OSZD MEG másokkal is, ha egyetértesz vele.
A magyar irodalmi élet egyik legmeghatározóbb alakja annak idején írt egy verset. Egy olyan verset, ami hihetetlenül sok igazságot tartogatott már akkor is az egyszerű magyar embereknek.
Azonban most, több, mint száz év után még mélyebb, még nagyobb az igazsák a sorai között.
Ady Endre remek művével még a síron túl is üzen nekünk?
Ady Endre:
A perc-emberkék után (Bujtor István előadásában)
Otthon bolondját járja a világ,
Majmos, zavaros, perces, hittelen,
Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn,
Fenn zûrös, olcsó, kis komédiák.
Magyar Bábelnek ostoba kora,
Ments Atyaisten, hogy bennelegyek –
Engemet kötnek égbeli jegyek
S el kell hogy jöjjön nászaink sora.
Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.
Robogok honról rejtett vonaton,
Ebek hazája ma, nem az enyém –
S ha marad csak egy hivõm, szent legény,
Még a holttestem is ellopatom.
Ez a ricsaj majd dallá simul át,
Addig halottan avagy éberen,
Pihenjen a szent láz s az értelem,
Míg eltünnek a mai figurák.
Magyar leszek majd hogyha akarom,
Ha nem sutáké lesz itt a világ,
S fölcsap minden szent és igazi láng
Rejtekbõl avagy ravatalon.
Szerinted is megvan még ma is az üzenete, és ráadásul aktuálisabb, mint valaha?
OSZD MEG másokkal is!