Oxigén lehet egy nem túl távoli kőzetbolygó légkörében

2016. augusztus 20., szombat




Egy hozzánk csillagászati viszonylatban nem túl távoli bolygón feltehetőleg oxigén lehet a légkörben. Az sem lehetetlen, hogy légköre is van.

Tavaly érkezett a hír a GJ 1132b nevű bolygó felfedezéséről, amely Földünktől – csillagászati mértékkel mérve – nem túl messze, mindössze 39 fényévre található. Bár felszínén 230 Celsius fok körüli forróság uralkodik, nem kizárt, hogy van légköre, kérdés, milyen.

Laura Schaefer, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa egy modell segítségével azt vizsgálta, mi történt volna akkor, ha a GJ 1132b atmoszférája kezdetben vízgőzben gazdag lett volna, írja a Science Daily tudományos hírportál.

Oxigén lehet, élet nem valószínű

Mivel a bolygó a vörös törpecsillagához igencsak közel (2,3 millió kilométerre) kering, az ultraibolya sugárzás a vízmolekulákat hidrogén és oxigén atomokra bontja, amelyek az űrbe távozhatnak. A hidrogén ugyanakkor könnyebb az oxigénnél, így egyszerűbben elszökik, mint nehezebb társa.

A hűvösebb bolygókon az oxigén a lakhatóság egyik jele lehet, a GJ 1132b-hez hasonló planéták esetében azonban teljesen más a helyzet.

A vízgőz ugyanis üvegházhatású gázként viselkedik, ami csak tovább emeli az amúgy sem csekély felszíni hőmérsékletet. Ennek eredményeképpen a felszín évmilliókig olvadt maradhatott.

exobolygo

A modell szerint a magma óceán elnyelte az oxigén nagyjából egytizedét. A megmaradt oxigén az űrbe távozott, egy része viszont a légkörben maradhatott.

„Ez lehet az első olyan Naprendszeren kívüli kőzetbolygó, amin oxigén jelenlétét mutathatjuk ki" – írta a kiadott sajtóközleményben Robin Wordsworth, a most publikált tanulmány társszerzője.

Ha a modellnek igaza lesz és csakugyan maradt oxigén a GJ 1132b-n, akkor a következő generációs teleszkópok (GMT, James Webb űrtávcső) érzékelhetik és elemezhetik majd.

A Vénusz tanulmányozásában is segíthet

A kutatásban bemutatott modell segítheti a tudósokat abban, hogy megértsék, miként változott át a Vénusz a ma ismert pokoli világgá.

A legújabb elméletek alapján a bolygó egykor a Földhöz hasonló égitest lehetett, felszínét részben sekély, folyékony vízből álló óceán boríthatta.

venusz-fold

Mivel a bolygó ősi óceánja elpárolgott, a vízgőzmolekulákat elbontotta az ultraibolya sugárzás, és a hidrogén elszökött az űrbe. Emellett Schaefer a modellel más, Naprendszeren kívüli bolygók esetleges légkörét is jobban meg szeretné ismerni.

Az eredményeket az Astrophysical Journal című szakfolyóiratban publikálták.

Forrás: Origo

tudomány csillagászat űrkutatás


Megtekintések száma: 2168





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet