és rövidre zárták a kísérletet.
Megbetegítették a szigeten élőket, akik lassan belepusztultak az őket sújtó különböző nyavalyákba, kórságokba, mialatt a gazdaságuk is hanyatlani kezdett.
Bár a Húsvét-szigeten felállított kőszobrok emlékeztetnek az emberi arcra, mégis egyes vonásaikból a tudósok arra következtetnek, hogy talán nem is ember, hanem egy másik humanoid – azaz az emberhez közel álló, de nem Földi – faj ábrázolásai.
Hanyatló civilizáció
A Húsvét-sziget civilizációja bár viszonylag hirtelen tűnt el, még ez esetben is fenn kellett volna maradnia rengeteg olyan régészeti leletnek. Ebben az esetben viszont teljesen nyomtalanul tűntek el, szinte alig maradt fenn a szobrokon kívül valami értékelhető tárgy vagy momentum.
A mai a szigeten élő lakosságnak gyakorlatilag nem sok köze van a szigeten valaha élt civilizációhoz.[/caption]
Az egyetlen településen a szigeten van egy múzeum, ott található néhány nagyon régi kőből készült balta, egyszerű ékszerek, és néhány - valószínűleg a szobrok kifaragásához szükséges - faragó eszköz.
Egy ilyen, több ezres civilizáció eleve fura, hogy alig hagy maga után értékelhető nyomot. Mintha a föld nyelte volna el őket.
Máig megfejtetlen rapanui írás
A rapanuik által használt rejtélyes írást még ma sem sikerült megfejteni, mivel túl kevés van belőlük, így a referencia minták alapján szinte lehetetlen meghatározni az írások jelentését.
A rongorongo alig néhány tárgyon maradt fenn csupán, így ez soha nem lesz elég ahhoz, hogy dekódolni lehessen az írást.
Nem találták továbbá semmi nyomát annak, hogy létezett volna írásos kollektív rapanui irodalom vagy kollektív emlékezet.
Rejtélyes kőszobrok
A rejtélyes kőszobrok mindegyikének külön neve van. Egyfajta egyediséget akartak tükrözni vele néhai alkotóik, és egyes elméletek szerint a külön elnevezések szintén utalhatnak bizonyos dolgokra.
A British Museumban található kőpéldányt például Hoa Hakananau'a-nak nevezték el.
Arról csak kevesen tudnak, hogy a Húsvét-szigeten elhelyezett mogorva kőfejek nem csupán feje, hanem komplett felsőtesttel rendelkeznek.
Egy a közelmúltban végzett ásatás során derült ki, ezt korábban csak sejteni sejtették, de senki sem volt teljesen biztos benne.
Hogy mit is rejt magában a Húsvét-sziget, és a vele együtt elveszett kultúra, talán soha nem fogjuk megtudni. Közelebb ugyan juthatunk a megoldáshoz, lépésről-lépésre, de a rejtélyek szinte kibogozhatatlanok. A világtól elzárt kicsiny sziget örök időkre magába temette titkait.
Megtekintések száma: 8943
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
