Mind a mai napig rejtély övezi a pápa ellen 1981-ben elkövetett merényletet. A KGB tette? Sohasem sikerült felfejteni a merénylet valódi hátteréhez vezető titokzatos szálakat. Maga a merénylő is több, egymással teljesen ellentétes verziót adott elő az idők folyamán, sőt, amikor egyik vallomásában azt állította, hogy ő Jézus Krisztus reinkarnációja, és isteni parancsra hajtotta végre tettét.
1981 május 13-án a pápa a szokásos heti audienciájára készült. Az őt tisztelő emberek tömegében haladt nagyon lassan – szinte séta tempónak megfelelő tempóban – a pápai járműben állva, a tömeg felé tekintve, amikor váratlanul lövések dördültek el.
A téren közel 10 ezer ember lehetett az eset pillanatában. Összesen végül négy lövés dördült el, és a riadt tömeg pánikba esve elkezdett szétszéledni.
A következő pillanatok meghatározóak voltak a pápa életében, mert majdnem belehalt a sérüléseibe. Összeroskadt, és később kiderült, két találat is érte annak ellenére, hogy az egyik testőre rögtön az első lövés után rávetette magát.
A sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életveszélyes állapotban szállították kórházba. Mindenki, még a pápa közeli hozzátartozói is azt gondolták, hogy a pápa ott marad a műtőasztalon. Mikor behozták, még maguk az orvosok sem jósoltak túl sok esélyt neki.
Azonban egy 4-5 órás életmentő műtétet követően bejelentették, II. János Pál túlélte a merényletet, és bár súlyos sérüléseket szenvedett, idővel fel fog épülni belőlük.
A biztonsági emberek azonnal leteperték a merénylőt, akiről előállítása után kiderült, hogy török állampolgár. Mehmet Ali Agcát 1981 júliusában állították bíróság elé, és életfogytig tartó börtönre ítélték.
Rejtélyes szálak
Több rejtélyes szál is előkerült később a merénylet kapcsán. Az egyik ilyen az volt, hogy a nyomozók egyszerűen nem találtak konkrét indítékot a merényletre. A merénylet előzményei, hátterét sem sikerült felderíteni, valamint
maga a merénylő is sokszor ellent mondott önmagának, többször megváltoztatva az általa elmesélt verziót, ami arról árulkodott, mintha valamit titkolt volna.
Később előkerül egy felvétel, mely érdekes fordulatot hozott az ügyben. A felvételen ugyanis egy férfi látható fegyverrel a kezében, amint keresztülfut a pánikba esett tömegen. Úgy tűnt, hogy Agcának segítője is volt, annak ellenére, hogy ő ezt váltig tagadta.
A büntetőper minden nagyobb jogi huzavona nélkül lezárult, hiszen a pápa ellen indítottak merényletet, nem sokat kellett a büntetésen rágódni. A pápa azonban később a börtönben meglátogatta a merénylőjét, és megbocsátott neki, 2000-ben pedig közbenjárásával ki is szabadult.
Agca később visszament Törökországba, ahol más bűncselekményekért – melyeket még a merénylet előtt követett el – lecsuktak. A merénylő később áttért a katolikus hitre.
A szinte mesébe illő befejezés azonban egy nagyon rejtélyes merényletet próbál eltakarni. Az ugyanis enyhén szólva is érdekes, hogy a mai napig nem tudni, pontosan miért is lett végrehajtva a merénylet, és hogy ki volt a felvételen látott, rejtélyes segítő.
A KGB-hez vezetnek a nyomok?
Teljes volt a zűrzavar a merénylő tárgyalásán annak idején. Maga a merénylő több, egymással teljesen ellentétes verziót adott elő az idők folyamán, sőt, amikor egyik vallomásában
azt állította, hogy ő Jézus Krisztus reinkarnációja, és isteni parancsra hajtotta végre tettét,
még beszámíthatóságának kérdése is felvetődött.
Egy másik, későbbi vallomásában bukkant fel a bolgár titkosszolgálat állítólagos szerepe. Kihallgatták, majd megpróbáltak minden információt kicsikarni belőle, mire az lett az eredmény, hogy Agca információi alapján 4 embert tartóztattak le a merényletek ügyében.
Természetesen a négy gyanúsított mindent tagadott, időközben pedig váratlanul maga Agca is visszavonta vallomását, mintha megijedt volna valamitől.
Sokak szerint maga a KGB titkosszolgálat is benne lehetett valamilyen módon a merényletben, és Agca azért vonta vissza a vallomását, mert megijedt, hogy le fognak számolni vele. A KGB-nek akkora híre volt, hogy tudta, nincs menekvés, ha vall, mert akár a börtönben, vagy az utcán, bárhol képesek eltenni láb alól.
Mehmet Ali Agca majdnem két évtizeddel a gyilkossági kísérlet után, 2010-ben egy újabb verzióval jött elő.
Azt állította, hogy a pápa elleni merényletet Agostino Casaroli bíboros, államtitkár, 1981-ben a Vatikán kelet-európai diplomáciai kapcsolataiért felelős egyházi vezetője rendelte meg.
Ezt azonban nem sikerült bizonyítani szintén, ráadásul az érintett is meghalt, így a vádakra nem tudott térdemben reagálni, így a hatóságok nyomozni sem tudtak az ügyben.
Igaz, nem is vették túl komolyan ekkor már az Agca által felhozott vádakat, mert már a sokadik verziót adta elő arról, hogy pontosan mi történt 1981-ben.
Akadnak olyan teóriák is, miszerint Agca Rómában a Bolgár Népköztársaság katonai attaséjával és egy török maffiózóval, bizonyos Oral Chelikkel együtt tervezte meg a merényletet.
A terv állítólag nagyon pontosan meg volt tervezve, és olyan precíz volt, mint a hírhedt Al-Kaida által végzett merényletek. Gyors és pontos, és hirtelen bekövetkező.
A pápára leadott lövésekkel egyidejűleg Agca segítője a pánik és zűrzavar fokozása végett robbantani akart a téren, hogy ezt kihasználva, mindketten a bolgár nagykövetségre menekülhessenek.
Hogy ez a robbantás végül miért nem következett be, azt nem tudni, de feltehetőleg ő volt az az alak, aki a felvételek is látható.
Talán észrevették, hogy a pápa bár találatot kapott, nem halt bele a sérüléseibe, ezért megijedtek, és lefújták az akciót.
Szovjet összeesküvés
A kommunizmus és nácizmus bűneit kutató – nyomozati hatáskörrel is felruházott – lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete 2014-ben hozta nyilvánosságra azt a 230 oldalas jelentést, amely a II. János Pál pápa elleni merénylet hátterét kutató nyolcéves vizsgálat összefoglalója.
Politikai indíttatású bűncselekménynek hitték az esetet, ezért így is kezelték, ezért 2006-ban kezdtek nyomozni, hátha sikerül minden szálat felgöngyölíteni az ügyben.
A jelentés három embert konkrétan is megnevez Agca cinkosaiként, név szerint Zselju Vaszilijevet, Todor Ajvazovot és Szergej Antonovot, akik fedett ügynökökként támogatták Agcát.
A Vatikán hivatalos álláspontja szerint az úgynevezett harmadik fatimai látomás már évtizedekkel a merényletkísérlet előtt megjósolta, hogy a pápa életére fognak törni. Hogy ez a végidők kezdetét jelezte volna, nem tudni, de sokan vélik úgy, hogy azzal a merénylettel kezdett el megváltozni a világ. Sokkal gonoszabb, ridegebb hely lett a Föld, és az emberiség szellemisége is menthetetlenül romlani kezdett.