Egy átfogó vizsgálat során azt állapították meg, hogy a Cola Light a legkárosabb a szervezetre a többi közül. A rivális cég sem örülhet viszont, mert Pepsi lightban nemcsak magas 4-MEI értéket, hanem nagyon magas klorát-tartalmat is találtak, ami tisztító- és fertőtlenítőanyagok maradványaiból származhat.
Ki hinné, hogy a Coca Coal Light és a Pepsi light egészségtelenebb, mint a klasszikus kóla? Pedig egy új tanulmány szerint így van. Ráadásul ez a tanulmány nem pusztán elméleti számolásokra, eszmefuttatásokra alapoz, hanem konkrét kémiai vizsgálatok eredményét summázza.
A vizsgálatokat az egyik leghíresebb független fogyasztóvédelmi szervezet, a német Stiftung Warentest végezte el, mely teljesen megdöbbentő eredménynél zárult.
A Pepsi lightban ugyanis nemcsak magas 4-MEI értéket, hanem nagyon magas klorát-tartalmat is találtak, ami tisztító- és fertőtlenítőanyagok maradványaiból származhat.
A tesztben huszonkilencféle kólát vizsgáltak az ízük, valamint a cukor- és károsanyag-tartalmuk alapján, és az egyértelmű befutó a Coca Cola Light lett. Most zavarunkban biztos vakarjuk a fejünket. A Coca Cola Ligthnak nemcsak kevés cukrot kellene tartalmaznia, hanem ahhoz mérten egészségesebbnek is kellene lennie? De, azonban a valóság nem ez.
Nagyon is elgondolkodtató, már-már ijesztő tényekkel szembesülünk, ha picit jobban utána nézünk, hogy mit tartalmaznak a kólák.
A kóla a színét köztudottan cukorszínezéknek (E150) köszönheti, aminek több fajtája van, s ezeket az alkalmazott reakciógyorsítók szerint csoportosítják.
Az viszont még riasztóbb, hogy különféle rákkeltő, egészségkárosító anyagok is találhatóak benne.
Rendszerint ammóniumszulfitot, cukorszínezéket (150d) tartalmaznak, melyet cukor karamellizálásával nyernek.
Az ammóniák és a redukált cukor interakciója során melléktermékként 4-Methylimidazol (4-MEI) keletkezik, melyről állatkísérletek során kimutatták, hogy rákkeltő.
A 29 tesztelt kólafajta között négy is akadt, amely ezt a határértéket már fél liter kóla elfogyasztásával átlépte. Vagyis lehet, hogy tudtunk nélkül már több alkalommal is mérgeztük magunkat olyannal, amivel lehet, hogy nem kellett volna.
Abba is nagyon nyugtalanító belegondolni, hogy egy átlagos fél literes kóla annyi cukrot tartalmaz, mintha bedobtunk volna 16 és fél kockacukrot magunkba. Ha valakit hízókúrára, esetleg diabétesz táborba szeretnénk küldeni, egészen biztosan a kólaitatással próbálkoznánk.
Az egyelőre a kémikusok és kutatók számára is különös, hogy hogyan juthatott klorátfertőtlenítő a kólákba. Egyesek úgy vélik, hogy szándékos, és a receptúra része, míg mások úgy gondolják, hogy a gyártás során használt eszközöket nem mossák le alaposan, ezért kerülnek bele a palackozott italokba az anyagmaradványok, részecskék.
A kólában jelentős mennyiségű foszforsav is van, ettől nyeri a savanykás, kissé csípős ízét. A német piacon kedvelt Fritz-Colának a többihez viszonyítva nagyon magas volt a foszforsav-tartalma, amivel épp, hogy a megengedett határérték alatt maradt.