Idegen szerkezetek az univerzumban

2016. január 18., hétfő




Dyson-gömbök, idegen űrszondák, műholdak. Kozmikus civilizációkra utaló gyanús jelek nyomában. Nem vagyunk egyedül a világegyetemben! Sokak szerint az idegenek már régen a naprendszerben vannak, csak annyira jól alkalmazkodtak a környezetükhöz, és olyan jól álcázzák magukat, hogy eddig még nem akadtunk a nyomukra. De ez valóban így lenne? Vagy egyedül lennénk a világegyetemben?  

Benépesítetlenség

Akik azon az elven vannak, hogy nem vagyunk egyedül, gyakran felhozzák a jogos érvelést, miszerint kizárt, hogy az univerzum végtelenje ok nélkül lenne végtelen. Persze itt nem szabad elmenni a fizikai folyamatok mellett, hisz végtére ezek együtthatójaként lett a világegyetem olyan, amilyen: végtelen, és folyamatosan táguló.

Más oldalról megközelítve viszont miért lenne ekkora az univerzum, ha kihasználatlan lenne?

univerzum Ez a természetben sem nagyon jellemző, hogy valami olyan jöjjön létre az evolúció során, amire abszolút semmi szükség nincs. A tágulást az egyre születő, sokasodó civilizációk terjedésével magyarázzák.    

Fermi-paradoxon

A Fermi-paradoxon feltételezhető ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének magas becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között. [caption id="attachment_5862" align="aligncenter" width="740"]elso-exobolygo Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni.[/caption] Voltak és jelenleg is folynak kísérletek a Fermi-paradoxon feloldására, földön kívüli civilizációk létezésére utaló közvetlen vagy közvetett bizonyítékok keresésével, valamint olyan elméletek felállításával, amik kijelentik, hogy ilyen élet az emberek tudta nélkül is létezhet. Az ellenvélemények azt feltételezik, hogy nem létezik intelligens földön kívüli élet, vagy csak olyan ritkán fordul elő, hogy az emberek soha sem léphetnek kapcsolatba ezekkel az életformákkal. drake-formula A paradoxon alapja „a méretek érve”, amelyet számokkal lehet kifejezni: A Tejútrendszerben található csillagok becsült száma 250 milliárd (2,5 × 1011), és ez a szám 70 trilliárd (7 × 1022) a Világegyetem látható részére vetítve. Még ha elhanyagolhatóan kicsi is lenne az intelligens élet jelenlétének aránya az e csillagok körül keringő bolygókon, akkor is nagyszámú civilizációnak kellene léteznie akár csak a Tejútrendszeren belül is.

Ez az állítás a középszerűség elvét feltételezi, miszerint a Föld nem különleges, csupán egy bolygó a sok közül, amelyre ugyanazok a szabályok, hatások és valószínű kimenetelek vonatkoznak, mint bármelyik másik világra.

A Drake-formula néhány becslése alátámasztja ezt az állítást, habár a kalkulációk mögötti feltételezések is vita tárgyát képezik.  

Mégis nyüzsöghet az élet a galaxisban

Nyilvánvaló módja a Fermi-paradoxon feloldásának az lenne, ha megdönthetetlen bizonyítékot találnánk a földön kívüli intelligencia létezésére. 1960 óta tesznek különböző kísérleteket ilyen bizonyítékok keresésére. Mivel az emberiségnek még nem adatik meg a csillagközi utazás lehetősége, az ilyen kutatások csak nagy távolságból folyhatnak, és alapos vizsgálatra, valamint csak nagyon nehezen észlelhető bizonyítékokra alapozhatnak. Ez behatárolja a lehetséges felfedezéseket olyan civilizációkra, amelyek észlelhető módon változtatják meg a környezetüket, vagy olyan jelenségeket gerjesztenek, amik nagy távolságból észlelhetőek (mint például a rádióhullámok). A fejlett technikát nem használó civilizációk Földről való észlelhetőségének lehetősége a közeljövőben még nagyon valószínűtlen. idegen-vilagok A keresés során az egyik nehézséget az jelenti, hogy nem mindig tudjuk elkerülni a túlságosan antropomorf nézőpontot. A lehetséges bizonyítékok típusára való következtetések gyakran arra összpontosítanak, hogy az emberiség milyen tevékenységeket végzett a múltban, vagy hogyan viselkedne fejlettebb technika birtokában.

Az intelligens idegenek azonban talán elkerülik ezt az elvárt viselkedésformát, vagy az emberek számára teljesen ismeretlen tevékenységeket folytatnak.

