Az elveszettnek hitt borostyánszoba nyomára bukkanhattak.
Úgy néz ki, megtalálhatták a nácik legendás borostyánszobáját, ami még korábban, a második világháború alatt tűnhetett el.
Az eredetileg orosz mesterműről eddig számtalan legenda keringett.
A borostyánszobát a porosz király ajándékozta az orosz cárnak. A borostyánkő faragványokkal teljesen beborított falakat I. Frigyes porosz király álmodta meg a berlini kastélyába, amely 1711-ben készült el.
A későbbiekben tovább bővített, gazdag feldíszítést ezért 1716-ban Nagy Péter orosz cárnak ajándékozta. A pazar borostyánkő borításnak a Szentpétervár melletti Carszkoje Szeló-i Katalin-palota adott otthont.
A második világháború idején a németek elvitték a kincseket Königsbergbe. Ekkor tájt veszett nyoma végleg a borostyánszobának, és senki sem tudta azóta pontosan, hogy hol található.
Időnként előkerültek ugyan önjelölt kutatók, akik tudni vélték, merre kellene keresni, de senki sem ért el komoly eredményt.
A borostyánszobát az elmúlt évtizedek során többtucatnyi kutató és kincsvadász próbálta megtalálni. Egy hivatalos szovjet vizsgálat hiába mondta ki, hogy szinte bizonyosan elpusztult egy nagyobb bombázás vagy orosz gránát által, az emberek hisznek abban, hogy valahogy mégis fennmaradt.
Most úgy tűnik, megtalálhatták a legendás szobát. Egy talajon és azalatt végzett vizsgálat ugyanis feltárta, hogy egy titkos kamra, vagy szoba rejtőzik a mélyben.
A georadar specialista Peter Lohr hiszi, hogy Drezdában kell keresni az elveszettnek vélt kincset, legalábbis még 2001-ben azt a fülest kapta egy forrásától.
A radarokkal rá is bukkantak egy földalatti alagútrendszerre.
A szoba egy földalatti vasútrendszeren át elérhető. Ez a rendszer az, ahol 1945-ben megállíthatták a Königsbergből érkező vonatot.
Most az egész tudományos és régészeti világ azt figyeli, mi lesz a következő lépés, és hogy a helyszínt alaposan megvizsgálva el lehet e jutni ténylegesen a szobába, feltárni azt, és bizonyítékot felmutatni a világ számára.
OSZD MEG másokkal is!