Égi kísérőnkkel, a Holddal kapcsolatban a Holdra szállás óta számos pletyka kering az interneten, és a médiában. Dokumentumfilmek hada szól arról, hogy valójában mit is találhattak a felszínén, és hogy az Apollo-missziók célja a felszínen található idegen struktúrák vizsgálata volt.
De vajon mit talált ténylegesen az Apollo a Holdon? És mi a helyzet a Holdnak azon oldalával, melyet mi Földlakók sohasem láthatunk?
A Hold sötét oldalával kapcsolatban még több a legenda, és a különféle szóbeszéd, melynek éppen titokzatossága szolgál táptalajul.. Ugyanis sokáig egyetlen műholdas felvétel sem készült róla, ami sokakban felkeltette a gyanút.
Amikor az első képes készültek a Hold túloldaláról, már akkor sejtette a NASA, hogy valami olyasmire bukkant, ami aligha magyarázható a természet erőivel.
Geológiai folyamatokra utaló jeleket is tapasztaltak egy geológiailag egyértelműen halott bolygón. Ha ugyanis lenne légköre, vagy bármiféle aktivitás, akkor Neil Armstrong lábnyoma néhány hét után már nem is lett volna látható.
Azonban a híres lábnyom más most is ott van érintetlenül a Hold porában.
Titkos missziókat, és olyan műholdakat küldtek ezen rejtélyes területek feltérképezésére, melyeknek az eredményeiről később nem számoltak be. Sőt, vannak olyan missziók, amikről soha nem is tudtunk, csak későbbi dokumentumok kiszivárgása alkalmával derült fény rájuk.
Ilyen volt az Apollo-18 is, melyet valójában nem fújtak le, csak a legnagyobb titkok közepette indítottak el.
Mindezt azért, mert az Apollo-17 missziója során egy megdöbbentő dologra bukkantak a Holdon: egy olyan mesterséges szerkezetre, mely valamiféle átjáró lehetett, vagy egy transzport állomás, mely két térpontot köthetett össze.
Hogy mi lehetett ennek az érjárónak a másik oldalán, senki sem tudta, mivel nem sikerül üzembe helyezni, és nagyon régi volt, de egyes feltételezések szerint a Holdat a Marssal kötötte össze ez az átjáró, mely egy ősi csillagkapu lehetett.
A NASA rengeteg titkos aktát töltött meg azzal, amit a Hold túloldalán talált. Ezeket soha nem hozták nyilvánosságra, ugyanakkor több korábban az űrügynökségnél dolgozó szakember támasztotta ezt alá.
Elmondásuk szerint egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy a Hold sötét oldala még ma is lakott. Egy ősi, idegen faj, szuperkolóniákba rendeződött, és különféle földalatti alagutakkal összekötött felszín alatti városokban élnek.
Nemrég mi is hírt adtunk arról, hogy egy 7 évvel ezelőtt eltűnt szondát találtak meg a Hold körül keringeni. Akkor teljesen váratlanul szakadt meg vele a kapcsolat. De talán nem is volt annyira véletlen ez a dolog mégsem?
Állítólag a szonda olyan képeket tudott készíteni, melyeken egyértelműen látszódnak ezeknek a városoknak a fényei, és a mesterséges struktúrák.
Talán maga a szonda sem véletlen tűnt el.
A NASA volt embereinek elmondása szerint az idegenek korábban a Hold másik oldalán is éltek, amelyik a Földről is látható. Azonban mielőtt a Földi távcsövek, műholdak elterjedtek volna, az egész populációt átköltöztették a másik oldalra, és mélyen elrejtettek mindent az emberiség kíváncsi szemei elől.
Rengeteg különféle beomlott barlangrendszer tarkítja a sötét oldalt. Ezek nem természetes módon alakultak ki, mint ahogy a NASA állítja. Ők ugyanis azt mondták, hogy ezeket korábbi magma kiömlések, és egyéb vulkanikus tevékenységek hoztak létre.
Egyes barlangok elég mélyek és nagy kiterjedésűek ahhoz, hogy komplett városok férjenek el benne.
Egyesek szerint még az sem lehetetlen, hogy így van, de magukat az így kialakult barlangokat egy idegen faj alakította át egy szövevényes mesterséges hálózattá.
Egy biztos: ezek a barlangrendszerek összeköttetésben vannak, ami komolyan felveti a lehetőségét annak, hogy mesterségesek.
A Hold sötét oldala tehát megdöbbentő igazságot rejt. Olyat, amivel az emberek nagy része nehezen birkózna meg: mégpedig azt a tényt, hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben.
OSZD MEG másokkal is!