 

Idegen szerkezetek

Az idegen szerkezetek utáni kutatás még ma is gyerekcipőben jár, pedig talán már több tucat ilyen szerkezet felett elsiklott az emberek szeme. A probléma az, hogy nem igazán tudjuk, mit is keresünk. Űrhajókat? szondákat? Találkoznunk kellett volna már egy hasonló szerkezettel, vagy még nem időszerű? dyson-gomb Ha léteznek ismeretlen civilizációk, valószínű, hogy nagyon messze vannak tőlünk, így mire odaérnek első rádióüzeneteink, talán ki is pusztulnak, vagy fordítva. Lehet, hogy mire ők sugároznak majd vissza évmilliók múlva egy viszontválaszt, akkor több millió fényév múlva mire ideér, már elpusztítottuk önmagunkat. A távolság tehát mindig is komoly probléma volt, mely könnyen okolható azért, hogy még nem találkoztunk idegenek jeleivel.  

Féregjáratok

A távolságokat azonban le lehet csalni. Épp úgy, mint egy versenypályán. A féregjárat - vagy féreglyuk - vékony, csőszerű képződmény, ami az Univerzum (vagy más univerzumok) két távoli, görbületmentes területét köti össze.

A féreglyukról szóló elmélet a Világegyetem kialakulásának elméleteiből született, közvetlen következménye annak a feltevésnek, hogy a tér pontjai kaotikusan összekötött állapotban vannak vagy lehetnek.

Albert Einstein és Nathan Rosen már 1935-ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét. A jelenség neve azóta is Einstein-Rosen‑híd. Ezeknek kialakulása a fekete lyukakhoz kapcsolódik. A fekete lyuk szingularitása úgy viselkedik, mint egy féreglyuk egyik oldala, ezenkívül instabil, és gyorsan pontszerű szingularitássá válik. fereglyuk-1 Vagyis elméletben nem kizárt, hogy a féreglyukakba behatolva a tér egy másik pontján - és talán egy másik időben - jelenünk meg. A fejlett civilizációk minden bizonnyal tisztában vannak ezzel a tudással, és talán szerkezeteket is képesek voltak építeni, melyek átvészelik a féregjáratokban való utazást.  

Idegen műholtak, űrszondák

Eddig még nem találtunk semmilyen, az idegenek által az Univerzum felfedezésére tett kísérletek nyomait, űrszondákat vagy adatgyűjtő eszközöket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek is. Mint ahogy mi is meghódítottunk a Holdat és a Marsot, épp úgy hódíthatták meg más lények a galaxis egy-egy égitestjét.

Vannak olyan elméletek, miszerint a naprendszer legkülső bolygóján, az X-bolygón lehetnek több ezer éve otthagyott, más fajoktól származó űreszközök.

 

Emberi lényeket kereső idegen szondák

Néhány elméleti felfedezési eljárással, mint a Neumann-szondával, akár fél millió év alatt teljeskörűen felderíthető egy Tejútrendszer méretű galaxis, az eredmények értékéhez képest viszonylag kis energia- és nyersanyag-ráfordítással.

Ha a Tejútrendszerben csak egyetlen civilizáció próbálkozott ezzel korábban, hasonló szondák szóródhattak szét az egész galaxisban.

Az ilyen szondákra utaló bizonyítékok talán megtalálhatók a Naprendszerben is – esetleg a fő aszteroidaövben, ahol a nyersanyagok nagy mennyiségben rendelkezésre állnak és könnyen hozzáférhetőek neumann-szonda   Teoretikusan létezik egy másik elméleti eszköz, mely megvalósulhatott valamelyik galaxisban, valamelyik fejlett faj által. Ez pedig a Bracewell-szonda. Egy ilyen eszköz teljesen önálló lenne, aminek az a célja, hogy idegen civilizációk után kutasson és kapcsolatba lépjen velük (a Neumann-szondával ellentétben, amit általában csak felderítőként írnak le). Ezeket az óriási távolságban lévő „szomszédok” esetében lassúnak bizonyuló, fénysebességű dialógus alternatívájaként vetették fel.

Ahelyett, hogy a rádiós beszélgetés akár évszázadnyi hosszú késleltetéseivel vesződnének, egy szonda, ami mesterséges intelligenciával rendelkezik, megkeresne egy idegen civilizációt, hogy rövid távú kommunikációt kezdeményezzen a felfedezett civilizációval.

Az ilyen szonda által gyűjtött információnak így is fénysebességgel kellene visszajutnia a küldő civilizációhoz, de az adatgyűjtő dialógus valós időben történne.  

