Korábban leírták a keresztre feszítést, mint ahogyan az megtörtént volna? Matematikusok és régészek egyöntetűen állítják, hogy a Biblia sokkal régebbi lehet, mint korábban gondolták.
Eddig is sejtett tény volt, hogy a Biblia egyes szövegei még Krisztus keresztre feszítése előtt keletkezett, azonban közvetett jelek utalnak arra, hogy a kereszthalál elbeszélése is jóval a tényleges események bekövetkezése előtt jöhetett létre.
A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai folyóiratban jelent meg és ahhoz a régóta gyűrűző vitához szolgált adalékkal, amely arról szól, hogy vajon Jeruzsálem Kr. e. 586-os lerombolása és lakóinak Babilonba menekülésének idején kezdték-e el megalkotni az első bibliai szövegeket.
Az utóbbi évek kutatásai szerint a bibliai szövegek egy csoportja – Józsué könyvétől a Királyok második könyvéig – az ostrom után született:
a szövegeket a Babilonba való menekülés inspirálta, amikor az alkotók a múltjukról kezdtek gondolkodni, és pergamenre jegyezték le a történelmüket.
A kutatásban részt vevő Israel Finkelstein izraeli archeológus azonban elmondta: hosszú ideje úgy véli, hogy azok a szövegek a Kr. e. 7. század végén keletkeztek Jeruzsálemben, az ostrom előtt, és szerinte a most publikált tanulmány is ezt az elméletet támasztja alá. „Első alkalommal van valami tapasztalati bizonyíték a kezünkben” – hangsúlyozta.
Korábban leírták a keresztre feszítést, mint ahogyan az megtörtént volna?
A régészekből és orvosokból álló kutatócsoport a dél-izraeli Arad ősi katonai erőd régészeti helyszínén talált cserépdarabokon szereplő 16 tintával írott szöveget vizsgált meg.
Az idők során részben lekopott szövegrészleteket színképelemzéssel rekonstruálták, majd számítógépes algoritmussal elemezték az írásokat, hogy felfedezzék a kézírásbeli eléréseket.
Találtak olyan szövegrészleteket, melyek bár a Bibliához szorosan nem kapcsolhatóak, de jóval azelőtt keletkeztek, és kísérteties hasonlóságot mutatnak Jézus keresztre feszítésének történéseivel.
Ha bebizonyosodik, hogy a szöveg és a Bibliai történet között fennáll valamiféle közvetett vagy közvetlen kapcsolat, az alapjaiban rengetné meg az egyházat, épp úgy, mint magát a vallást, hiszen ez felvetne egy rendkívül kínos kérdést: mégpedig azt, hogy mi van, ha a Bibliai szövegek nagy része csak kitaláció?
A kutatók vizsgálatoknak fogják alávetni a Bibliához bármilyen módon kapcsolható iratokat, dokumentumokat a térségből, az adott korból.
Vannak kutatók – és akadnak közöttük ráadásul olyanok, akik kereszténynek vallják magukat, mégis – azt állítják, hogy Jézus nem volt más, mint egy zsidó mítoszalak, akinek a létezését nem lehet egyértelműen bizonyítani.
A világ más tájairól származó különböző vallások és mítoszok, kulturális folklórok is túlságosan nagy hasonlóságot mutatnak a Bibliai elbeszélésekkel, jóval azelőtt, hogy az létezett volna.
Attisz istenének története, mely Krisztus előtt 1200 évvel már létezett: Attis, aki a szűz Nana gyermekeként látta meg a világot december 25-én, megfeszítették, sírba rakták, 3 nap után feltámadt.
Hórusz története nagy vonalakban az alábbi: December 25-én születik, Ízisz-Meri, a szűz gyermekeként. Ezt egy keleti csillag felragyogása kísérte, amit három király követ, hogy meglelje és magasztalja a megváltót. 12 évesen tanítónak áll, 30 évesen kereszteli meg Anup.Hórusznak 12 követője volt, akik vele utaztak.
Csodákat vitt véghez: gyógyított és vízen járt. Hívták Igaznak, Fénynek, Jó Juhásznak, Isten Bárányának, satöbbi. Typhonárulása után keresztre feszítik, majd három nap után feltámad. Hórusz története, eredeti vagy sem, a világ számos táján megjelenik, hiszen sok istenségnél figyelhetők meg ugyanezek a mitológiai jegyek.
Látható tehát, hogy a felsorolás teljes igénye nélkül szép számmal találni példákat, melyek arra utalnak, hogy Jézus története nem egyedi, és nem is az első.
Ez persze még nem jelenti automatikusan azt, hogy a Biblia ne lenne valódi, mindazonáltal alaposan érdemes elgondolkodni értelmezésén.