Részletes feljegyzések kerültek elő a gízai Nagy Piramis építéséről

2016. július 20., szerda




A valaha megtalált legrégebbi, 4500 éves egyiptomi papiruszon bukkantak rá a gízai Nagy Piramis építéséről beszámoló szövegrészletről, mely új, eddig soha nem ismert információkat tartalmazhat a piramis eredetére vonatkozóan.

A kairói Egyiptom Múzeum közzétett egy naplót, amely a gízai nagy piramis építéséről szóló feljegyzéseket tartalmaz - írja a Live Science.

A naplót hieroglifákkal írták papiruszra, a szerzője pedig egy Merer nevű munkafelügyelő volt, aki egy nagyjából kétszáz férfiből álló csapatot vezetett.

A 2013-ban, a Vörös-tenger Wadi al-Jarf nevű öblénél megtalált napló nagyjából 4500 éves, így ez a legrégebbi papirusz, amit valaha Egyiptomban találtak.

A gízai Nagy Piramis - a világ hét csodájának nevezett gízai piramisok legnagyobbja - építésekor 146 méter magas lehetett, ma 138 méteres, és az időszámításunk előtti 26. században uralkodó Kheopsz (Hufu) fáraónak építették.

egyiptomi-papirusz

Sokáig nem tudták, hogyan voltak képesek felépíteni ezeket a hatalmas épületeket, de nemrég, úgy tűnik, megtalálták a választ.

Fahengerek rákötözésével egyszerűen görgethetővé tették a hatalmas mészkőtömböket, így egy másodperc alatt ötven férfi akár fél métert is haladhatott velük.

Ez persze egyelőre még csak egy erősebb lábakon álló teória, igazi bizonyítás még emögött sincs, éppen ezért sokan idegenek, vagy az előző emberiség művének hiszik a piramisokat.

A napló feljegyzései az építkezés néhány hónapos periódusát dokumentálják: egy kéthasábos, időbeosztásszerű táblázatban rögzítette a szerző a piramis építését, és a Nílus túlpartján található mészkőfejtőben zajló munkálatokat.

piramis-infa-kamera

Merer Kheopsz uralkodásának 27. évében vezette a naplót; mint a hieroglifákból kiolvasható, ekkor már csaknem készen volt a fáraó temetkezési helyéül épített piramis, a munkálatok ekkor leginkább a mészkőborítás elkészítésére irányultak.

A napló szerint ehhez a mészkövet a mai Kairóhoz közel fejtették ki, és a Níluson és kisebb csatornákon keresztül, hajóval szállították a piramis építési helyére.

Egy ilyen út négy napot vett igénybe.

A napló szerint a munkálatokat Anhhaf vezír, Kheopsz testvére felügyelte. Az ő sok címe közül az egyik a napló szerint az volt: "A király minden munkájának főnöke".

A Live Science ugyanakkor azt írja, ha Kheopsz 27. évében ő is volt a piramisépítés felügyelője, a korábbi években ez a tisztség egy másik vezírt, talán Heminut - Nofermaat egyiptomi herceg fiát - illette meg.

szfinx-viz-erozio-2

A piramisok és az egyiptomi kultúra még ma is számos rejtélyt tartogat, amelyet sem a tudomány, sema  régészet nem tudott megfejteni.

Óriási rejtély, hogy pontosan mikori, és hány ezer, vagy millió éves lehet a nagy szfinx, ugyanis víz okozta erózió nyomai léthatóak rajta, mely azt sugallja, hogy talán az emberi idők előtt, egy másik faj készíthette.

Hogy mi az igazság, az még nem derült ki az emberiség számára egyértelműen, de talán egy napon majd minden borul, és nyilvánvaló lesz az igazság.

tudomány történelem egyiptom


Megtekintések száma: 6583





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet