A Juno űrszonda a Jupiterhez egyre közelebb kerülve olyan földöntúli, már-már rémálomba illő hangokat rögzített, melyek megdöbbentették a kutatókat. A Juno-misszió az elkövetkező időszakban több olyan kérdésre adhat választ bolygónkkal és a naprendszerrel kapcsolatban, melyet már régóta keresünk…
A lassan a Jupiter magnetoszférájába beeső szonda olyan hangokat rögzített, melyek első hallásra nagyon ijesztően hatnak. A jelenség okát egyelőre vizsgálják, de nem kell megijedni, nem valószínű, hogy földönkívüliek üzenete lenne.
Sokkal inkább tűnik úgy, mint egyfajta nagyon erős mágneses zaj, melyet az erős mágneses mező okoz.
A Juno szondának közel 2 órába telt átverekednie magát ezen a mezőn, mire a jelenség is megszűnt.
A Jupiterhez közeledve folyamatosan egyre több dolgot tudhatunk meg majd Földünkről, annak keletkezéséről, és a naprendszer korai időszakáról is.
A Jupiter már régóta rejtély a tudomány számára. nem tudni, pontosan milyen összetételű a légköre, sem azt, hogy mi is lehet a forrongó gázgömb közepén, vagy hogy pontosan milyen folyamatok okozzák az évezredek óta tartó viharokat a felszínén.
Nem látjuk a magot. A belső szerkezetre irányuló méréseink nagyon közvetettek, de csak ennyire vagyunk képesek. – nyilatkozták a csillagászok a Jupiter magjáról. Elmondható tehát, hogy rengeteg a megválaszolatlan kérdés a Jupiter magjával kapcsolatban.
Ha véget ér a Juno missziója, talán nagyobb képet kaphatunk erről a kérdésről is.
Sőt, a Föld és a naprendszer kialakulásával kapcsolatos kérdéseink is megválaszolhatóak lesznek, ha sikerült „belülről” tanulmányoznunk a gázóriást.
A Junonak több tudományos célja is lesz missziója során:
- A Jupiter atmoszférájában található víz mennyiségének pontos meghatározása. Így eldönthető, hogy melyik bolygóképződési teória helytálló
- Az atmoszféra összetételének felderítése, hőmérsékletének megállapítása, a felhőmozgások feltérképezése
- A bolygó mágneses terének mérése, hogy a belső szerkezetét „feltárhassuk”
- A magnetoszféra részletes vizsgálata a sarkoknál, sarki fények figyelése, és az atmoszférára gyakorolt hatásuk felderítése
Szemügyre veszi a sarki fényeket, és olyan adatokat gyűjt, amelyekkel feltárulhat a Jupiter keletkezésének folyamata, szerkezete, légkörének és magnetoszférájának felépítése. A NASA közleménye szerint a tudományos megfigyelések legalább egy évig tartanak majd.
A Juno a második szonda lesz a bolygó körül a szintén NASA színekben ott járt Galileo után, amely 1995 és 2003 között vizslatta a planétát.
A nukleáris meghajtású előddel szemben viszont a Juno napenergiával működik, a bolygóközi szondánál valaha bevetett legnagyobb napelemtáblákkal látták el: három paneljének mindegyike 2,7 x 8,9 méteres.