Az X-37B pontos céljairól az amerikai hadsereg nem árul el jóformán semmit. Emiatt megannyi találgatás kering a neten: van, aki a világ bármely pontján, bármikor lecsapó űrbombázóként tekint az eszközre, más lopakodó szatellitvadász fegyvert lát benne. Mindeközben pedig egy másik futurisztikus fejlesztés is zajlik a hadsereg felügyelete alatt.
Az 1990-es évektől kezdve az amerikaiak minden eddiginél kisebb űrrepülőgépek fejlesztésébe kezdtek. Ennek több oka volt, többek között az, hogy az utóbbi évek űrrepülős kudarcai miatt nyomás nehezedett mind a NASA-ra mind az amerikai kormányra.
Ezen új generáció űrrepülők két legfelkapottabb képviselője az X–37 és X–3 lett. Előbbit a Boeing óriásvállalat Phantom Works üzemében gyártották.
Az X-37B a fellövése pillanatában.
Az 1999 óta fejlesztett, robot vezérelte kísérleti űreszköz eredetileg egy űrsiklóval állt volna Föld körüli pályára, ezt a tervet végül a Columbia 2003-as katasztrófája meghiúsította. Finanszírozási gondok is felléptek, és úgy tűnt, az X–37 is egyike lesz a NASA halálra ítélt próbálkozásainak.
Titkos katonai fejlesztés, melyet a kormány pénzel
Végül azonban a projekt váratlanul megmenekült, mert az Amerikai Védelmi Minisztérium valamilyen rejtélyes okból lehetőséget látott benne.
2004-től ezért pénzelni kezdte a projektet, melyet titokban, katonai vonalon fejlesztettek tovább.
Az adatok titkosítva, de senki sem tudja miért.
2006-ban a légierő bejelentette, hogy némi módosításokkal elkészíti saját X–37-es űrrepülőgépét, ez lett a X–37B. Még különösebb volt az egész ügyben, hogy
minden lényegesebb információt titkosítottak az űrrepülőgép teszteléséről és céljairól,
így azt sem tudni, pontosan mennyi pénzt emésztett fel a rendszer megtervezése és létrehozása.
Eltitkolt katonai hadművelet
Az a tény, hogy az űrrepülővel kapcsolatban minden dokumentum, anyag, és egyéb akta titkosítva lett, rengeteg spekulációt szült a közelmúltban. Elvégre egy titkos katonai célú űreszköz lebeg a világ feje felett, amiről senki nem tudja, hogy mi a célja.
Egy éve kering a Föld körül, de csak találgatni lehet, hogy pontosan mit csinál.
Az X–37B-flotta jelen pillanatban két újrahasznosítható űrrepülőgépet tesz ki, a mostani küldetés a fiatalabb X–37B gép második repülése.
Néhány információ morzsát azonban fel lehet lelni az ügyben. Fontos tudni, hogy a bevetéshez szükséges egyik lényegi elem az úgynevezett Hall-effect hajtómű. Ezt a speciális ion alapú hajtóművet feltehetőleg tesztelési céllal építették be az X-27B-be.
Ez egy speciális ionhajtómű, amelyet a NASA a jövőben építendő műholdaknál szeretne felhasználni.
Ez lehet a jövő hajtóműve, és ha sikerül továbbfejleszteni, akkor kiválthatja a jelenleg használt űrbéli meghajtórendszereket. Annyit szintén tudni lehet, hogy a projekt keretében állítólag különböző kísérleti anyagokat próbálnak ki a világűrben. Anyagviselkedést tanulmányoznak, de egy eddig még be nem mutatott kísérleti meghajtórendszer alapjait is tesztelésnek vetik alá.
Furcsaságok a misszió körül
A fentiek bár kielégítő magyarázatnak tűnnek, nem indokolják, hogy minden fájlt és aktát titkosítsanak az üggyel kapcsolatban. Akadtak azonban olyan furcsaságok a misszió közben, amik felettébb gyanúsak, és azt sejtetik, hogy talán valami más is áll a háttérben.
Az egyik ilyen furcsaság. hogy a negyedik küldetést hivatalosan 200 naposra tervezték, ennek ellenére az X–37B már 365 napja az űrben tartózkodik, konkrét magyarázatot pedig nem adott senki.
A hivatalosan kiadott közlemények alapján az OTV-4 elsődleges célja az újrahasznosítható űrtechnológiák tesztelése. Vagyis a lényeg éppen az lenne, hogy az űreszközt sikeresen pályára állítsák, majd minél hamarabb visszahozzák a földre.
Egy ion hajtómű modellje.
A hosszú keringési idő miatt azonban inkább olyannak tűnik az egész, mintha az űreszköz – akár egy katonai szatellit – információkat gyűjtene.
Később, egy bizonyos Tom Burghardt arról írt, hogy
az amerikai légierő az X–37B segítségével akarja az Egyesült Államok hadi fölényét biztosítani a világűrben.
Két évre rá újabb gyanúsítgatások jelentek meg a sajtóban: 2012-ben a SpaceFlight magazin azt állította, hogy a titokzatos űrrepülőgép a kínai Tienkung-1 kísérleti űrállomás működéséről gyűjtött adatokat. Ezeket az állításokat az amerikai légierő hevesen tagadta, állításuk szerint a tesztrepülésre olyan keringési pályán került sor, amelyről lehetetlen lett volna megfigyeléseket végezni.
Föld körüli űrbombázó
Egy olyan pletyka is napvilágot látott, miszerint az X-37B egy űrbombázó lehet. A Pentagon tervei között ugyanis már többször szerepelt olyan szerkezet megépítése, mely ha szükséges, akár 90 perc alatt a világ bármely pontjára képes lenne pusztító csapást mérni.
Erre utalhat az űrrepülő szerkezeti felépítése is, és az, hogy a hozzá kapcsolódóm dokumentumok mind titkosítás alatt állnak. Amerikának kifejezetten jól jönne egy ilyen szerkezet, mert
nagy befolyást tudna gyakorolni a világra, és gyakorlatilag a Föld bármely államát meg tudná semmisíteni egy oda juttatott atomtöltettel.
Érdekes módon ugyanis a szerkezet akkora méretű, és úgy van kialakítva, hogy egy ember is elférne benne hosszabb távon, életteret kialakítva.
Vagyis az sem biztos, hogy ez az űreszköz egy automatikusan számítógép vezérelt eszköz. Vannak olyan feltevések, melyek szerint egy vagy akár több pilóta is jelen lehet a fedélzetén.
Az X-37B másodlagos célja más nemzetek műholdjainak megzavarása, megsemmisítése. Hogy ennek mi célja van nem tudni, de vannak olyan vadabb elméletek, miszerint az idegenek nyomait szeretnék ezzel eltüntetni. A NASA és az amerikai kormány ugyanis tud az idegenekről, de a többi nemzet vezetősége viszont nem.
A Föld körül többször látni véltek már a különböző nemzetek űrszondái, szatellitjei ismeretlen fényforrásokat. Ezt szeretnék megakadályozni az X-37B programmal?
Így valahányszor,
mikor ezek a nemzetközi műholdak olyan dolgot detektálnak vagy látnak, amit nem kellene, az X-37B megzavarja működésüket, szükség esetén akár meg is semmisíti azokat.
Ráadásul nem elhanyagolható tény, hogy az X–37B olyan pályán kering, amelyen a kémszondák a leghatékonyabban képesek végezni tevékenységüket. Mindez puszta véletlen lenne?
Az Origo cikke nyomán