Dyson-gömb

A Dyson gömb nem más, mint egy olyan óriási mesterséges szerkezet, melyet egy adott csillag köré építene elméletben egy idegen civilizáció, hogy befogja, hasznosítsa a nap energiáját saját kolóniája számára. Egyes kutatások szerint a Dyson-gömb létezése törvényszerű, hisz egy magas technikai szinten élő létformának elemi érdeke, és legjobb esélye lenne a nap energiájának "megcsapolása". [caption id="attachment_5864" align="aligncenter" width="740"]dyson-gomb-2 Csillagok köré épített gigantikus szerkezetek lehetnek a civilizációk túlélésének kulcsai.[/caption] Jelenlegi ismereteink szerint nincs túl sok lehetőség, vagy irányvonal, ha valaki fenn akar maradni a viláegyetemben hosszútávon.
  • Vannak, akik a szülőbolygójuk készleteiből nyerik az energiát. (Fiatal civilizációk)
  • Vannak, akik a csillaguk (vagy más csillagok) energiáját ejtik csapdába. (pár millió éves civilizációk)
  • Vannak, akik már egy egész csillagvárost képesek igájuk alá hajtani. (akár 100 millió éves civilizációk)
Ezt a technológiát - a Dyson-gömböket - a mai űrtávcsövekkel már képesek vagyunk észlelni, megfigyelni. Sőt a kutatók már programot is indítottak ezek felderítésére. Ugyanis a feltételezések szerint a csillag sugárzásának a spektrumát jelentősen lefedi a Dyson gömb.

Az pedig feltűnő egy csillag részéről , hogy a spektrumának nagy része hiányzik.

Tehát ennek a kutatásnak a célja az idegen civilizációk megtalálása. Itt nem jeleket-üzeneteket keresnek (mint ahogy az ember tette), hanem monumentális értelmes építményeket. Természetesen a kutatók közölték az elmélet nyilvánosságra hozatala napján, ha kudarcba fulladna a keresés, akkor van még ötletük. igazi-dyson-gomb Sőt, egyesek szerint már több ízben is érzékeltek, kaptak lencsevégre ilyen idegenek alkotta szerkezetet. A fenti képen is állítólag egy Dyson-gömb látható, míg a szkeptikusok optikai illúziót, vagy egyéb csillagászati magyarázatot fogadnak ez a képre, addig az idegenekben hívők szerint egy Dyson-gömb.  

Észlelt lehetséges Dyson-gömb

Nemrégiben egy olyan csillagászati esemény történt, melyről korábban mi is beszámoltunk, számos más nemzetközi hírportállal együtt. A BBC is megszellőztette, hogy talán idegenek nyomaira bukkantak a KIC 8462852 nevű csillagnál. A csillagot 2009-ben fedezték fel, de 2014-ben újra a tudományos világ figyelmének középpontjába került.

A KIC 8462852 körül ugyanis valami nagyon nagy dolog kering, ami időnként a csillag fényének 22%-át is eltakarja. Hogy mi lehet az, arra több elmélet is született.

idegen-objektum-az-urben Az egyik elmélet szerint üstökösök keringhetnek ott, melyeket egy másik csillag repített a KIC 8462852 mellé, amikor elsuhant a közelében. Ez a feltételezés azonban nem ad választ minden felmerülő kérdésre a dologgal kapcsolatban. Később több neves kutató is óvatosan felvetette, hgy talán riási napelemrendszerek lehetnek a csillag közelében, vagyis Dyson-gömbök. Ezeket pedig egy az embernél fejlettebb idegen civilizáció telepíthette oda, hogy hasznosítsa a KIC 8462852 fényét. A napelemrendszerek többszázezer (!) kilométeresek is lehetnek.  

Bolygónak álcázzák

Egy új elmélet is született a Dyson-gömbökről. Mégpedig az, hogy lehet hogy azért nem találkoztunk még velük korábban túl sokszor, mert nagyon nehéz őket észrevenni, ugyanis építőik bolygónak álcázzák őket. A galaxisban léteznek ugyanis óriásbolygók is. idegen-bolygo Ha létezik olyan faj, mely képes ilyen szerkezetet emelni egy csillag köré, az már csak részletkérdés lenne számára, hogy megoldja az álcázást is. Az álcázás fontos eleme lehet egy faj fennmaradásának. Az ellenséges fajoktól, és a kíváncsi szemektől is megvédeti lakóit egy ilyen szerkezet, arról nem is beszélve, hogy egyfajta pajzsként is funkcionál.  

A jövő

Sokan egyetértenek abban, hogy az idegenek első nyomainak észlelése bizonyosan be fog következni. A kérdés szerintük csak az, hogy mikor, és erre vonatkozóan eléggé szerteágazóak a vélemények. Talán ebben az évszázadban, ha szerencsénk van. De az is lehet, hogy évszázadokat, évezredeket kell majd várni ahhoz, hogy valami olyanra bukkanjunk az űr sötétjében, amiről teljes bizonyossággal megállapítható majd, hogy nem emberi kéz alkotta.


Megtekintések száma: 1054





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet