Az eddigi eredményeket kétszeresen meghaladó mértékű lehet a tengerszint emelkedés az évszázad végére. Ez azt jelenti, hogy néhány évtizeden belül evakuálni kell egyes világvárosokat, mert többek között London, New York, Boston, Sydney és Hong Kong is a víz alá fog kerülni a globális felmelegedés hatására. Ezzel egy időben megindulhat a szélsőséges időjárás okozta menekülthullám, és a városok elnéptelenedése. A víz lassan felfalja civilizációnkat?
A globális felmelegedés egyre komolyabb tragédiához vezethet a jövőben. A fenyegetés ma már nem pusztán elméleti probléma. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az egyre szélsőségesebb időjárás, és az, hogy
legutóbb már a Salamon-szigetek egyes tagjai is eltűntek a víz alatt a lassú, de biztos tengerszint emelkedésnek köszönhetően.
A Salamon-szigetek északi részének legalább tizenegy szigete tűnt el teljesen az elmúlt évtizedekben, vagy pusztul jelenleg is eróziótól. Mindegyik lakatlan volt, és csupán alkalmanként kötöttek ki rajtuk halászok.
Hamarosan a nagyvárosok is a víz alá kerülnek
Történelmi léptékben relatíve hamar a víz alá kerülhetnek olyan nagy part menti, vagy part közeli világvárosok is, mint New York, vagy London.
A korábbi eredményeket is felülmúló gyorsasággal zajlik a felmelegedés okozta vízszint emelkedés bolygó-szerte.
2013-ban arról szólt az ENSZ égisze alatt működő IPCC hivatalos állásfoglalása, hogy 52-90 centiméter közötti lesz a tengerszint-emelkedés 2100-ra.
Ehhez azonban további 90 centiméteres emelkedés adódhat, ha a Déli-sark jégtakarója elolvad – amire nagy az esély.
Ezt hangoztatja két amerikai tudós, Robert DeConto (University of Massachusetts) és David Pollard (Pennsylvania State University), akik a Nature folyóiratban publikálták tanulmányukat.
A legújabb eredmények nagyon riasztó képet festenek az elkövetkező 80-90 évre. A világóceánok és tengeren vízszint emelkedésének mértéke előreláthatólag 1,5 méter lesz, amik első hallásra nem tűnik ijesztően soknak, de számtalan világvárost óriási veszélybe sodor.
Szakértők kiszámolták, hogy mely városok kerülhetnek egészen biztosan víz alá: Velence, Hongkong, Sydney, Sanghaj, New York, London és Boston.
Ha jóslatuk beigazolódik, Bostonban például 1,5 méterrel emelkedhet a tenger szintje – közölte a tanulmány alapján a Reuters.
Végzetes forgatókönyv
Ha azonban még ennél is súlyosabb forgatókönyv következik be, amire ráadásul jó esély is van, akkor nem 15, méteres, hanem 1,8 méteres tengerszint emelkedés fog végbemenni.
Ez a gyakorlatban azt fogja eredményezni, hogy körülbelül 6 millió floridai lakosnak szűnhet meg a fedél a feje felett. A lakók ugyanis kénytelenek lesznek elhagyni a víz által elárasztott otthonaikat. Kaliforniában egymillió lehet az érintettek száma, New Yorkban csaknem 1 millió.
Amerika egyes megyéinek 80%-át érintheti az évszázad végén bekövetkező katasztrófa.
Ha csak 0,9 méteres emelkedés történik, akkor 4,2 millió amerikai polgár kerül veszélybe.
A tudósok figyelembe vették a várható népességnövekedési trendeket és ezeket bekalkulálva dolgozták ki becsléseiket.
Ha a hosszabb távú hatásokat nézzük, még riasztóbb a helyzet, ugyanis 2500-ra a jégtakarók további olvadása 13-15 méterrel növelheti a tengerszintet.
