Közel vagyunk a DNS alapú adattárolás megvalósításához

2017. január 7., szombat




A kutatók jöttek rá, hogy egyes mikrobák képesek adatokat megjegyezni, és eltárolni magukban. Forradalmi áttörés jöhet a DNS alapú adattárolásban?

A Rockefeller és Berkeley Egyetem szakértői rájöttek, hogyan lehet rávenni a baktériumokat, mikrobákat arra, hogy adagokat tároljanak.

Vagyis ténylegesen a DNS alapú adattárolás korának hajnalára érkezhettünk.

A kutatók elmondása szerint egyre gyakrabban sikerült a különféle kísérletek ideje alatt rávenni ezeket a mikrobákat az információk tárolására.

A baktériumok genomjában található rövid, ismétlődő DNS-szakaszok együttese el tudja tárolni a korábban megismert vírusok DNS-ének töredékeit. Ezzel gyakorlatilag meg van bennük az adottság az emlékezésre.

Ezek a raktározódási folyamatok a természetben azonban csak igen ritkán fordulnak elő, így gyakorlatilag lehetetlen lenne használni a DNS alapú adattárolást.

Azonban a kutatók hozzátették azt, hogy a vizsgálatok során sikerült kifejleszteniük egy eljárását, mely olyan mutációt eredményezett, amivel 100-szor nagyobb a valószínűsége ennek az emlékezési tehetségnek az előfordulásához.

A felfedezésnek köszönhetően egy olyan eszköz került a kutatók kezébe, melyet világszerte több laborban tudnak majd hasznosítani.

A mutáció ráadásul megkönnyítheti a DNS-alapú adattároló eszközök létrehozását is.

A kutatók egy ténylegesen remek eszközt fejlesztettek ki a genom szerkesztésére, és a baktériumok módosítására. Az újrafelhasználási módok száma ezért szinte végtelen.

A mutációk során egy úgynevezett Cas9 nevű gén hatására lettek képesek a baktériumok "emlékezni", eltárolni önmagukban az információkat.

Egy vírus adatainak megjegyzéséhez alapesetben 100.000 baktérium sejtjére lenne szükség. Ezek között lenne végül egyetlen olyan, mely magába foglalja az információt.

Most az új eljárással már, 1000 sejt is elég volt, hogy létrejöjjön köztük egyetlen, ami információt és adatot tud raktározni.

Sok kutató úgy gondolja, hogy egy átalakított CRISPR-szerű rendszerrel információkat lehetne gyűjteni a neuronok aktivitásáról, a sejtek környezeti ingerekre történő reakcióiról, vagy az áttétet okozó rákos sejtek pályájáról.

Az egyelőre rejtély, hogy ezt a képességüket miért nem használták soha az emberi testben ezek a baktériumok, ugyanis ez hatalmas evolúciós előnyt jelenthetett volna a többi organizmussal szemben.

Egy elmélet ugyan létezik a jelenségre, de nem teljesen tisztázott. Eszerint a sejtek azért nem raktároznak, mert időnként alaposan félreinformálódnak, ezért akár az immunrendszer sejtjeit, vagy önmagukat is megtámadhatnák.

Az tehát sokkal hatékonyabb, ha a sejt nem tud megjegyezni semmit. Ugyanakkor a DNS alapú adattárolás az informatikában is óriási előrelépést hozhat majd a jövőben.

tudomány technológia technika


Megtekintések száma: 19349





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet