Hihetetlen módon először találtak az űrben komplex szerves molekulát, propilén-oxidot, amelynek szerkezete ugyanúgy aszimmetrikus, mint a földi életben kulcsszerepet játszó molekuláké. Ez bizonyíthatja, hogy a világegyetemben máshol is van élet.
A Tejútrendszer közepéhez közeli, gázokból és porból álló gigantikus felhőben fedezték fel a molekulát amerikai csillagászok, tanulmányuk a Science tudományos lapban jelent meg.
Egyes szerves molekulák aszimmetrikusak, úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a kép és a vele fedésbe nem hozható tükörkép, vagy a jobb kéz a bal kézhez – nagyon hasonlóak, de nem pontosan ugyanolyanok.
A jelenséget ezért a kheir, a kéz görög elnevezése alapján kiralitásnak nevezik, a molekulákat pedig királis molekuláknak.
A tudósok régóta kutatják, hogy az élő szervezetek bizonyos molekuláknak miért csak az egyik elrendezést használják, mint például a DNS építőköve, a ribóz, mely csak “jobbkezes” formájában van jelen.
Az űrbéli propilén-oxid azt az elméletet támasztja alá, hogy a kiralitás kozmikus eredetű.
“Nagy ugrást jelent a molekula felfedezése abban a kutatásban, amely a prebiotikus molekulák űrbéli létrejöttét és a földi élet létrejöttében játszott szerepét vizsgálja” – írta közleményében Brett McGuire vegyész, a charlottesville-i rádiócsillagászati obszervatórium munkatársa.
A felfedezés arra lehet bizonyíték, hogy az élet kémiai építőkövei a Föld történetének hajnalán meteoritok és üstökösök felszínén érkeztek a bolygóra.
Ezek a molekulák valószínűsíthető módon az űrben keringtek sok-sok millió évvel ezelőtt, hogy időnként egy-egy formálódó bolygóra eljutva beindítsák az élet kialakulásához szükséges dominó effektust és kémiai, valamint biológiai folyamatokat.
Éppen ebből következőleg sok más csillagrendszerben is kialakulhatott élet, hiszen ezek a molekulák jelen lehetnek szerte az univerzumban.
Vagyis egyes kutatók úgy vélik, hogy ebből egyenesen következik az, hogy nem vagyunk egyedül a világűrben.