Különös hóképződményeket találtak a Plútón

2017. január 6., péntek




Bolygókutatók egy csoportja bukkant rá a titokzatos, eddig nem látott képződményekre.

Különleges eljárással, számítógépes szimulációval fedezték fel most a Plútón a különös, hóképződményeket, melyek eredete egyelőre ismeretlen, és csak elméleteink vannak arra, hogy hogyan keletkezhettek.

Mai tudásunk szerint ezek az alakzatok páratlanok az univerzumban.

Különleges hóból kialakult formációk jöhettek létre annak idején a Plútón. Ez többek között azt is feltételezi, hogy a Plútónak egykoron légköre is lehetett.

Ezek a hóképződmények mélyedések eróziójával jöhettek létre, de jelenleg csak különféle elméletek léteznek arra vonatkozóan, hogy hogyan alakulhattak ki.

Az ehhez hasonló formációk idehaza a Földön akár 5 méteres magasságot is elérhetnek, azonban a Plútón több száz méter magasak is lehetnek, és több ilyen nagy magasságút találtak.

Ezek a "bűnbánó havak"-nak nevezett jelenség azért ilyen nagy méretű, mert a bolygó alapvetően jóval kisebb, mint a Föld, és csekély gravitációval rendelkezik ahhoz képest.

A magasság mellett azonban akad még egy igen jelentős eltérés a bolygónkon és a Plútón felfedezhető formációk közt. Míg a Földön a képződmények gyorsan kialakulnak és eltűnnek, addig a törpebolygón több tízmillió év alatt érik el végleges magasságukat.

Ezeket a különleges formációkat Tartarus Dorsának nevezett régióban fedezték fel.

Teljesen más a törpebolygó klímája és időjárása, és ez is nagyban közrejátszik a formációk a Földihez képest való eltéréséhez. A Plútó jege ugyanis nem fagyott vízből, hanem nitrogénből és metánból áll.

Ennek ellenére nagyon is titokzatos, hogy ezek a struktúrák ennek ellenére is hasonlítanak a Földön fellelhetőekre.

Még rengeteg vizsgálatra lesz szükség, hogy kiderüljön minden részlet a hóképződményekkel kapcsolatban, de idővel a tudósok minden titokra fényt deríthetnek.

A vizsgálatoknak köszönhetően a formációk magasságát, irányát, elválasztódását és korát is sikerült megállapítani.

A szakértő hozzátette, a földi modellek Plútón történő tesztje azt sugallja, lehetséges, hogy megfelelő körülmények közt más naprendszerekben is kialakulhattak efféle struktúrák.

Jelenleg most az a másik nagy kérdés, hogy hasonló struktúrák létrejöhettek-e más bolygókon vagy holdakon, mint amilyen például az Európa vagy a Titán.

Rejtélyes hóképződmények még akár a Marson is létrejöhettek. Ezt még nem vizsgálták, de tudósok hamarosan az összes Marsról készült műholdas felvételt át fogják nézni, hogy hátha hasonló képződményeket fognak felfedezni.

Egyes elméletek szerint ezek a struktúrák különféle összetételű dolgokból állhatnak más-más égitesteken. A Titánon például metánból, míg az Európán vízből, vízjégből állat, és akár az élet nyomai is felfedezhetőek lehetnek benne.

A bűnbánó jég egyébként egy igen találó kifejezés: a pengeszerű képződmények nevüket onnan kapták, hogy úgy hajolnak, mint a spanyolországi nagyhét alatti körmenetek vezeklő tömegei.

A közeljövőben valószínűleg rengeteget megtudhatunk ezekről a dolgokról, és a hasonló felszín struktúrák képződéséről.

tudomány csillagászat űrkutatás


Megtekintések száma: 76118





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet