Zárt rendszerű, összetettebb élőlényekből álló ökoszisztéma lehet a Mars felszíne alatt

2016. július 29., péntek




Egy nemrég talált és elemzett kőzet arról árulkodik, hogy a Marson egykoron oxigén dús légkör volt. Korábban több marsi meteoritban találtak már mikroszkopikus élőlények által hátrahagyott fosszíliákat, lenyomatokat. Már csak az a kérdés, hogy az ősi mikrobiológiai szintű élet meddig juthatott ebben az oxigén dús közegben, és kialakulhatott-e a bolygón összetettebb élet is, mielőtt a Mars végleg elpusztult. Egyre több kutató állítja, hogy a Mars felszíne alatt néhány méter mélységben olyan zárt rendszerek alakulhattak ki, ahol összetettebb élőlények is kifejlődhettek.

Régóta foglalkoztatja a tudósokat az, hogy volt-e élet a Marson, és ha volt, milyen szintű élet lehetett. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy szinte 100%-ra vehető, hogy valamilyen módion kialakult ott az élet.

A kérdés már csak az volt, hogy milyen mértékű lehetett ez az élet. Folyékony víz vájta évmilliós korú sziklavájatok, üledékek árulkodtak arról, hogy

víz volt a bolygón, melyben talán kémiai és biológiai szintű fejlődés is megindulhatott.

Nemrégiben alaposan felborzolta a kedélyeket, amikor bizonyítottá vált, hogy még jelenleg is van folyékony formában fennmaradt víz a Marson, de erről majd kicsit később...

Mikrobiológiai aktivitás nyomai egy meteoritban

A történet még 1984 decemberére nyúlik vissza amikor is amerikai meteoritvadászok az antarktiszi Allan Hills hegységben rábukkantak a későbbALH84001 névvel ellátott meteoritra.

A kődarab 1,93kg-ot nyomott és összetevői alapján először diogenitnek gondolták.

Így volt ez egészen 1993-ig, amikor is David Mittlefehldt javította a hibát és SNC-nek, azaz marsi meteoritnakkategorizálta a követ. Az ettől rögtön nagyobb figyelmet kapott és három év múlva egyenesen a rangos Science magazin hasábjain köszönt vissza a képe, ahol már az élet nyomait vélték rajta felfedezni.

ALH84001

A NASA szerint a Marson képződött olvadt lávából körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt. Körülbelül 3,6 milliárd évvel ezelőtt több becsapódás szétszabdalta, majd egy újabb meteorit lökte ki a Mars felszínéről körülbelül 15 millió éve.

Az ábrán látható pásztázó elektronmikroszkópos képen - mely a marsi meteoritról készült - baktérium-maradványokat lehet felfedezni.

Ezek mérete 20–100 nanométer, tehát lényegesen kisebb, mint a baktériumok mérettartománya, és hasonlítanak a feltételezett nanobaktériumokra, de kisebbek mint bármely földi életforma.

Az 50 nanométeres nagyságú, szabályos alakú magnetit egykristályokból különböző hosszúságú láncokat találtak és ezek statisztikája utalt arra, hogy ezek esetleg magnetotaktikus baktériumok maradványai lehetnek.

Ezért szinte biztos, hogy nagyon alacsony szinteken, de jelen volt az élet egykoron a Marson.

Kérdés, hogy végül meddig jutott az élet, mire bekövetkezett a kataklizma, mely során a bolygó lassan elvesztette légkörélt, és kiszáradt.

Sokan úgy vélik, hogy a felszínen fellelhető piramisok és egyéb mesterséges eredetű tárgyak azt mutatják, hogy egy fejlettebb ókori civilizáció szintjére mindenképpen eljutott az evolúció során legalább egy faj.

marsi-varos Egy feltételezett marsi város, vagy fal-szerű struktúra

Valószínűleg nem voltak elég fejlettek ahhoz, hogy túléljék a Mars lassú haldoklását. Vagy mégis? Egyes messzemenőbb elméletek szerint a Marson egy olyan civilizáció élt, mely már volt annyira fejlett, hogy elhagyja a bolygót, ezért nem találunk konkrét nyomokat a létezésükre.

A modern technológiájukat, városaikat, járműveiket, gépeiket a Mars pora mélyen maga alá temette, de ha lefúrnánk a  felszín alá, valószínűleg mindenki ledöbbenne.

Élet a Mars felszíne alatt

Több nagyobb cikken elemeztünk már a Mars felszín látható objektumokat, így most nem is ezzel foglalkoznánk elsősorban, hanem azzal, hogy mi lehet a felszín alatt.

Egyelőre ma még alig néhány centimétert vagyunk képesek leásni, lefúrni a Mars talajába, azonban már így is találtunk megdöbbentő dolgokat.

Egy ízben a Marsjáró kerekei által hagyott nyomvonalban csapódott ki vízjég, más esetben az egyik tartókaron alakultak ki vízcseppecskék.

A felszín közvetlen közelében tehát egyértelműen folyamatok játszódnak le, arról nem is beszélve, hogy a Marson indokolatlanul magas a metán a légkörben, mely biológiai eredetű lehet.

vizjeg-a-marson

Földünkön is biológiai eredetű a metán elsősorban, így könnyen elképzelhető, hogy a metán egy esetlegesen rejtetten a felszín alatt megbújó biológiailag aktív ökoszisztéma eredménye.

Ráadásul mint a tudósok kiszámolták, ez az ottani körülmények között nagyon gyorsan, körülbelül 300 év alatt lebomlana, vagyis állandó utánpótlással rendelkezik a légkör, metánt tekintetében. Valami tehát napjainkban is folyamatosan termeli.

2009-ben aztán a NASA szakemberei jelentősebb metánszivárgásokat észleltek bizonyos területeken a bolygón.

Sokan úgy vélték kezdetben, hogy a metán geológiai eredetű is lehet, nemrég kihunyt vulkánok termékei, azonban ebben az esetben nem csak metánt kellett volna találniuk a légkörben a szondáknak, hanem egyéb melléktermékeket, például kén-dioxidot.

mars-felszine-kep

A metán vizsgálatának egy részét nagyon megnehezítheti az, hogy ha valóban biológiai folyamatok vannak a bolygón, és annak felszíne alatt, akkor

létezhetnek metán fogyasztó élőlények, melyek felhasználják, eltüntetik a metán nyomait.

csont-a-marson Állítólagos csont a Mars felszínén. Lehet., hogy a marsi por alatt sokkal több megdöbbentő dolgot találnánk?

A metánhoz hasonlóan sikerült kimutatni az ammóniát, emellett formaldehidből is többlet mutatkozik az elméletileg megmagyarázható mennyiséghez képest. vagyis a légkör tele van olyan anyagokkal, melyek szerves élethez köthetőek, a felszínen viszont nem találtunk még eddig egyértelműen életre utaló jeleket, mert

az élőlények és a rejtett élővilág a felszín alatt lehet, különféle járatokban, üregekben, barlangrendszerekben.

Bár a bolygó északi és déli pólusain vannak jégsapkák, ezek megfagyott szén-dioxidból, azaz szárazjégből állnak. A két féltekén ugyanis gyakorta felmelegszik az idő és a jégsapka mérete csökken, de vízfolyást eddig nem észleltek.

Azonban nagyon is valószínű a mérésekből, hogy a szárazjég alatt lehet vízjég is, s a széndioxid erre fagyott rá.

A víz talán a felszín alatt folyékony formában beszivároghatott olyan zárt rendszerekbe, ahol akár összetettebb életformák is kialakulhattak.

marsi-elet-a-felszin-alatt

Ezek a lények azért nem mutatkoznak, mert egyrészt ezek a rendszerek feltételezhetően zártak, másrészt nincs semmi, ami a felszínhez köthetné őket, hiszen ott kedvezőtlenek a viszonyok számukra.

Ha valóban vannak ilyen földalatti lények, akkor idővel meg fogjuk találni őket. Mindehhez egy sikeres emberes Mars expedíció kell, vagy egy olyan sokkal fejlettebb mars járó odaküldése, mely komolyabb technológián alapuló fúróval rendelkezik, mely képes lenne több métert is leásni a talajba.

A következő évtizedekben valamelyik szcenárió biztosan meg fog valósulni. Kérdés, hogy mennyire leszünk felkészülve arra, amit majd a felszín alatt találunk...


Megtekintések száma: 2375





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet