Oxigénre bukkantak egy másik galaxisban

2016. június 19., vasárnap




Egy kutatócsoport a chilei Atacama Large Millimeter Array segítségével  ionozált oxigén fényét fedezte fel egy 13,1 milliárd fényévre lévő galaxisban.

A most bemért jel mai tudásunk szerint a legtávolabbi oxigén a világegyetemben.

A galaxis fénye a reionizáció korából juthat el hozzánk, az univerzum titokzatos időszakából, amikor a csillagok és az első galaxisok is keletkeztek. A modern űrkutatásban használt eszközök, mint amilyen az ALMA is, egyre közelebb viszik a tudósokat a talány megértéséhez.

A kutatók által vizsgált galaxisban, a SXDF-NB1006-2-nak nevezett objektumban nagyjából tizedannyi oxigén van, mint amennyi az egyéb gáz a többi ismert galaxisban.

Érdekesség, hogy a megfigyelt égitestegyüttesben a por és szén aránya igen alacsony.

univerzum-3

Akio Inoue, a felfedezést bemutató tanulmány szerzője szerint a korai univerzumban a nehéz elemek felkutatása alapvető lehet, ha meg akarjuk érteni a korszakban keletkező csillagok folyamatait.

A mai világban megtalálható ilyen elemek, mint amilyen a szén, az oxigén és a vas, nem az ősrobbanással jöttek létre, hanem a csillagok eredményei. Az első égitestek néhány millió évvel a Nagy Bumm után születtek, gyors pusztulásuk után pedig új elemek keletkeztek.

A korai csillagok fénye olyan erős volt, hogy leszakította az univerzumban található hidrogéngáz elektronjait, ezzel a világegyetem történetében másodszorra jött létre hidrogénionizáció – azaz ez a reionizáció kora.

Ilyen égitesteket eddig nem sikerült találni, ezért a kutatók ezen csillagok korai világegyetemre gyakorolt hatásait próbálják vizsgálni.

oxigen-egy-masik-galaxisban

A távoli, nagy mennyiségű oxigén felfedezése komoly lépés lehet a reionizáció megértésében. Az ALMA már megkezdte következő kutatását, ennek célja a jobb felbontás létrehozása, valamint az ionizált oxigén eloszlásának és mozgásának vizsgálata a galaxisban.

Könnyen elképzelhető, hogy a megfigyelt galaxisban valami egészen különleges dolog zajlik, és nem csupán az oxigén, hanem az összes gáz ionizált.

Ennek oka a por és a szén hiánya lehet.

Mivel a fiatal csillagok energiadús fényrészecskéi a hamu alacsony száma miatt felszívódás nélkül tudják elérni az intergalaktikus teret, az ott található gázokat könnyedén ionizálhatják.

SXDF-NB1006-2-hoz hasonló objektumok a kozmikus reionizáció motorjai lehetnek, tanulmányozásuk pedig remek módszer a korai világegyetem vizsgálatára.

Forrás: 24.hu

tudomány csillagászat


Megtekintések száma: 2394





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet