Különös természeti törvényszerűséget fedeztek fel

2015. szeptember 5., szombat

Egy kanadai egyetem doktorandusza, Ian Hatton rejtélyes törvényszerűséget fedezett fel a természetes populációs folyamatokban, mely megváltoztathatja eddigi elképzeléseinket.

Ian Hatton, a kanadai McGill Egyetem doktorandusza Zimbabwében járt középiskolába, ahol alkalma nyílt számos nemzeti park meglátogatására. Azóta foglalkoztatta a kérdés,miért nincs több oroszlán ezekben a parkokban, ahol rengeteg a zsákmányállat, és elhanyagolható az oroszlánokra vadászó emberek száma.

Kevesebb a ragadozó, mint amennyit vártak

Ezért azt gondolhatnánk, hogy az oroszlánok populációja minden parkban addig növekszik, amíg el nem éri azt a számot, amennyit a rendelkezésre álló préda még el tud tartani. Adottak a feltételek, minden körülmény a lehető legkedvezőbb. Azonban az oroszlánok egyedszáma messze alulmúlja azt, amit elvártak.

Hatton és a McGill Egyetem kutatói által vezetett csoport felfedezte, hogy zsúfoltabb környezetekben a prédaállatok szaporasága kisebb, mint ott, ahol kisebb létszámban vannak jelen.A prédaállatok szaporasága pedig szoros összefüggésben áll a ragadozók szaporaságával.

Más ökoszisztémákban is megfigyelhető

Ami még ennél is érdekesebb, kiderült, hogy ez a szabályszerűség egy sor különféle ökoszisztémára érvényes. Noha a biológusok már régóta tudják, hogy nagyon szigorú matematikai törvényszerűségek szabályozzák az olyan testi funkciókat, mint az anyagcsere vagy a növekedés, eddig még egyetlen tanulmány sem mutatta ki, hogy valószínűleg hasonló törvényszerűségek léteznek egészen más szinten, azaz globálisan az ökoszisztémákban. Egyes szakemberek már most arra gondolnak, hogy a mostani tanulmány talán egy új természeti törvényszerűséget fedezett fel.

Váratlan eredmény

Hatton és munkatársai összegyűjtötték a kelet- és dél-afrikai nemzeti parkokból rendelkezésre álló vadszámlálási adatokat. Amikor összevetették a parkokban élő összes ragadozó (oroszlán, hiéna, leopárd stb.) és növényevő (bivaly, zebra, impala stb.) számát, egy nagyon váratlan és szabályos összefüggésre lettek figyelmesek.

Minden általuk tanulmányozott parkban nagyon következetes kapcsolat állt fenn a ragadozók és a zsákmányállatok száma között. De nem az az egyszerű összefüggés, amire számítottak.

Zsúfoltabb környezetben kevesebb az utód

„Egészen mostanáig az volt a feltételezés, hogy amikor sokkal több a zsákmányállat, akkor ezzel összefüggésben több ragadozóra lehet számítani” – mondta Hatton.

[pullquote]„De ahogy a számokat néztük, egészen mást vettünk észre. Még a legvirágzóbb ökoszisztémákban is, függetlenül attól, hol találhatók a világon, a ragadozók aránya erősen redukált a prédaállatokhoz képest.”[/pullquote]

Ennek az az oka, hogy a nagyobb tömegekben a prédafajoknak kevesebb az egy főre jutó utódja. Végső soron tehát a zsákmányállatok szaporodása korlátozott, ami behatárolja a ragadozók számát is.

Az emberi populációkban is megfigyelhető

[dropcap]A[/dropcap] most felfedezett törvényszerűség az emberi populációkban végbemenő, korábban nem igazán magyarázható folyamatokat is képes megmagyarázni. Az emberiség is egy faj, és mint ilyen, ugyanúgy működik populációs szinten, mint más állatok. Népességkutatók figyelték meg, hogy háborús idők után - mint például a világháborúk utáni közvetlen időszakok - sokkal több gyermek született, mint békeidőben.

A másik látszólagos ellentmondás még ennél is zavarba ejtőbb: a világ szegény országaiban sokkal nagyobb a népességrobbanás, mint a gazdag nyugaton, ahol bőséggel áll rendelkezésre élelem, víz, anyagi biztonság. Egyszóval a tökéletes feltételek. Mégis a nyugati emberi civilizáció lélekszám jelenleg erősen fogy, míg a keleti szegényebb területeken a népesség ijesztő módon kezdett szaporodni.

Egyes becslések szerint Afrika lakossága 1,2 milliárd főről közel 4 milliárd főre fog nőni az elkövetkező évtizedekben(!). A népességnövekedés/csökkenés jelen elképzelések szerint egy meghatározott demográfiai görbét követ. Általános prognózisként azt jósolják, hogy először elöregszik a népesség, utána nagymértékben lecsökken a száma, ahogy az öregek tömegei meghalnak. Ez a bizonyos görbe a Föld különböző pontjain különböző fázisban van.

Kínában, Indiában meg ezeken a helyeken a népesség még mindig nő, csak lassult az üteme. Európában meg fogyás van. Ez előszöris át fogja rendezni az etnikai viszonyokat. A túlnépesedett területekről az elsősorban fehérek lakta területre nagy népesség fog áramlani különböző módokon. Ezt látjuk már most is. Potenciális helyek: Európa, Észak-Amerika, Szibéria és Ausztrália. A fehér országokat a jóléti társadalom teszi a sírba, mivel lebontani nem akarják fenntartani gazdaságilag nem bírják. Ilyen már volt a történelemben.

Megtekintések száma: 8141

Ajánlom a Facebookon