Mi az igazság a gellérthegyi piramisról?
Mi az igazság a gellérthegyi piramisról?
Az első és egyetlen magyar modern kori piramis nyomában...
Nem sokan tudják, még azok közül sem, akik a környéken élnek, és családjuk már generációk óta a Gellért-hegy közelében lakik, hogy Magyarország első modern kori piramisa majdnem a Gellért-hegyen épült meg.
Azért csak modernkori, mert léteznek ősi magyar piramisok a világban, de erről majd máskor...
Igen, jól olvastad. Majdnem egy hatalmas piramist emeltek annak idején a Gellért-hegy tetején. A tervezet annyira komolyan volt gondolva, hogy csak néhány szerencsétlen tényező együtt állása miatt nem valósult meg végül a magyarok egyik leggrandiózusabb terve.
Az 1986-os millenniumi rendezvénysorozatra sok irreális, naiv és megvalósíthatatlan építészeti terv készült.
A magyarok mindenképpen egy olyan hihetetlenül maradandó, és nagy alkotást, épületet vagy műemléket szerettek volna építeni, mely örökké egybeforrhat majd a magyarsággal.
Olyan lett volna ez nekünk, mint a párizsiaknak az Eiffel-torony, vagy Londonnak a kristálykoponya. Rengeteg merész terv született, melyek között volt az egyik legmisztikusabb, egyben legkorszakalkotóbb is, ami maga a rejtélyes piramis lett volna.
Az akkori miniszterelnök, Wekerle Sándor végül egy igen hosszú üzenetet kapott, melyben egy piramis alakja rajzolódott ki:
A falanszter blogon (falanszter.blog.hu) közzétett átirat szerinti levél:
„mi is ezer éves lételünk emlékét beláthatatlan időkre csak is egy pyrámis által biztosíthatjuk; és pedig egy oly 3, vagy 4 oldalú csonka pyrámis által, melynek magassága: 1000 méter (esetleg csak láb), oldalainak egyenkénti hossza szintén: 1000 m. lenne: tíz, 100-100 m. magas szakaszra osztva; minden szakasz más-más hazai gránitkőből építve; oldalanként és szakaszonként egy-egy háromszögű ablakkal ellátva, melynek a földszinten lévő legnagyobbik 3-4 kapuja: 100 m. széles 100 m. magas; a 2ik szakaszban levők: 90 m. magas; és így tovább minden következő szakaszbeli 10-10 méterrel kisebb, míg az utolsó u.i. 10ik szakaszbeli 3-4 ablak: 10. m. széles és 10 m. magas lenne. A legalsó földszintes (10ik) szakaszban hazánk mostani, u.i. az 1796tól 1896ig terjedő 100 éves időtartam művészete, ipara, stbi. kitárandó lenne; a 9ik szakaszban (1ső emelet) a 9ik század (1696-1796) kultúrája 's így tovább végül az első, vagyis legkisebb szakaszban az 896tól 996ik terjedő első 100 év állapota megismertetendő.
A gúla tetején: középben Húngária, Árpád fejedelem, Szt. István és dicsőségesen uralkodó szeretett királyunk I. Ferenc József Ő Felségének lovas szobraitól környékezve. Az ablakok üvegfestményekben az illető században uralkodott fejedelmeket és királyokat, valamint a megfelelő századbeli nevezetesebb történeti eseményeket ábrázolhatnák. Az ablakok (kapuk) szivárványszíne okozta belső félhomályt ezernyi villanyos ívlámpa eloszlatná és tündéri fényben ragyogna jelenünk és múltunk. Az egyes szakaszokra és így fokról fokra bent 3-4 lépcső csarnokon és ezek mentén fel és le közlekedő siklókon; kint lehetőleg szintén minden oldalon lépcsőkön és 3-4 oldalt közlekedő gőzsiklókon jutni. Ezen pyramisnak nevezetessége még abban állhatna, hogy 1000 nap alatt épült.
Speciállitása pedig a mi millenniumi kiállításnak még az lenne, hogy az egész ezer évet előtüntetendő kiállítás egyetlenegy építményben rendeztetnék, és most tervezett számtalan kiállítási épületek, valamint a múzeum költségei a pyramis építési és berendezési költségeinek fedezésére fordíthatók és hogy a kiállítás zárlatával egyúttal meg van már a múzeum is. (...)”
Azonban nagyon sokak szerint a miniszterelnök meg sem kapta a levelet, máskülönben lehetett volna valami a hatalmas piramis tervéből, mivel ez volt a legnagyszabásúbb, és egyben legszebb emlékmű.
Ráadásul több történelmi dokumentumban nincs jele annak, hogy bármikor is figyelembe vették volna az elbírálások során.
Sokak szerit ez azért van, mert ez lett von a világ legnagyobb, egyben legdrágább piramisa. Sokkal nagyobb lehetett volna, mint az Egyiptomban található Gizai nagy piramis.
Ha 1000 méter széles és ugyanilyen magasságú piramist megépül, akkor annak oldalhosszúsága több mint négyszerese, magassága majdnem hétszerese, alapterülete kis híján tizenkilencszerese, míg köbtartalma több mint százhuszonkilencszerese lett volna a Kheopsz-piramisénak.
Az óriási magasságú kőpiramist, és annak tetején aranyozott párducos Árpád bronz szobor tervét elsősorban anyagi okok miatt lesöpörte a kormány, vagy figyelembe sem vetet - sejtetik a történészek.
Annyi bizonyos, hogy szinten ként egyes időszakok neves uralkodóinak állított volna emléket a világ legnagyobb piramisának készülő, !
érdekes hihetetlen érdekesség magyarország magyar
Megtekintések száma: 123615
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
