Újabb értelmezés érkezett a híres, rejtélyes phaisztoszi korongra – ezúttal közel járnak a megoldáshoz. Lehet, hogy megfejtették a rejtélyt?
Egy krétai archeológus biztos benne, hogy a szerelem istennőjéhez címzett imádság található az agyagemléken. A phaisztoszi agyagkorong a minószi kultúra egyik legfontosabb lelete, mégis a mai napig nem sikerült pontosan megfejteni, miről is szól a belévésett szöveg.
Időről időre felbukkan egy-egy magyarázat, de pontosan még senki nem tudta megmondani, mi áll a híres korongon.
Most egy korábbi értelmezés megalkotója cáfolta meg saját magát – eddig ugyanis azt hitte, hogy terhes anyáról, de valószínűleg inkább terhes istennőről van szó a szövegben.
A rejtélyes korongot még 1908-ban találták meg Kréta szigetén, ez az első „nyomtatott szöveget” rejtő lelet, vagy ahogy a kutatók mondják,az első „CD-ROM”.
A tábla több mint kétezer éves, és egy helyi templomban bukkantak rá a kutatók. 241 darab szimbólum áll rajta, ám csak 45 féle jelet lehet megkülönböztetni közülük, ezek ismétlődnek az egész korongon.
A legtöbben úgy gondolják, hogy kívülről befelé kell az olvasást elkezdeni, néhány kutató szerint viszont éppen ellenkezőleg, belülről kell haladni – olyan az egész, mint egy ókori titkosírás.
Gareth Owens, a Krétai Műszaki Intézet Erasmus-programjának koordinátora úgy gondolja, hogy korábban félreértelmezte a feliratot: azt hitte, egy terhes nőről van szó benne, valójában azonban egy terhes istennőt jelöl, méghozzá Astartét, a szerelem és a nemzés istennőjét.
Owen körülbelül egy évvel ezelőtt állította, hogy a szöveg egy terhes anyáról szól, most saját elméletét javítja ki, és azt mondja: Astarté istennő a megoldókulcs az egész rejtélyhez.
„Semmi kétség, hogy vallásos szövegről beszélünk” – idézte a Greek Reporter az ANA – MPA hírügynökségnek adott nyilatkozatot Owenstől. – „Ez azért egyértelmű, mert össze lehet hasonlítani a Kréta szent hegyeiről származó más írásokkal. Vannak olyan szavak, amelyek pontosan megegyeznek.
„Azt gyanítom, hogy a korongon egy Astartéhoz, a szerelem istennőjéhez írt himnusz látható.” – mesélte.
A korong szavaihoz hasonlók megtalálhatóak minószi isteni felajánlásokba vésve is, és ahogy a ma élő emberek, úgy a minósziak is imádkoztak az isteneikhez akkor, ha bajban voltak, lebetegedtek vagy tragédia érte őket. Ilyen tekintetben nem változtunk sokat” – tette hozzá.
Owen szerint az istennő figurája nagyon fontos lehetett a minósziaknak, a szerelem mellett a háború és a szent hegyek védelmezőjének is nevezték.
Eredetileg egy keleti istennő volt, valahol Mezopotámia környékéről indult a tisztelete, Cipruson pedig Vénuszként jelent meg. Szent állata a galamb volt, és az ókori keleten állítólag még a véres, fájdalmas önkínzások és a kiheréltetés is hozzátartozhatott a hozzá fűzött tradíciókhoz.