Önmagába fordul az univerzum az ismert világ határainál?
Önmagába fordul az univerzum az ismert világ határainál?
Senki sem tudja, mi lehet az univerzum határvonalán, és azt sem, hogy egyáltalán létezik-e ilyen határvonal. Egyesek szerint a világunk önmagába fordul, így válik végtelenné, míg mások szerint a határon átlépve a semmi fogadna minket, egy részecskéktől megfosztott tér, ahol semmi sincs jelen.
De vajon mi az igazság az univerzum végével kapcsolatban?
Senki sem tudja, hogy mekkora az univerzum. Annyit tudunk csak, hogy óriási, és több milliárd galaxist tartalmaz, és még ennél is több csillagok, és bolygót. Az ismert világ határait már több évtizede pedzegetik a kutatók, de egyelőre senki sem állt elő olyan magyarázattal, mely bizonyított lenne.
Focilabda alakú univerzum
Ha egyetértünk abban, hogy az univerzum véges, mert határokkal rendelkezik, akkor feltételezhetően van egy alakja. A legtöbb csillagász ma úgy véli, hogy valóban van egyfajta alakja a világunknak.
Azt is sejtik, hogy milyen. A kozmikus háttérsugárzást régóta vizsgálják Gyakorlatilag több évtizede látjuk, és elemezzük, ezért rengeteg dolgot tudtunk ezen idő alatt kiolvasni belőle, és mára már tisztában vagyunk néhány dologgal ezzel kapcsolatban.
Az egyik az, hogy az univerzum mérete hatalmas, átmérője közel 60-70 milliárd fényév lehet. Azt is megfejtették, szintén a kozmikus háttérsugárzásból, hogy az alakja feltehetően egy focilabdára hasonlíthat leginkább.
A tizenkét hajlított ötszögből álló test ugyanis pontosan képes létrehozni a háttérsugárzásban megfigyelt mintákat.
A végtelen illúziója
Egyes teóriák szerint bár a világűr véges, mégis végtelennek tűnhet: egy hatvan milliárd fényéves utazás után újra a Földre érkezne az innen indult űrhajós, anélkül, hogy bárhol kilépett, illetve belépett volna a világegyetembe.
Az űrbéli objektumok így szerintük ellentétes irányban is láthatók, bár más-más időben. Azonban ugyanazt a galaxist mégis nehéz felfedezni két különböző helyen, mivel ez olyan lenne, mintha egy embert kellene megtalálni milliárdos tömegben, hét, illetve ötven éves korában.
Ha elindulnánk egy űrhajóval, akkor az egyik oldalon belépnénk, és a másik oldalon bukkannánk fel. Vagyis egy sok millió évvel ezelőtt indított űrhajó „megkerülve” az univerzumot az ellenkező irányból visszatérhetne a Földre.
Mások kicsit finomítanának az elméleten, és azt mondják, hogy valójában nem tükrökként funkcionálnak ezek a hatszögek, melyekből a focilabda szerkezet áll. Sokkal inkább úgy kell elképzelni, mint egy papírfelületet, melyet labda alakúvá hajtogatnak. A labda felületén a síkban körbe lehet utazni a labda körül.
Szimulált világ lehet
Valószínűleg az a legvalószínűbb, hogy bármilyen alakja is legyen az univerzumunknak, az egy kreált, előre megtervezett, szimulált világegyetem. Erre rengeteg jel utal egyébként, de sokan a focilabda alakot is ehhez kapcsolják.
Ez a különleges alak ugyanis túlságosan szabályos ahhoz, hogy az univerzum modellje legyen, és magán viseli az intelligens tervezés jeleit.
Sokak szerint ha az univerzum valóban végtelen, és önmagába hajlik, látnunk kellene a különböző tárgyak, csillagok fényét több szögből is, ezt azonban még nem sikerült észlelni.
Egy magyarázat szerint ez azért van így, mert egy intelligens optikai rendszer „korrigál” a világon, így kiszűri a számunkra is észrevehető defektusokat.
Ha a világ önmagába hajlik, még ennek ellenére is lehet valami az univerzumon kívül. ha mi egy focilabdán élő baktérium egyetlen atomjai vagyunk, akkor soha nem fogunk tudomást venni a labda síkján kívüli világról.
De hogy mi van az univerzum peremén túl, arról csak sejtéseink vannak…
tudomány rejtély rejtélyek csillagászat űrkutatás univerzum világegyetem
Megtekintések száma: 64717
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
