Titokzatos csillagászati objektumokat fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport
Titokzatos csillagászati objektumokat fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport
Négy barna törpét, a bolygók és a csillagok közötti „átmeneti” égitestet fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Az angliai Open Egyetem és a svájci Berni Egyetem vezetésével működő nemzetközi kutatócsoport innovatív kutatási módszerével közvetlenül alkotott képet a négy újonnan kialakult törpéről. Eredményeiket csütörtökön tették közzé.
A barna törpék titokzatos csillagászati objektumok, melyek a legnehezebb bolygók és a legkönnyebb csillagok közti hézagot töltik ki, egyes tulajdonságaikban a csillagokra, másokban a bolygókra hasonlítanak. Hibrid természetük miatt alapvető fontosságú a rejtélyes égitestek megismerése, hogy többet tudjunk meg akár a csillagokról, akár a bolygókról.
Különösen értékesek azok a barna törpék, amelyek anyacsillaguktól elég messzire keringenek, mivel közvetlenül lehet képet alkotni róluk. Amelyek túl közel keringenek a csillagukhoz, azok a nagy fényességtől nem láthatók.
Egyedülálló alkalmat kínálnak a csillaguktól távolabb keringő barna törpék arra, hogy hideg, bolygószerű atmoszférájuk részleteit tanulmányozzák. A megfigyelési technológiák és a képalkotás jelentős fejlődése ellenére azonban viszonylag ritkán sikerült közvetlenül detektálni őket: majdnem három évtizednyi kutatás alatt nagyjából negyvenről alkottak képet.
A nemzetközi kutatócsoport közvetlenül alkotott képet négy új barna törpéről, munkájukról a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (MNRAS) című tudományos lap friss számában számoltak be. Ez az első, hogy egyszerre több olyan rendszer észlelését jelentették be, amelyben a barna törpe nagy távolságra kering a csillagától.
„Az észlelések számának növelésére alternatív megközelítést alkalmaztunk: csak olyan csillagokat figyeltünk meg, amelyeknél annak a jeleit tapasztaltuk, hogy plusz objektum lehet a rendszerükben” – mondta Clemence Fontanive, a Berni Egyetem tudósa, a kutatás egyik vezetője.
Például ahogy egy csillag egy objektum gravitációs vonzásának hatása alatt mozog, az jelezheti a kísérő – csillag, bolygó vagy valami a kettő között – létezését – tette hozzá.
„Kifejlesztettük a COPAINS elnevezésű módszert, amely előre jelzi, milyen típusú kísérő számlájára írható a csillag mozgásának megfigyelt rendellenessége” – folytatta Fontanive.
Az innovatív eszközzel az európai űrügynökség (ESA) Gaia űrtávcsöve adatbázisában 25 közeli csillagot találtak, amelynél alacsony tömegű, rejtett kisérőt észlelhettek közvetlenül. A chilei Nagyon Nagy Távcső (VLT) SPHERE bolygókeresőjét használva tíz új csillagkísérőt észleltek, közülük öt alacsony tömegű csillag, egy fehér törpe, vagyis sűrű csillagmaradvány, és négy új barna törpe volt.
Megtekintések száma: 5806
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