A folyamat már zajlik egy ideje
Az ENSZ már régóta vizsgálódik az ügyben, hogy pontosan mi okozza, és mióta tart a globális felmelegedés, vagy hogy a folyamat mikor kezdődött el.
A kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy az emberi tevékenység nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a felmelegedés beinduljon, noha nem csak kizárólag ez vezetett hozzá.
Mintegy 125 000 éve köszöntött be egy felmelegedési időszak, amikor jelentősen megolvadt a Déli-sarkkör jégtakarója, és az akkori tengerszint-emelkedés nyomait alapul véve valószínűsíthető, hogy a sarkköri jégsapka elolvadása 64-114 centimétert dobhat a tengerszinten az évszázad végére.
1900 óta 20 centiméterrel emelkedtek a tengerek, állítja az ENSZ.
Ez hatalmas szám, és a felmelegedés üteme egyre gyorsulni látszik, ahogy a bolygónk átlaghőmérséklete is egyre melegebb lesz.
Más helyeken szárazság, és élhetetlen meleg pusztít majd
Annak ellenére, hogy a part menti városok víz alá kerülnek majd, a Föld más pontjain, főleg a kontinensek belső részén óriási forróság tombol majd.
A Közel-Keleten 2050-re már esténként sem fog 30 Celsius fok alá süllyedni a levegő hőmérséklete friss tudományos prognózisok szerint. És ez még csak a legóvatosabb becslés.
Egyszerűen ezeken a területeken felforr a planétánk. A vízhiány is a víznek a minősége is egyre komolyabb gondot okoz már napjainkban is. Egyes elemzők szerint a jövő háborúi a megmaradt vízkészletekért folynak majd.
Nagyon valószínű. hogy 2100-ra Észak-Afrikában és a Közel-Keleten évi 200(!) tikkasztó napot kell elszenvedniük az ott lakónak.
Az évszázad végéig evakuálni kellene
A part menti világvárosokat szinte biztos, hogy evakuálni kellene az évszázad végéig, különben rengetegen fognak meghalni, vagy emberek milliói fogják elveszteni az otthonaikat.
Ez azonban nem egyszerű, hiszen anyagi és gazdasági érdekek is ellehetetlenítik, hogy csak úgy evakuáljanak, vagy átköltöztessenek egy fontos, jelentős világvárost, mint New York, vagy London.
Sokak szerint ezek a városok éppen ezért biztosan a víz martalékává fognak válni, mert az utolsó „pillanatokban” is élni fognak bennük.
Óriási menekülthullám a nagyvárosokból
Gigantikus méretű menekülthullám fog elindulni, ha bekövetkezik a nagyvárosok élhetetlenné válása, és elönti az utcáikat a tengervíz.
Rengeteg embernek szűnik meg az otthona, és a városokból el fognak vándorolni a kisebb városokba, falvakba.
Ez komoly következményekkel fog járni, és az egyes országok államháztartása is meg fogja érezni, ha nem lesznek addigra eléggé felkészülve a probléma kezelésére.
Megváltoztathatja majd a társadalmat és a gazdaságot
Az elvándorlási hullám nagyon nagy hatással lehet az államok társadalmi és gazdasági szerkezetére nézve is. A falvak és kisebb városok létszáma hirtelen meg fog ugrani, és az infrastruktúra az elmaradott helyeken is viharos ütemben modernizálódni fog.
Azonban a hirtelen népesség növekedés miatt ezek a települések nem lesznek majd képesek ellátni munkával, és egyéb erőforrásokkal a gyors ütemben érkező letelepedőket.
Így mindamellett, hogy a víz teret nyer magának, ha nem eléggé felkészültek a világ érintett országai, komoly hanyatlásnak indulhatnak, vagy akár bele is bukhatnak gazdaságilag.
Ezt már csak tetézik azok a természeti katasztrófák, melyek a mezőgazdaságot ellehetetlenítik, mint az extrém hőség, az elképesztően hosszú ideig tartó szárazságok, vagy a pusztító szélsőséges időjárás.