A globális felmelegedés üteme kétszer gyorsabb a tavalyinál, erre nem számítottak a tudósok. Az idei volt minden idők legmelegebb tavasza, és ez az extrém meleg időjárás csak folyatódni, sűrűsödni fog a jövőben.
Az évszázad végére olyan párás hőhullámok érhetik el a Perzsa- öböl térségének bizonyos részeit, hogy akár néhány órás szabadban tartózkodás is veszélyes lehet az emberi testre.
Megoldást sürgetnek
A szakemberek szerint ha összeadják a tavaly decemberi párizsi klímakonferencián tett vállalásokat, akkor 2,7 Celsius-fok alatt tarthatják a földfelszín felmelegedését az iparosodás előtti mértékhez képest.
A közösen elfogadott cél eléréséhez, hogy 2 foknál ne legyen nagyobb a felmelegedés, tízszer akkora csökkentést kellene végrehajtani, mint amit az unió 2030-ig felajánlott.
Kitért arra is, hogy a konferencián elfogadott egyezményt csak 2020-tól ratifikálták volna, de már az idén év végén vagy jövő év elején életbe léphet, mivel sok ország már ratifikálta.
A párizsi klímamegállapodás akkor léphet hatályba, ha legalább 55 olyan érintett állam hozzájárul a kihirdetéshez, amelynek károsanyag-kibocsátása eléri a világ összkibocsátásának 55 százalékát
Egyre tragikusabb a helyzet
Ez a cél azonban nehezen lesz elérhető, legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala által közzétett mérési eredmények alapján.
Eszerint ugyanis az északi féltekén februárban már elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot.
1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete több mint 0,9 Celsius-fokot emelkedett – ebből 0,6 fok az utóbbi ötven év számlájára írható.
Az elkövetkező évtizedben éves szinten akár 0,1-0,2 Celsius-fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete.
Az Északi-sarkvidéken 125 tó tűnt el az elmúlt néhány évtizedben, ami azt bizonyítja, hogy a globális felmelegedés sokkal erősebb nyomokat hagy a sarkvidékeken, mint bolygónk más területein. Azonban ezek a hatások mostmár az ember által lakott vidékeken is erősen érezhetőek lesznek.
Nem csak a bolygóra, és a környezetre lesz hatással a felmelegedés. Már ma is komoly károkat okoz a felmelegedés.
AEnnek egy érdekes példáját figyelték meg az északnyugat-spanyolországi Kantábriai-hegység területén, ahol
a barnamedvék évek óta nem térnek téli álomra.
A jelenséget a szakemberek egyértelműen a globális klímaváltozással magyarázzák.
A téli álom az emlősfajoknál az evolúciós fejlődés során kényszerű alkalmazkodás volt a téli táplálékhiányhoz, a medvék a téli álom alatt ugyanis testsúlyuk akár 40%-át is elveszíthetik.
Azokra a fajokra, amelyek nem képesek alkalmazkodni a gyors éghajlati változásokhoz, akár egyedszámuk gyors csökkenése, majd pedig a kipusztulás várhat.