Vérfagyasztó katakombák Párizs utcái alatt

2017. január 3., kedd




Mélyen, Párizs romantikus arca alatt a halál, és az emberi csontok által uralt folyosók kusza hálózata uralja a földalatti világot.

Párizs a világ egyik legszebb helye. Csöndes meghitt kávézók, elegáns éttermek, romantikus partok, és mesés kilátás a magasból.

Azonban a városban van mélyen a föld alatt egy teljesen másfajta arca is, melyről csak kevesen tudnak.

A halál arca, mely a 18 századi legendák borzalmait eleveníti fel. A középkortól kezdve egészen a 18. századig az ártatlanok, vagy a Szent ártatlanok temetője volt az egyetlen, és legfőbb temető a városban.

Mindenkit ide temettek, noha már a 12. században megemlékeztek róla feljegyzések, hogy egyre inkább túltemetkezés van.

Ez azt jelentett, hogy a férőhelyek száma egyre fogyott, miközben hihetetlen mennyiségben temettek el itt halottakat. A város délkeleti része alatt húszméteres mélységben rejtőzködő katakombák kísérteties látványt nyújtanak, és olyan ősi rejtélyről árulkodnak, mely minimum rémálomba illő.

A látvány pedig a jobb horrorfilmekkel is felér, ugyanis mindent csontok és koponyák százai szegélyeznek.

A 14. és 15. században aztán a város vezetése új módszereken gondolkodott, hogyan lehetne mégis még több embert eltemetni a temetőben. Eleinte a temető egyes falaiba akarták rejteni a halottakat, azonban az egyik ilyen fal végül teljesen összeomlott.

Hatalmas problémába ütköztek a városlakók, és a vezetés, ugyanis a halottak jöttek minden nap, de már nem volt elég hely eltemetni őket. Ekkor jött a katakombák ötlete.

Ki is találták végül, hogy egy földalatti titkos katakomba rendszerben kaphatnának helyet az elhunytak csontjai, ott legalább annyian elférnének, mint összesen eddig.

A Párizs alatt futó, régi és elhagyatott bányákban alakították ki ezeket a "kegyhelyeket".

Egy bizonyos Alexandre Lenoir volt az, aki a rendőrkapitányság egyik vezetőjeként végigjárta ezeket a katakombákat, és felmérte, melyek biztonságosak, és melyeket lehetne temetkezési célra használni.

Amikor mindent rendben talált, elkezdődhettek a csontok áttelepítése. Ugyanis oda, a sötét járatok mélyére a már meghalt emberek csontjait temették, főleg azokét, akiknek már nem voltak élő rokonai.

1786-tól kezdődően rengeteg maradványt emeltek át az Ártatlanok temetőjéből ezekbe a síron túli katakombákba.

Bő két évbe tartott, mire a több százezer csontot előásták, és elvitték ezekbe a földalatti járatokba, és szépen elrendezgették őket.

Eleinte az egész csak egy tárolóként funkcionált, ahol a csontokat tárolták, mivel máshogy nem volt hely. Nem voltak elásva, de mélyen a föld alatt voltak így olyan volt, mintha el lennének temetve.

Később a helyből azonban mauzóleum is nyílt 1810-ben, amit a kíváncsi polgárok is látogathattak.

Ekkor kezdődött az a morbidnak ható ötlet, hogy a csontokat, koponyákat mintákká alakítsák, és egy kis művészetet, és stílust vigyenek bele a katakombák kísérteties világába.

Persze ezeket a látogatásokat nagyon limitálták, és csak nagyon kevés ember láthatta a Párizs utcái alatt futó holtakkal megtöltött alagutakat.

1874-ben azonban a publikum számára is megnyílt, így nem csak minden ember, de a világ minden tájáról érkezve le lehetett menni ezekbe a katakombákba.

2009-ben ideiglenesen lezárták a katakomba rendszert, mert többször is vandálok rongálták meg a lent található sírokat és maradványokat.

A mai napig vannak olyan részei ennek a rendszernek, mely valamilyen rejtélye sokból nem látogatható, azonban a katakombák nagy része szabadon bejárható.

rejtély rejtélyek bizarr történelem ijesztő durva


Megtekintések száma: 35163





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet