Ősi iratok, kulturális emlékek, és hatalmas, fejlett városromok bizonyítják, hogy a világ egyik legősibb civilizációja több volt annál, mint amit ma tudunk róla.
babilónia az egyik legősibb civilizáció volt a Földön, mely képes volt fejlett technológiát használni.
Az előkerült régészeti leletek szerint ugyanis messze megelőzték a korukat, szokatlanul sok technológiai ismeretük volt, és a kozmológiában is igen jártasak voltak.
Mindezt úgy, hogy nem voltak elődeik, akiktől gyakorlatilag ezeket elsajátíthatták volna.
Az Óbabiloni Birodalom az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak. Mindössze 238 év hosszúságú, de jelentős periódusa az ókornak.
Babilóniának Babilon volt a legjelentősebb városa. Területe a Perzsa-öböltől az Eufrátesz és a Tigris alsó folyása mentén Máriig illetve Asszíriáig terjedt.
A korabeli, kevés rtésézeti lelet alapján úgy feltételezik, hogy szűk utcákból állt, melyek New Yorkhoz hasonlóan angyrészt egymással párhuzamosak voltak, egyenes vonalon haladva.
Vagyis a modern városi építészet már ott is jelen volt, sok tízezer évvel megelőzve minket, ami nem véletlen…
Ahogyan az sem, hogy az ősi diegeneket, és az úgynevezett Anunankikat is kapcsolatba hozzáka babiloniakkal.
Babilon istenének – Marduknak – a hat lépcsős, majd száz méter magas templomtornya fontos tájékozódási pont volt az utazók számára.
Mint tudjuk, a Nibirut szokás még Marduk csillagaként emlegetni. Így talán sokaban össze is állhat a kép…
A másik jellegzetessége az volt, hogy az egész várost hegyesszögű derékszög metszetű, mintegy 18 m magas agyagtégla falak vették körül amelyek a tágas síkságon már a távolból felismerhetőek voltak.
Miután a vándor egy széles árkon, majd a fal valamelyik kapuján átjutott, a kettős erődítményfal belső falát pillanthatta meg. Ezek az erődfalak a folyó mindkét partjára merőleges irányban épültek, egy-egy téglalapot alkotva.
Babilon alaprajza áttekinthető volt: hosszú, egyenes utcák szelték át a várost, melyek azt négyszögletes területekre tagolták.
Már akkoriban ismerték a csatornarendzserket, hasnálták is őket, a világon talán itt a legkorábban.
A falak tetején egymással szemben emeletes épületeket húztak fel, közöttük pedig egy négyesfogatnak is elegendő utat hagytak. A falakon körben száz torony áll, amelyek, akárcsak az ajtók és küszöbök, bronzból készültek.
Babilon volt az egyik első ősi metropolisz, mely ténylegesen egy gigantikus méretű város volt, hatalmas közösséggel.
Sokak szerint nem véletlen az, hogy ilyen város épült, és Babilon léte sem véletlen.
Ha hihetünk az égből érkezett istenek legendáinak, akik itt a Földön uralkodtak, később pedig féli ember, félig idegen hibrid helytartókat neveztek ki az ősi civilizációk élére, akkor könnyen rájöhetünk, hogy az ősi tudást ezeknek a civilizációknak adták át.
Így ezek a népek rengeteget tudtak korukat megelőzve tanulni az építészetről, csillagászatról, a fémekről, a kövek megmunkálásáról….
Sokak szerint a Bibliában leírt Bábel-tornya is valójában egy technológiailag fejlett, ősi felhőkarcoló akkori leírása lehetett.
A babiloni birodalom és Babilon városa tehát olyan elfeledett technológiai ismereteket zárt magába, amin a mai modern tudomány még most is csodálkozik.
OSZD MEG másokkal is!