Itt van minden részlet a rezsicsökkentés csökkentéséről – díjszabások, limitek, jogosultak
Itt van minden részlet a rezsicsökkentés csökkentéséről – díjszabások, limitek, jogosultak
Az energiahivatal fogja negyedévente meghatározni a „lakossági piaci” rezsidíjakat, egyelőre villany esetében ez kilowattóránként bruttó 70 forint, gáz esetében októberig megajoule-onként 21,4 forint, utána 22 forint.
Áram esetében napi 6,9 kWh-nál, gáz esetében napi 4,7 köbméternél lesz a „rezsicsökkentett” és a „piaci” díjszabás határa, ezeket a számokat kell felszorozni annyival, ahány napra az aktuális rezsiszámla szól.
A kedvezményes B GEO és H tarifák változatlanul megmaradnak, és nem számítanak bele a normál fogyasztásba. A társasházak is vehetnek „rezsicsökkentett” áron gázt, minden, az épületben található külön lakás után jár a keret.
Miután Németh Szilárd rezsibiztos bejelentette, a Magyar Közlönyben megjelentek a rezsicsökkentés csökkentésének részleteit szabályozó jogszabályok.
Ahogy a rezsibiztos elárulta, a bevezetésre kerülő „lakossági piaci ár” földgáz esetében:
2022. augusztus–szeptember hónapok vonatkozásában: 21,416 Ft/MJ,
2022. október–december hónapok vonatkozásában: 22,002 Ft/MJ.
Villamos energia esetében:
A1 és A2 árszabás esetén 70,104 Ft/kWh,
B (alap) árszabás esetén 62,884 Ft/kWh.
Ezek bruttó, rendszerhasználati díjakat és áfát tartalmazó összegek.
Nem hatósági ár, hanem az energiahivatal határozza meg
A számokat nem a kormány határozta meg, a „lakossági piaci ár” ugyanis a kormányrendelet értelmében nem minősül hatósági árnak. Ezeket az árakat az energiahivatal (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, MEKH) határozza meg – ez így lesz a jövőben is, a MEKH elnöke a szolgáltató javaslata alapján negyedévente határozza meg a „versenypiaci költségeket tükröző” „lakossági piaci árakat”. Vagyis
a jövőben a rezsidíjak negyedévente változhatnak.
A MEKH természetesen változatlanul is hagyhatja majd azokat az esedékes felülvizsgálatok alkalmával.
A most közzétett árak egyébként messze elmaradnak attól, amikről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Németh Szilárd a rezsicsökkentés csökkentésének bejelentésekor, múlt héten beszéltek, és amit a rezsibiztos még a jogszabályok közzétételének reggelén is emlegetett, mint valós piaci árakat.
Igaz, azt most sem árulta el, mi alapján gondolják épp ezeket piaci áraknak (pl. melyik áram- és gáztőzsde milyen jegyzésű áraiból indulnak ki). Mindenesetre ha úgy tetszik, a MEKH megvédte a lakosságot a kormány rezsiemelésétől.
A limit attól függ, hány napra szól a számla
A másik kínzó kérdés az volt, hogy hogyan kell értelmezni a két ármeghatározási sáv, az olcsóbb „rezsicsökkentett” és a magasabb „piaci” ár határát.
Gulyás és Németh éves átlagos fogyasztásokról beszéltek, ám nagyon sok fogyasztó nem éves fogyasztása alapján fizet hónapokra lebontott fix összeget (ezt hívja a köznyelv átalánynak), hanem a havi tényleges fogyasztása után számláz neki a szolgáltatója. Sőt akár tört hónap után, ha ezt valami indokolja.
A kormányrendelet értelmében a két ársáv esetében a szolgáltató naparányos elszámolást alkalmaz, vagyis először is az éves kedvezményes fogyasztási határt 365 nappal elosztják, és az egy napra eső hányadot szorozzák fel annyi nappal, ahány napra a számla szól.
Ami így a kedvezményes díj feletti fogyasztás, arra a „lakossági piaci árat” érvényesítik. Tehát ha a szolgáltató egy 31 napos hónapra állít ki számlát, akkor az egész évre megállapított „rezsicsökkentett” mennyiséget vetíti 31 napra.
Eddig a mennyiségig a „rezsicsökkentett” árképzés alapján számláz, afölött pedig a „piaci” árképzés szerint.
Megtekintések száma: 4060
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
