Ilyen lehet meghalni a tudósok szerint: mindenre fény derült!

2022. augusztus 23., kedd

Aki bármilyen módon is fél a haláltól, ezt feltétlen olvassa el! nem akármit fedeztek fel ezzel kapcsolatban.

Az élet utolsó napjaiban az emberek túlságosan rosszul vannak, túl álmosak vagy eszméletlenek ahhoz, hogy elmondják nekünk, mit tapasztalnak.

Az a mód, ahogyan a halálról beszélünk, általában azon alapul, amit a család, a barátok és az egészségügyi szakemberek látnak, nem pedig a halálról szóló közvetlen beszámolókon.

James Hallenbeck, a Stanford Egyetem palliatív gondozási specialistája gyakran hasonlítja a halált a fekete lyukhoz.

„Láthatjuk a fekete lyukak hatását, de rendkívül nehéz, csaknem lehetetlen beléjük nézni.

Minél közelebb kerülünk hozzájuk, egyre erősebb gravitációs húzást fejtenek ki.

Ahogy az ember áthalad az »eseményhorizonton«, a fizika törvényei látszólag kezdenek megváltozni”

– mondja a szakember a The Atlantic cikkében.

A halállal kapcsolatos kutatások növekvő száma ellenére a halál tényleges fizikai élménye továbbra is rejtély marad. Az orvostudomány azonban már kezd kikukucskálni a horizonton túlra.

Körülbelül száz évvel ezelőttig szinte minden haldoklás gyorsan történt. A modern orvoslás azonban gyökeresen megváltoztatta, hogy mennyi ideig lehet megnyújtani az élet végét.

Sokan, akik hozzáférnek a megfelelő orvosi ellátáshoz, fokozatosan halnak meg olyan elhúzódó betegségekben, mint a rák, a cukorbetegség vagy a demencia szövődményei, nem pedig gyorsan, mondjuk egy baleset vagy influenza miatt.

Azoknál, akiknél elhúzódik a haldoklás időszaka, a szakemberek szerint megfigyelhető egy végső, gyors csúszás, amely nagyjából az élet utolsó néhány napjában következik be – ezt a fázist „aktív haldoklásnak” nevezik.

Hallenbeck az orvosok palliatív ellátásáról szóló útmutatójában azt írja, hogy az emberek ilyenkor bizonyos sorrend szerint hajlamosak elveszíteni érzékszervi észleléseiket és vágyaikat.

Először az éhség, majd a szomjúság tűnik el. Ezután elveszik a beszéd, majd a látás. Utoljára általában a hallás és a tapintás maradnak.

Az, hogy fizikailag fájdalmas-e a haldoklás, vagy mennyire fájdalmas, változó.

Vannak olyan állapotok, amikor a fájdalom elkerülhetetlen. A fájdalommal járó betegség azonban nem jelenti azt, hogy szükségszerűen nehéz a haldoklónak magát a halált elviselnie.

A legtöbb rákban haldokló embernek fájdalomcsillapítóra van szüksége, hogy viszonylag jól érezze magát, és a gyógyszer általában hat.

Ha jó, korszerű, átfogó fájdalomcsillapító kezelést kapnak, haláluk békés lehet. Persze ez nem mindig néz ki így kívülről: egyes haldoklók például köhögnek, höröghetnek azt az érzést keltve, hogy szenvedek.

De az orvosok szerint a haldoklók ezt nem így élik meg. Úgy vélik, hogy a jelenség – amelyet általában halálhörgésnek neveznek – valószínűleg nem fájdalmas a haldokló számára.

Végső soron, mivel a legtöbb ember elveszti tudatát vagy eszméletét az utolsó néhány órában vagy napban, nehéz pontosan tudni, mennyit szenved.

„Általában úgy gondoljuk, hogy ha az agya valóban kómás helyzetben van, vagy nem igazán reagál, akkor az észlelése – hogyan érzel a dolgokkal kapcsolatban – szintén jelentősen romolhat

– mondja David Hui onkológus és palliatív-ellátó szakember, aki a közeledő halál jeleit kutatja.

“Lehet tehát, hogy a haldokló tudatában van annak, hogy mi történik, de lehet, hogy nem.”

Megtekintések száma: 28110

Ajánlom a Facebookon